Litvánia befagyasztotta az orosz oligarchák vagyonát, mert az EU levette őket a szankciós listáról
Litvánia nemzeti szankciós rendszere alapján befagyasztotta Mihail Fridman és Aliser Usmanov orosz oligarchák vagyonát, miután a két férfit 22 szeptemberben levették az EU szankciós listájáról. A bejelentést Kęstutis Budrys litván külügyminiszter 14-én, az X közösségi oldalon tette közzé, és a brüsszeli döntést „rossz jelzésnek” nevezte.
Legfontosabb tudnivalók
- Litvánia nemzeti szankciós rendszere alapján befagyasztotta Mihail Fridman és Aliser Usmanov vagyonát.
- A döntést Kęstutis Budrys litván külügyminiszter 14-én jelentette be az X közösségi oldalon.
- Budrys szerint a két oligarcha EU szankciós listáról való levétele rossz jelzést küldött.
- A két oligarchát 22 szeptemberben, a szankciók 36 hónapos meghosszabbításával egyidejűleg vették le az EU listáról.
- Litvánia már korábban, 25 szeptemberétől nemzeti beutazási tilalmat vezetett be ellenük.
- Észtország nemzeti szankciókat, Szlovákia, Franciaország és Luxembourg pedig a törlést szorgalmazta.
- Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a szankciók enyhítését.
Miért fontos
A lépés azt mutatja, hogy egyes EU-tagállamok nem hajlandók elfogadni az orosz egyénekkel szembeni korlátozó intézkedések enyhítését, és nemzeti eszközökkel pótolják a brüsszeli döntés okozta rést. Az ügy rávilágít az EU-n belüli megosztottságra a szankciópolitikában: Szlovákia, Franciaország és Luxembourg a törlések mellett érvelt, míg Litvánia, Lettország és Észtország nemzeti szankciókkal ellensúlyozta azokat. A döntések emellett kétoldalú nyomásgyakorláshoz és jogi vitákhoz kapcsolódnak: Franciaország állítólag Azerbajdzsán nyomására cselekedett, miután az két francia állampolgárt fogva tartott, Luxemburggal szemben pedig Fridman 16 milliárd dolláros nemzetközi választottbírósági pert indított a befagyasztott vagyonok miatt.
Mi történt
Litvánia nemzeti szankciós rendszere alapján befagyasztotta Mihail Fridman és Aliser Usmanov orosz oligarchák vagyonát. A bejelentést Kęstutis Budrys litván külügyminiszter 14-én tette az X közösségi oldalon, ahol a két oligarcha EU szankciós listáról való levételét „rossz jelzésnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy a szankciós nyomást Oroszországra és háborújának támogatóira meg kell erősíteni és fenn kell tartani. Fridmanékat 22 szeptemberben vették le az uniós listáról, egyidejűleg azzal, hogy a Tanács 36 hónappal, 2029. szeptember 22-ig meghosszabbította a mintegy 3000 személyre és szervezetre vonatkozó egyéni szankciókat. A törlést Szlovákia szorgalmazta Usmanov esetében, Franciaország később csatlakozott, Luxembourg pedig Fridman törlését követelte. Litvánia már 25 szeptemberétől nemzeti beutazási tilalmat alkalmazott a két oligarchával szemben. Észtország szintén nemzeti szankciókat vezetett be ellenük, Lettország pedig jelezte, hogy nemzeti korlátozásokat készít elő. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter elfogadhatatlannak minősítette a szankciók enyhítését, Vladiszlav Vlasiuk, az ukrán elnöki szankciópolitikai biztos pedig közölte, hogy Ukrajna az oligarchák Vladimir Lisinnel (NLMK) és Vlagyimir Potanyinnal (Nornickel) való helyettesítését javasolta.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A tíz ukrajnai forrás egységesen úgy mutatja be a litván intézkedést, mint közvetlen választ az EU szankciós politikájának gyengülésére, és kiemeli Budrysnak a „rossz jelzésről” szóló nyilatkozatát. Az ukrán média a nemzeti szankciókat a brüsszeli döntés okozta rés kompenzációjaként tálalja, és kitér arra, hogy Szibiha ukrán külügyminiszter a szankciók enyhítését elfogadhatatlannak nevezte, miközben az Oroszország elleni szankciók fenntartását az ukrajnai agresszió kontextusában értelmezi.
Miben térnek el a beszámolók
A források között vita van arról, hogy Franciaország Usmanov törlésére irányuló lépéseit Azerbajdzsán nyomásgyakorlása motiválta-e. Számos beszámoló szerint Franciaország azután cselekedett, hogy Azerbajdzsán legalább két francia állampolgárt fogva tartott; az azeri diplomaták ezt a Reuters által is idézett nyilatkozatukban visszautasították.
Háttér
22 szeptemberben az EU Tanácsa 36 hónappal, 2029. szeptember 22-ig meghosszabbította a mintegy 3000, Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét veszélyeztető személyre és szervezetre vonatkozó egyéni szankciókat. Ugyanekkor vették le Fridmant és Usmanovot a listáról. Az EU egyéni szankciók a 27 tagállam egyhangú döntésével, hathavonta újíthatók meg; megújítás hiányában a szankciók automatikusan megszűnnek, és a szankcionált személyek hozzáférnek a befagyasztott uniós vagyonokhoz. Szlovákia szorgalmazta Usmanov törlését, Franciaország később támogatta, Luxembourg pedig Fridmanét. Ukrajna javasolta, hogy a törölt oligarchákat Vladimir Lisinnel (NLMK) és Vlagyimir Potanyinnal (Nornickel) helyettesítsék a listán.