Orosz oligarchák tanulmányozzák az Uszmanov–Fridman esetet, hogy kijátsszák az EU szankcióit
Az EU eltávolította Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant a szankciós listáról Franciaország, illetve Luxemburg hónapokig tartó lobbizása után – cserébe a többi mintegy 3000 szankció 36 hónappal meghosszabbításra került. Más orosz milliárdosok a Bloomberg által megkérdezett források szerint Fridman ügyét próbálják precedensként felhasználni saját pereikben. Azerbajdzsán a megállapodás utáni napon elnöki kegyelemben részesített egy Franciaország ellen kémkedéssel vádolt francia állampolgárt, amit Párizs nem hozott nyilvánosan összefüggésbe a szankciók feloldásával.
Legfontosabb tudnivalók
- Az EU eltávolította Uszmanovot és Fridmant a szankciós listáról, a fennmaradó személyekre és cégekre vonatkozó mintegy 3000 intézkedést 36 hónappal meghosszabbítva.
- A Bloomberg által megkérdezett legalább két orosz milliárdos azt tervezi, hogy Fridman ügyét precedensként használja saját peres eljárásaiban.
- Franciaország az Uszmanovért, Luxemburg a Fridmanért folytatott lobbizást; utóbbi egy körülbelül 16 milliárd dolláros választottbírósági keresettel nézett szembe az eszközei befagyasztása miatt.
- Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev a megállapodás utáni napon kegyelmet adott a kémkedéssel vádolt francia Martin Ryannak; Franciaország nem hozta nyilvánosan összefüggésbe a két eseményt.
- Lettország nemzeti szankciókat készít elő Uszmanov és Fridman ellen; a Bloomberg szerint az Egyesült Királyság fenntartja a rájuk vonatkozó korlátozásokat.
- A moszkvai BGP Litigation partnere, Szergej Glandin szerint a Fridman-ügyfajta útmutatóként szolgálhat más szankcionált személyek számára.
Miért fontos
Az Uszmanov–Fridman eset az első olyan precedens, amikor az EU eltávolített orosz szereplőket a szankciós listáról egy tagállam tartós lobbizásának eredményeként. A döntés megmutatja, hogy az egyes tagállamok saját érdekei – akár francia belpolitikai megfontolások, akár egy Luxemburg elleni 16 milliárd dolláros választottbírósági kereset – hogyan tudják alakítani az uniós szankciós politikát. Más orosz oligarchák most ezt az esetet tanulmányozzák saját pereik előkészítéséhez, ami gyengítheti a szankciók elrettentő erejét.
Mi történt
Az EU az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán bevezetett szankciós csomag megújítása során kompromisszumra jutott: Uszmanovot és Fridmant törölték a listáról, míg a többi közel 3000 szankciós intézkedést 36 hónappal meghosszabbították. A francia kormány Uszmanov eltávolítása mellett lobbizott, ami más uniós tagállamoknál felháborodást váltott ki és veszélybe sodorta a szankciók megújítását. Erre válaszul Luxemburg Fridman eltávolítását szorgalmazta, miközben az ország egy körülbelül 16 milliárd dolláros választottbírósági keresettel nézett szembe, amelyet Fridman a szankciók miatt befagyasztott eszközei kapcsán nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a luxemburgi végrehajtás megsértette a beruházásvédelmi egyezményt. Az uniós megállapodás utáni napon az azeri elnök, Ilham Aliyev kegyelmet adott Martin Ryan francia állampolgárnak, akit 2023-ban kémkedésért fogtak el az azeri hadseregről. Párizs nem hozta nyilvánosan összefüggésbe a két eseményt, de a Bloomberg névtelen forrásai szerint Franciaország Ryan szabadon engedéséről szóló megállapodás részeként szorgalmazta Uszmanov szankcióinak feloldását.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források azt hangsúlyozzák, hogy a szankciók feloldása politikailag motivált alkudozás volt, amelyet Ukrajna szankciópolitikáért felelős biztosa, Vlászuk Vladyslav is kritizált, és szükségesnek nevezte a két oligarcha újbóli szankcionálását. A volt ukrán külügyminiszter, Volodimir Ohrizko arra figyelmeztetett, hogy a döntés veszélyes precedenst teremt, és más tagállamok is saját érdekeik alapján kérhetnek kivételeket. Ukrán szempontból a nemzeti szintű szankciók – Lettország és az Egyesült Királyság példája – és az egyhangúságról a minősített többségre való áttérés jelentené a megfelelő választ.
Miben térnek el a beszámolók
A két ukrán forrás más-más megvilágításba helyezi a Ryan-kegyelem és a szankciók feloldása közötti összefüggést: a ZN.UA névtelen forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Franciaország az azeri megállapodás részeként lobbizott Uszmanovért, míg a LIGA.net Ohrizkót idézi, aki szerint Macron saját belpolitikai helyzete miatt akarta kiszabadítani a francia állampolgárt.
Háttér
A 2022-es teljes körű invázió óta a legtöbb gazdag orosz visszaköltöztette vagyonát és cégeit Oroszországba, és orosz bankokba, fogyasztási vállalkozásokba, ipari eszközökbe és technológiai cégekbe fektet. Ukrajna szankciópolitikáért felelős biztosa, Vlászuk Vladyslav javasolta, hogy az EU a feloldás után azonnal vezessen be új szankciókat Uszmanov és Fridman ellen; a volt külügyminiszter, Volodimir Ohrizko amellett érvelt, hogy a tagállamok nemzeti korlátozásokkal hatástalaníthatják az uniós szintű feloldást, valamint hogy a kulcsfontosságú kül- és biztonságpolitikai kérdésekben az EU-nak az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra kellene áttérnie.