Kallas: az EU nem tervezi Usmanov és Fridman visszahelyezését a szankciós listára
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője október 5-én, a Moldova–EU Társulási Tanács ülése után azt mondta, hogy az EU nem tervezi a két orosz oligarcha, Aliser Usmanov és Mihail Fridman visszahelyezését az uniós szankciós listára a közeljövőben. Közben Ukrajnja jelezte, hogy kérni fogja a szankciók visszaállítását, Litvánia és Észtország pedig nemzeti szankciókat léptetett életbe a két oligarcha ellen.
Legfontosabb tudnivalók
- Kaja Kallas október 5-én kijelentette, hogy nem látja esélyét Usmanov és Fridman közeljövőben történő visszaszankcionálásának.
- A két orosz oligarchát szeptember 22-én vették le az EU szankciós listájáról Franciaország és Szlovákia nyomására.
- Az EU nagyjából 1600 új szankciós bejegyzésen dolgozik jelenleg.
- 2 998 szankciós bejegyzés három évig marad hatályban a két héttel korábban hozott döntés értelmében, ami felváltja a korábbi hathónapos megújítási kötelezettséget.
- Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közölte, hogy Ukrajnja a szankciók visszaállítását fogja kérni.
- Litvánia és Észtország nemzeti szankciókat léptetett életbe Usmanov és Fridman ellen.
- Luxemburg is Fridman törlését szorgalmazta; az oligarcha 16 milliárd dolláros kártérítést követel a befagyasztott vagyonáért.
Miért fontos
Az EU jelzi, hogy a két nagy orosz oligarcha törlését ukrán tiltakozás ellenére sem kívánja visszafordítani. Az ügy rávilágít arra, hogy egyes tagállamok – Franciaország, Szlovákia, Luxemburg – lobbitevékenységgel képesek alakítani az uniós szankciós döntéseket. Más tagállamok, például Litvánia és Észtország, nemzeti szankciókkal reagáltak a két oligarchával szemben.
Mi történt
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője október 5-én a brüsszeli Moldova–EU Társulási Tanács ülése után újságírói kérdésre kijelentette, hogy nem látja esélyét annak, hogy Aliser Usmanov és Mihail Fridman a közeljövőben ismét az EU szankciós listájára kerüljön. Hangsúlyozta, hogy az EU jelenleg mintegy 1600 új szankciós bejegyzésen dolgozik, és hogy a két héttel korábban hozott döntés értelmében 2 998 szankciós bejegyzés három évig marad hatályban, ami felváltja a korábbi hathónapos megújítási kötelezettséget. Kallas emlékeztetett arra, hogy a tagállamok szabadon javasolhatnak neveket a listára, a végső döntést pedig a tagállamok hozzák meg.
A két orosz oligarchát szeptember 22-én vették le az EU szankciós listájáról. Usmanov törlését Szlovákia és Franciaország lobbizta; médiajelentések szerint Franciaország azerbajdzsáni nyomásra lépett, miután Azerbajdzsánban legalább két francia állampolgárt őrizetbe vettek. Az azerbajdzsáni diplomaták ezt cáfolták. A szankciók feloldása után Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök azonnal kegyelmet adott egy 2023 decemberében kémkedésért elítélt, akár tíz év börtönnel fenyegetett francia állampolgárnak. Fridman törlését Luxemburg is szorgalmazta; az oligarcha jelenleg 16 milliárd dolláros kártérítést követel a befagyasztott vagyonáért a luxemburgi hatóságokkal szembeni nemzetközi választottbírósági eljárásban.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közölte, hogy Ukrajnja a szankciók visszaállítását fogja kérni a két oligarchával szemben. Litvánia és Észtország nemzeti szankciókat léptetett életbe ellenük.
Miben térnek el a beszámolók
Eltérőek a jelentések arról, hogy Franciaország miért szorgalmazta Usmanov szankcióinak feloldását. Egyes médiajelentések szerint Franciaország azerbajdzsáni nyomásra cselekedett, miután Azerbajdzsánban legalább két francia állampolgárt őrizetbe vettek; az azerbajdzsáni diplomaták ezt a Reuters szerint cáfolták.
Háttér
Szeptember 22-én az EU nagykövetei három évre meghosszabbították a mintegy 3000 olyan magánszemély és jogi személy elleni egyedi szankciókat, akik Ukrajnja területi integritását, szuverenitását és függetlenségét fenyegető cselekményekért felelősek; az intézkedések 2029. szeptember 22-ig maradnak hatályban. Usmanovot és Fridmant ugyanekkor vették le a listáról. Usmanov törlését Szlovákia és Franciaország lobbizta; médiajelentések szerint Franciaország azerbajdzsáni nyomásra lépett, noha az azerbajdzsáni diplomaták ezt cáfolták. A törlés után Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök azonnal kegyelmet adott egy 2023 decemberében kémkedésért elítélt francia állampolgárnak. Luxemburg is Fridman törlését szorgalmazta; az oligarcha nemzetközi választottbírósági eljárásban 16 milliárd dolláros kártérítést követel a befagyasztott vagyonáért.