Andrij Szibiha
Andrii Sybiha ukrán diplomata, aki Ukrajna külügyminiszteri tisztségét tölti be. A 2024 szeptemberi kinevezése előtt magas beosztásokat töltött be az ukrán Külügyminisztériumban.
-
Orosz erők állítólag a civileket használták fedezékül a kupjanszki visszavonulásnál
Az ukrán Nemzeti Gárda „Khartiia" 2. hadtestjének felderítő drónjai szeptember 27-én videóra vettek, amint orosz katonák kilenc civilt – köztük gyerekeket, időseket és egy mankós embert – kísérnek ki a kupjanszki közösségből a „Shebelinka – Ostrohozk" gázvezetéken keresztül. A katonai ruhát levetett, polgári ruhás orosz katonák a civilek között haladtak. Az ukrán erők a civilek jelenléte miatt nem nyitottak tüzet, a felvételeket pedig háborús bűncselekmények kivizsgálására továbbítják. Andrij Sibiha ukrán külügyminiszter az incidenst „emberi pajzsként" történő felhasználásnak és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének nevezte.
-
Orosz drón csapódott az Ukrán Tudományos Akadémia épületébe Kijevben
2026. szeptember 28-án, hétfőn orosz erők egy nagy teljesítményű drónnal csapást mértek az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia (NANU) elnökségi épületére Kijev történelmi központjában, a Volodimirszka utcában. A támadásban legalább két ember meghalt és több mint hatan megsebesültek; az épület második és harmadik emelete részben megsemmisült, nagy tűz ütött ki. Az ukrán és nemzetközi vezetők elítélték a csapást, amely a német nagykövetség és az EU-delegáció közelében történt.
-
Drónokkal szállítottak négy tonna élelmiszert az orosz megszállás alatt álló Oleskibe
Az ukrán erők mintegy 4000 kg élelmiszert juttattak el drónokkal az orosz megszállás alatt álló oleski (Oleshky, Herszon megye) 100 kijelölt pontjára. A városban hetek óta nincs stabil élelmiszer-, áram- és vízellátás, a lakosok nem tudják elhagyni a települést, és a humanitárius konvojokat nem engedik be. Herszon megye katonai közigazgatásának vezetője, Olekszandr Prokudin szerint az orosz erők lelövik a drónokat, elveszik vagy továbbadják a gyerekeknek és időseknek szánt csomagokat, a csomagokat átvevő lakosokat pedig őrizetbe veszik és megverik.
-
Humanitárius katasztrófa az elfoglalt oleskiji térségben: Ukrajna evakuálást javasolt, Oroszország elutasította
Ukrajna javaslatot tett Oroszországnak a harcok ideiglenes szüneteltetésére és egy szárazföldi evakuációs folyosó megnyitására az orosz megszállás alatt álló oleskiji (Herson megye) civilek számára, de Oroszország elutasította. Május vége óta nem érkezett élelmiszer a városba, és ukrán tisztviselők éhenhalásos esetekről számoltak be. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az ENSZ Közgyűléséhez, az ICRC-hez és más nemzetközi szervezetekhez fordult.
-
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa azonnali tűzszünetet és evakuálást sürget a kelet-ukrajnai Oleskinél
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O'Flaherty szeptember 25-én súlyosbodó humanitárius válságnak minősítette az orosz megszállás alatt álló oleshki helyzetet a Herszon-régióban, és azonnali helyi tűzszünetet, akadálytalan humanitárius hozzáférést, valamint a civilek biztonságos evakuálását követelte. A városban május vége óta nem jutottak el élelmiszer-szállítmányok, nincs áram, víz, gáz és gyógyszer, a lakosság – zömében idősek és 47 gyermek – éhezik, a kitörésre alkalmas egyetlen utat aknásították és orosz drónok tartják megfigyelés alatt.
-
Zelenszkij: az USA háromoldalú találkozót javasolt Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország között az Egyesült Arab Emírségekben
Zelenszkij ukrán elnök szeptember 25-én bejelentette, hogy az amerikai fél háromoldalú találkozót javasolt Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország között technikai szinten, az Egyesült Áram Emírségek helyszínnel. Szibiha ukrán külügyminiszter megerősítette Ukrajna készenlétét, de jelezte, hogy Oroszország részéről nem lát hajlandóságot a békére. A Kreml Peszkov szóvivője szerint vannak kapcsolatfelvételek, és a találkozó a közeljövőben létrejöhet, egyelőre részletek nélkül.
-
Putyin megbízottja New Yorkban tárgyal a Trump-kormányzat képviselőivel az ENSZ-közgyűlés idején
Kirill Dmitriev, Vlagyimir Putyin orosz elnök megbízottja szerdán az Egyesült Államokba utazott, hogy a Trump-kormányzat képviselőivel, köztük Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel találkozzon New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején. A látogatás egy időben zajlik az ENSZ-ben tető alá hozott, Ukrajnát támogató 50 ország és az EU közös nyilatkozatával, amelyhez az Egyesült Államok nem csatlakozott.
