Az EU nem tudta megújítani az oroszok elleni szankciókat – a magyar idő szerint éjfélkor lejár a határidő
Az EU Állandó Képviselőinek Bizottsága (Coreper) szeptember 21-én több ülésen sem tudott megállapodni az ukrán területi integritás megsértésével összefüggő egyéni szankciók meghosszabbításáról. Szlovákia és Franciaország Aliser Usmanov és Mihail Fridman listáról való törlését követelte, az ír elnökség által javasolt 36 hónapos kompromisszumot pedig Lettország blokkolta. A nagykövetek szeptember 22-én reggel 9:00-kor (brüsszeli idő szerint 8:00) ülnek össze újra, miközben a jelenlegi szankciós csomag – amely mintegy 3000 személyt és jogi személyt érint, köztük Vlagyimir Putyint – éjfélkor lejár.
Legfontosabb tudnivalók
- A Coreper szeptember 21-én nem tudta megújítani az EU egyéni szankcióit Oroszországgal szemben; az írásbeli eljárás során nem minden tagállam adta le szavazatát.
- Szlovákia és Franciaország Aliser Uszmanov és Mihail Fridman listáról való törlését követelte; Luxemburg Fridman eltávolítását szorgalmazta.
- A kompromisszum a két oligarcha törléséért cserébe 36 hónapra (3 évre) hosszabbította volna meg a szankciós rezsimet a szokásos 6 vagy 12 hónap helyett.
- Lettország – Andris Kulbergs miniszterelnök nyilatkozatával – megakadályozta a kompromisszumot.
- A jelenlegi rezsim hozzávetőleg 3000 személyt és jogi személyt fed le, köztük Vlagyimir Putyint, Szergej Lavrovot, Viktor Medvecsukot és Viktor Janukovicsot; 2022 óta tartalmazza őket.
- Meg nem újítás esetén a teljes szankciós rendszer szeptember 22-én éjfélkor lejár, a szankcionált személyek és vállalatok hozzáférnének a befagyasztott uniós vagyonokhoz.
- Az ukrán kormány – Andrij Szibiha külügyminiszter, Vsevolod Cencov miniszterelnök-helyettes és Volodimir Zelenszkij elnök – a szankciók erősítését és 12 hónapos meghosszabbítását szorgalmazta, a törlést elfogadhatatlannak nevezve.
Miért fontos
Az EU Ukrajna területi integritásának védelmére vonatkozó egyéni szankciós rezsimje hozzávetőleg 3000 személyt és jogi személyt – köztük Vlagyimir Putyint, az orosz vezetést és az ukrán területi integritás aláásásáért felelősnek tartott más magas rangú tisztviselőket – érint. A rezsimet félévente kell egyhangúan megújítani a 27 tagállamnak; amennyiben szeptember 22-én éjfélig nem születik megállapodás, a teljes rendszer hatályát veszti, a szankcionált személyek és szervezetek visszakapnák a befagyasztott uniós vagyonokhoz való hozzáférést, és megszűnne az EU beutazási tilalom. Az eset rávilágít az EU belső megosztottságára: Szlovákia és Franciaország nyomást gyakorolt Usmanov és Fridman törlésére, Lettország pedig a 36 hónapos kompromisszumot blokkolta – ezzel megmutatkozik, hogy egyetlen tagállam miként tudja alakítani vagy akadályozni az egész szankciós politikát. Ukrajna kormánya a szankciók erősítését és 12 hónapos meghosszabbítását javasolta, hangsúlyozva, hogy a törlés Moszkva felé küldött kedvezőtlen jelzés lenne.
