Az EU három évre hosszabbította a személyes szankciókat – cserébe két orosz oligarchát törölt a listáról
Az EU 36 hónapra, a szokásos 6 vagy 12 helyett egyszerre hosszabbította meg a háborút támogató személyek és vállalatok elleni személyes szankciókat. A megegyezés része volt Aliser Uszmanov és Mihail Fridman törlése a listáról – az utóbbit a francia kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kérte, egy meg nem erősített azeri–francia alku keretében.
Legfontosabb tudnivalók
- Az EU 36 hónapra (3 évre) hosszabbította a személyes szankciókat a korábbi 6 vagy 12 hónap helyett.
- A megállapodás részeként Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant törölték a szankciós listáról.
- A szankciók fenntartásához a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges.
- Az Uszmanovhoz köthető, mintegy 600 millió dollár értékű Dilbar jacht gyakorlatilag kikerült az EU ellenőrzése alól.
- Az EU-n kívül mindkét oligarcha továbbra is szankciók alatt áll: Ukrajnában, az USA-ban, Kanadában és az Egyesült Királyságban.
- A szektorális szankciók hatálya 2027. július 31-én jár le, és meghosszabbításukhoz is egyhangúság kell.
- Az EU-ban mintegy 28 milliárd euró befagyasztott orosz magánvagyon található.
Miért fontos
A csomag egyhangú döntést igénylő rendszere manipulálhatónak bizonyult: Franciaország nemzetbiztonsági érveire és állítólagos azeri cserére hivatkozva két, a háborút támogató személyt távolítottak el. Az eset megmutatja, hogy a szankciópolitika egyre inkább olyan kétoldalú nemzeti érdekektől függ, amelyeknek nincs közük a háborúhoz – ideértve a túszdiplomáciát is. A 28 milliárd euró körüli befagyasztott orosz magánvagyon egy része így ismét hozzáférhetővé válhat.
Mi történt
Az EU meghosszabbította a háborút támogató személyek és vállalatok elleni személyes szankciókat – egyszerre 36 hónapra, a korábbi 6 vagy 12 hónap helyett. A hosszabbítás csak úgy jött létre, hogy Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant törölték a listáról. A francia kormány nemzetbiztonsági okokból kérte Uszmanov levételét; az elemzés szerint ez egy nem nyilvános azeri–francia alku része lehetett, amelyben a szankciók feloldásáért cserébe azeri börtönökben ülő francia állampolgárokat – köztük a kémkedés miatt elítélt Martin Ryant – kegyelmeztek meg. A szankciók feloldása a gyakorlatban azt jelenti, hogy az oligarchák ismét hozzáférhetnek bankszámlákhoz, luxusingatlanokhoz, vállalati struktúrákhoz és jachtokhoz. Az Uszmanovhoz köthető, mintegy 600 millió dollár értékű Dilbar jacht – amelyet formálisan a nővéréhez, Gulbahor Iszmailovához kötődő offshore struktúra birtokol – gyakorlatilag kikerült az EU ellenőrzése alól. Iszmailovát az EU 2025 márciusában már törölte a listáról, a 2026 júniusában hozott frankfurti bírósági döntés pedig kimondta, hogy a jacht és Uszmanov közötti kapcsolat nem bizonyított. A döntést fellebbezéssel támadták meg. Fridman 2024-ben 16 milliárd dolláros pert indított Luxemburg ellen a vagyonának befagyasztása miatt; számára a francia precedens gyengítheti az alperesi pozíciót. Mindkét oligarcha továbbra is szankciók alatt áll Ukrajnában, az USA-ban, Kanadában és az Egyesült Királyságban.
Háttér
A szektorális szankciók hatálya 2027. július 31-én jár le, és meghosszabbításukhoz is egyhangú döntés kell a 27 tagállam részéről. Korábban a szankciók blokkolását és egyes oroszok törlését főként Szlovákia és Magyarország kezdeményezte. Az EU-ban mintegy 28 milliárd euró orosz magánvagyon van befagyasztva. Lettország, Litvánia és Észtország nemzeti szinten is szankciókat tart fenn Uszmanov és Fridman ellen. A német AfD – amely nyíltan a szankciók feloldását követeli – több tartományi választáson is erős eredményt ért el; Franciaországban Marine Le Pennek esélye van megnyerni a jövő évi elnökválasztást.