-
Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet – ketten meghaltak, nyolcan megsebesültek
Az éjszaka folyamán Oroszország három hullámban ballisztikus rakétákkal és csapásmérő drónokkal támadta meg Kijevet. A légvédelem 227 légi célpontot lőtt le vagy semmisített meg, Volodimir Zelenszkij elnök szerint a Kijevre irányított ballisztikus rakéták 60%-át elfogták. Két ember meghalt, legalább nyolc megsebesült, miközben az egyik kijevi szülészeten egy kisfiú született a légópincében.
-
Zelenszkij és Trump New York-i találkozója: Ukrajna kész a részleges tűzszünetre, Moszkva elutasítja
A 81. ENSZ Közgyűlés margóján szeptember 22-én New Yorkban Volodimir Zelenszkij és Donald Trump elnöki találkozót tartott a háború lezárásának lehetséges útjairól. Zelenszkij Ukrajna készségét jelentette be korlátozott, kölcsönös tűzszünetre az energia-, a gabona- és a tengeri szektorban, míg a Kreml Peszkov szóvivőn keresztül gyakorlatilag elutasította az energia-tűzszüneti javaslatot, és az ISW elemzése szerint Moszkva maximalista követeléseihez ragaszkodik. Marco Rubio külügyminiszter bejelentette, hogy az USA hivatalosan meghívta Vlagyimir Putyint a december 14–15-i G20-csúcsra Miamiba, a részvétel azonban bizonytalan: a Kreml a diplomáciai csatornákon keresztül dönt, a Bloomberg szerint Putyin valószínűleg kihagyja a találkozót.
-
Рубіо: jelenleg nincs energia-tűzszüneti megállapodás Ukrajna és Oroszország között
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio interjúkban kijelentette, hogy jelenleg nincs érvényben energia-tűzszünet Ukrajna és Oroszország között. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindkét fél jelezte érdeklődését egy korlátozott, a gabonára és az energiára kiterjedő tűzszünet iránt, és hogy a háború nem döntő katonai győzelemmel, hanem tárgyalásos megállapodással fog véget érni. Rubio a ENSZ Közgyűlésének margóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is tárgyalt.
-
Az EU 36 hónapra meghosszabbította az Ukrajnával kapcsolatos szankciókat, de levette Usmanovot és Fridmant a listáról
Az EU Tanácsa szeptember 22-én 36 hónappal, 2029. szeptember 22-ig meghosszabbította az Ukrajna területi integritását fenyegető személyekkel szembeni korlátozó intézkedéseket. Ugyanebben a döntésben az EU törölte a listáról az orosz oligarchákat, Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant – ezt a lépést francia nyomásgyakorláshoz kötik, amely az azerbajdzsáni börtönökben fogva tartott francia állampolgárok szabadon bocsátását célozta. Egy nappal később, szeptember 23-án Ilham Aliyev azeri elnök elnöki rendeletben kegyelmet adott 20 embernek, köztük a francia Martin Ryannak, akit kémkedés vádjában korábban 10 év börtönre ítéltek.
-
51 ENSZ-tagállam közös nyilatkozatban szólította fel Oroszországot a tűzszünetre
2026. szeptember 23-án 51 ENSZ-tagállam közös nyilatkozatot adott ki, amelyben teljes, azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre szólítja fel Oroszországot, valamint érdemi béketárgyalások megkezdésére. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Ukrajna már elfogadta a tűzszünetet, és humanitárius követelésekkel – többek között a deportált ukrán civilek, különösen a gyermekek visszaadásával és a hadifoglyok teljes cseréjével – egészíti ki a felszólítást. Az Egyesült Államok nem csatlakozott a nyilatkozathoz.
-
Rubio és Lavrov New Yorkban találkozik a Közgyűlés idején
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szeptember 23-án, szerdán New Yorkban találkozik orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval, a ENSZ Közgyűlés ülésszaka idején. A bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásokat folytatott Donald Trump amerikai elnökkel ugyanott.
-
Zelenszkij az ENSZ-közgyűlésen: Putyin a „nulladik beteg”, aki terjeszti a háborút
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 23-án New Yorkban, a 81. ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében Vlagyimir Putyint a háború „nulladik betegének” nevezte. Bejelentette, hogy Ukrajna két észak-koreai hadifoglyot adott át Dél-Koreának, és hogy Oroszország 47 ország állampolgárait veti be a harcokban. Ismertette az orosz veszteségeket — januártól augusztusig 248 964 fő meghalt és súlyosan sebesült —, figyelmeztetett, hogy Ukrajna fájdalmas telé teszi Oroszországnak az ideit, ha folytatódnak az energiacélpontok elleni támadások, és bejelentette a FREYJA rakétavédelmi programot, amelyhez tíz ország már csatlakozott.
