Franciaország az Usmanov elleni szankciók feloldását kéri – az EU csak hétre hosszabbította az orosz szankciókat
Franciaország Szlovákiához csatlakozott annak érdekében, hogy az Aliser Usmanov orosz oligarchát töröljék az EU szankciós listájáról, és a nyomás miatt az EU nagykövetei szeptember 14-én nem tudták egy évre megújítani az egyéni orosz szankciókat – csak szeptember 22-ig hét napra hosszabbították azokat. Az FT szerint Párizs az azerbajdzsáni fogságban lévő francia állampolgárok kiszabadításáról szóló tárgyalásokhoz köti az Usmanov-kérdést. Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha felszólította az EU-t, hogy ne enyhítsen az orosz oligarchák elleni szankciókon.
Legfontosabb tudnivalók
- Franciaország Szlovákiához csatlakozott az Aliser Usmanov EU szankciós listáról való törlésének követelésében.
- A Financial Times három értesült forrásra hivatkozva azt írta: a francia álláspont hátterében azerbajdzsáni fogságban lévő francia állampolgárok kiszabadítására irányuló tárgyalás áll.
- Egy névtelen francia diplomata szerint Párizsnak sajátos nemzetbiztonsági oka van, és Franciaország továbbra is az orosz „háborús gépezettel” szembeni maximális szankciós nyomás támogatója.
- Az EU nagykövetei szeptember 14-én nem tudtak megállapodni, és a Putyinnal és Lavrovval szembeni szankciókat is csak hét nappal, szeptember 22-ig hosszabbították meg; a soron következő ülés szintén szeptember 22-én lesz.
- Luxemburg jelezte: ha Uszmanovot törlik, a Mihail Fridman oligarcha kizárását is követelni fogja – ez kaszkádszerű igények veszélyével fenyeget.
- Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólította az EU-t, hogy ne oldja fel a szankciókat orosz oligarchákkal szemben.
- Brüsszel 2022-ben pénzügyi korlátozásokat és beutazási tilalmat vetett ki Uszmanovra, mert állítólag anyagilag támogatta Oroszország háborúját.
Miért fontos
Az ügy precedenst teremthet: első ízben fordulhat elő, hogy a fogolycserét közvetlenül az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak enyhítéséhez kötik. Emiatt az EU nem tudta egy évre megújítani az egyéni szankciókat, és a Putyinnal, Lavrovval szembeni intézkedéseket is csak hét napra hosszabbította – ezzel nyilvánvalóvá vált a belső megosztottság. Luxemburg jelzése, hogy Fridmant is a listáról levenné, kaszkádszerű nemzeti igények kockázatát veti fel. Ukrajna külügyminisztere nyilvánosan szembehelyezkedett Párizzsal, ami rávilágít a szankciós egység fenntartásának sebezhetőségére.
Mi történt
Szeptember 14-én az EU nagykövetei nem jutottak megállapodásra az Oroszországgal szembeni egyéni szankciók megújításáról. A tervezett egyéves hosszabbítás helyett a szankciókat – köztük a Vlagyimir Putyinnal és Szergej Lavrovval szembenieket – mindössze hét nappal, szeptember 22-ig meghosszabbították, hogy időt nyerjenek a további tárgyalásokhoz. Az akadályt Szlovákia és a váratlanul mellé állt Franciaország jelentette. Szlovákia Aliser Usmanov és Mihail Fridman oligarchák listáról való törlését követelte; Franciaország csatlakozott az Usmanovra vonatkozó kéréshez.
A Financial Times három értesült forrásra hivatkozva arról írt, hogy Párizs az Usmanov-kérdést azerbajdzsáni tárgyalásokhoz köti, amelyek célja több francia állampolgár fogolycserével történő kiszabadítása. Egy meg nem nevezett francia diplomata annyit mondott, hogy Franciaországnak „sajátos nemzetbiztonsági oka” van, és „pozitívan kíván reagálni” az Usmanov ügyében megkeresett nemzetközi partnerekre; azt is hangsúlyozta, hogy Franciaország az orosz háborús gépezettel szembeni maximális szankciós nyomás elkötelezett támogatója marad. Hivatalosan Párizs nem kommentálja az ügyet.
Más tagállamok diplomatái magánbeszélgetéseikben panaszolták, hogy a francia kormány nem indokolja váratlan álláspontját. Egy névtelen európai diplomata szerint egy ilyen lépés „nemcsak Oroszországot, hanem az európai állampolgárok fogvatartását is jutalmazná”. Luxemburg jelezte: ha Usmanovot törlik a listáról, ők is követelni fogják Fridman kizárását – ezzel további, hasonló nemzeti igények sorozata indulhat el. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólította az EU-t, hogy ne enyhítsen az orosz oligarchákkal szembeni szankciókon.
A Politico értesülése szerint Franciaországnak egy hete van arra, hogy meggyőzze a többi uniós tagállamot: az Usmanov kizárása nem vált ki kaszkádszerű további igényeket, amelyek alááshatják a Moszkvával szembeni korlátozásokat. Az EU nagyköveteinek soron következő ülése szeptember 22-én lesz.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A forrásul szolgáló anyagok kizárólag ukrán nyelvű médiumokból származnak, és a történetet ukrán szempontból, az ukrán aggályok középpontba állításával mutatják be. Az ukrán kiadások kiemelik Andrij Szibiha külügyminiszternek az EU-hoz intézett felhívását, hogy ne enyhítsenek az orosz oligarchákkal szembeni szankciókon. A tudósítások hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy az Usmanov kizárása a szankciós rendszer egészét fenyegető precedenst teremtene, mivel első ízben kötné össze a foglyok szabadon bocsátását az Oroszország elleni szankciók enyhítésével.
Miben térnek el a beszámolók
A források között nincs érdemi véleménykülönbség a történtek lényegét illetően; mindegyik megerősíti, hogy Franciaország és Szlovákia az Usmanov (illetve részben Fridman) kizárását kérte, és emiatt az EU csak hét napra hosszabbította a szankciókat. A Financial Times-ra hivatkozó ukrán kiadások (Українська правда és НВ) között csupán technikai eltérés van: az Usmanov francia megközelítéséről szóló FT-tudósítást az egyik forrás három értesült forrásra visszavezetve idézi, míg a másik nem adja meg a források számát.
Háttér
Az EU 2022-ben pénzügyi korlátozásokat és beutazási tilalmat rendelt el Usmanov ellen, mert állítólag anyagilag támogatta Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Az EU nagykövetei eredetileg egy évre akarták meghosszabbítani az egyéni szankciókat a jelenlegi hat hónapos időszak helyett; szeptember 14-én azonban nem sikerült megállapodniuk, és csak szeptember 22-ig hét napra hosszabbították az intézkedéseket. Szlovákia már korábban is Usmanov és Fridman kizárását követelte; szeptember 14-én Franciaország csatlakozott ehhez a nyomásgyakorláshoz.