Mi történt
Szeptember 21-én az EU Állandó Képviselőinek Bizottsága (Coreper) három ülést tartott Brüsszelben, de egyik sem hozott áttörést az Ukrajna területi integritásának megsértésével összefüggő egyéni szankciók meghosszabbításában. A szavazás célja az ír elnökség által javasolt 36 hónapos (3 éves) hosszabbítás lett volna – a szokásos 6 vagy 12 hónap helyett –, amelyet Szlovákia és Franciaország feltételekhez kötött: Aliser Usmanov és Mihail Fridman listáról való törléséhez. A 27 tagállam egyhangú döntésére van szükség; a szavazáskor Lettország nem támogatta a kompromisszumot, amit Andris Kulbergs miniszterelnök nyilvánosan is megerősített. Az esti írásbeli eljárás során nem minden tagállam nyújtotta be szavazatát, így a megállapodás nem jött létre. A nagykövetek szeptember 22-én 9:00-kor (kijevi idő) / 8:00-kor (brüsszeli idő) ülnek össze újra. A szankciós rezsim – amely 2014 óta létezik, 2022 óta Putyint, az orosz vezetést, a vezető oligarchákat, valamint Janukovicsot is magában foglalja, és mintegy 3000 személyt, illetve jogi személyt érint – szeptember 22-én éjfélkor lejár; egyhangú döntés hiányában a teljes rendszer hatályát veszti. Ukrajna kormánya – Szibiha külügyminiszter, Cencov miniszterelnök-helyettes, Zelenszkij elnök és Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője – nyilvánosan a szankciók erősítése, a listák bővítése és 12 hónapos meghosszabbítás mellett érvelt, a törlést Moszkva felé küldött rossz jelzésnek minősítve.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források egységesen a kormány határozott álláspontját tükrözik: Szibiha külügyminiszter, Cencov miniszterelnök-helyettes, Zelenszkij elnök és Budanov is a szankciók fenntartása és megerősítése mellett szólaltak fel, a törlést elfogadhatatlannak nevezve. A tudósítások részletesen kitérnek a szankciók megújításának technikai mechanizmusaira (Coreper-ülések, írásbeli eljárás, egyhangúsági követelmény), valamint hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy a teljes rezsim hatályát vesztheti, ha nem születik megállapodás szeptember 22-én éjfélig. Az ukrán média kiemeli az egyes EU-tagállamok – Szlovákia, Franciaország, Luxemburg, Lettország – eltérő álláspontját, és ezeket a nemzeti szintű követeléseket az orosz érdekeknek tett engedményekként mutatja be.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A szintézis kizárólag ukrán forrásokból áll, így nemzetközi (nem ukrán) keretezéssel való összehasonlítás nem áll rendelkezésre.
Háttér
Az EU Ukrajna területi integritásának megsértésével összefüggő szankciós rezsimjét 2014-ben hozták létre, és hat havonta újítják meg egyhangú döntéssel. 2022 óta a lista magában foglalja Vlagyimir Putyint, az orosz vezetést, a vezető oligarchákat, valamint Viktor Janukovics volt ukrán elnököt, Szergej Lavrovot és Viktor Medvecsukot. A korábbi rendes megújításra 2026. március 14-én került sor, amikor Szlovákia szintén az utolsó pillanatban szorgalmazta Usmanov és Fridman törlését. Szeptember 14-én a Coreper csupán hét nappal hosszabbította meg a rezsimet (szeptember 22-ig), mivel Szlovákia és Franciaország továbbra is ragaszkodott a két oligarcha törléséhez. Az EU 2022-ben Usmanovra és Fridmanra is szankciókat vetett ki; Usmanov esetében az EU "különösen szoros kapcsolatot" jelölt meg Putyinnal. Fridman az or Alfa Group társalapítója, és a Sense Bank (korábbi nevén Alfa-Bank Ukraine) társ tulajdonosa volt Ukrajnában, amelyet 2023-ban államosítottak, miután szankciókat vezettek be az orosz részvénytulajdonosokkal szemben. Fridman jelenleg 16 milliárd dolláros választottbírósági igényt támaszt Luxemburg ellen Hongkongban a befagyasztott vagyonok miatt; Luxemburg Fridman törlését szorgalmazta, mert tartott attól, hogy jogi pozíciója gyengül, ha csak Usmanovot vennék le a listáról. Az EU Tanácsának ír elnöksége 36 hónapos (3 éves) meghosszabbítást javasolt a szokásos 6 vagy 12 hónap helyett, hogy csökkentse az ilyen helyzetek ismétlődésének kockázatát. Tizenegy uniós tagállam felszólalt az egyhangúsági elv eltörlése mellett, amely lehetővé teszi, hogy egyes országok blokkolják a szankciós döntéseket.