-
Szibiha a „Maga Magyarország szuverenitását sértőnek” nevezte a Kárpáti Nyolcak elutasítását, és Orbán-korszakhoz hasonlította
Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha a X közösségi médiában reagált Orbán Viktor utódjának, Magyar Péternek a Kárpáti Nyolcak formátumával és a magyarországi olajtárolók ukrán célú építésével kapcsolatos kijelentéseire. Szibiha a nyilatkozatokat „indokolatlanul konfrontatívnak” minősítette, a magyar elutasítást a Kárpát-régió fejlesztését célzó kezdeményezéssel szemben előzmény nélkülinek nevezte, és kijelentette: „úgy tűnik, Orbán Viktor ugyan távozott, de a blokád és az elszigetelődés politikája tovább virágzik.” Magyar Péter és Orbán Anita külügyminiszter a X-en válaszolva visszautasította az Orbán-korszakkal való párhuzamot, és közölte, hogy Magyarország a szuverenitását sértő formában került volna be a kezdeményezésbe.
-
Zelenszkij és Trump New York-i találkozója: energia-tűzszüneti javaslat, Patriot-licenc és háromoldalú csúcs kilátásban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 22-án New Yorkban, a 81. ENSZ-közgyűlés kísérőrendezvényein találkozott Donald Trump amerikai elnökkel. Ukrajna kölcsönös energia-tűzszünetet javasolt, szóba került a Patriot-rakéták ukrajnai gyártásának engedélyezése, és Zelenszkij kijelentette, hogy kész Putyinnal személyesen is találkozni, Trump közreműködésével.
-
Az EU 36 hónapra meghosszabbította az ukrán területi épséggel kapcsolatos szankciókat, de kivette Usanovot és Fridmant a listáról
Az EU nagykövetei 2026. szeptember 22-én megállapodtak az ukrán területi épséget, szuverenitást és függetlenséget aláásó személyek elleni uniós szankciók 36 hónappal – 2029. szeptember 22-ig – történő meghosszabbításáról. A kompromisszum részeként a listáról levették az orosz oligarchákat, Aliser Usanovot és Mihail Fridmant. Lettország – amely a tárgyalások végéig egyedüli EU-tagállamként ellenezte a kivételt – végül tartózkodott a szavazásnál, és bejelentette, hogy saját nemzeti szankciókat vezet be a két üzletember ellen. Az ukrán kormány élesen bírálta a döntést.
-
Az EU nem tudta megújítani az oroszok elleni szankciókat – a magyar idő szerint éjfélkor lejár a határidő
Az EU Állandó Képviselőinek Bizottsága (Coreper) szeptember 21-én több ülésen sem tudott megállapodni az ukrán területi integritás megsértésével összefüggő egyéni szankciók meghosszabbításáról. Szlovákia és Franciaország Aliser Usmanov és Mihail Fridman listáról való törlését követelte, az ír elnökség által javasolt 36 hónapos kompromisszumot pedig Lettország blokkolta. A nagykövetek szeptember 22-én reggel 9:00-kor (brüsszeli idő szerint 8:00) ülnek össze újra, miközben a jelenlegi szankciós csomag – amely mintegy 3000 személyt és jogi személyt érint, köztük Vlagyimir Putyint – éjfélkor lejár.
-
Zelenszkij és Trump telefonon egyeztetett: New York-i találkozóról állapodtak meg
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 20-án este telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, és a hívás során megállapodtak egy személyes találkozóról New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán. Zelenszkij a hívás után a Telegramon és közösségi médiában jelentette be az egyezséget, a „békepályát” a legfontosabb prioritásnak nevezve. Az Axios forrásai szerint a beszélgetésen Trump ismételten arra kérte Zelenszkijt, hogy állítsa le az ukrán csapásokat az orosz olajfinomítók ellen, a globálisan emelkedő dízelárakkal összefüggésben.
-
Az ukrán egyházak a pápához és a nemzetközi szervezetekhez fordultak az elfoglalt Olekszkiban kialakult humanitárius katasztrófa miatt
Az Ukrán Egyházak és Vallási Szervezetek Össz-ukrán Tanácsa felhívást intézett XIV. Leó pápához, a Katolikus Egyházak Világtanácsához, az Evangéliumi Szövetségek Világszövetségéhez, az ENSZ tagállamaihoz és a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottságához az oroszok által megszállt herszoni területen fekvő Olekszki humanitárius helyzete miatt. A városban május vége óta nem érkezett élelmiszer-szállítmány, az infrastruktúra gyakorlatilag megsemmisült, és az orosz erők akadályozzák a civilek távozását. Ukrajna bejelentette, hogy a kérdést az ENSZ-közgyűlés magas szintű hetén is felveti.