Andrij Szibiha
Andrii Sybiha ukrán diplomata, aki Ukrajna külügyminiszteri tisztségét tölti be. A 2024 szeptemberi kinevezése előtt magas beosztásokat töltött be az ukrán Külügyminisztériumban.
-
Hatalmas ukrán drón- és rakétatámadás Moszkva és a Moszkvai terület ellen – kigyulladt a moszkvai olajfinomító
A szeptember 19–20. közötti éjszakán ukrán drónok és rakéták sorozatát indították Moszkva és a Moszkvai terület ellen. Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy a Kapotnyai negyedben található Gazpromnyefty–Moszkvai olajfinomító (MNPK) eltalálta: az AVT-6 elsődleges finomítóegység, egy komplex finomítóegység és egy izomerizáló egység sérült meg, és nagy tűz ütött ki a létesítményben. Volodimir Zelenszkij elnök közölte, hogy a műveletet az SBU, a drónerők, a különleges műveleti erők (SSO), a katonai hírszerzés (HUR) és a külföldi hírszerzés hajtotta végre, többek között FP-1, RZ-100, MICH-2000, Paljanyicja, Vendetta, Ljutyij, Barsz, Flamingó, Szicsen és Pelican típusú ukrán fejlesztésű fegyverekkel. A moszkvai polgármester, Szergej Szobjanin megerősítette, hogy a finomító területén egy objektum megsérült, ahol nem voltak áldozatok; a moszkvai terület kormányzója, Andrej Vorobjov szerint viszont a régióban legalább ketten meghaltak és hatan megsebesültek. A Sofyinóban lévő raktárkomplexum is kigyulladt, a repülőterek ideiglenes korlátozásokat vezettek be, és Szobjanin a főváros elleni eddigi legnagyobb dróntámadásnak nevezte az akciót, amely a harmadik és egyben utolsó napjára esett az orosz Állami Duma-választásoknak.
-
Trump aláírta a Graham-törvényt: először kodifikálják az ukrán gyerekek deportálása miatti szankciókat
Donald Trump amerikai elnök szeptember 18-án aláírta a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Actet (H.R. 5334). A törvény először kodifikálja jogszabályban – nem csupán végrehajtási rendeletben – az ukrán gyerekek erőszakos deportálásáért járó szankciókat, és egyúttal széles körű gazdasági intézkedéseket vezet be Oroszország energiaipari, pénzügyi és védelmi szektorai ellen.
-
A HUR észak-koreai rakétaalkatrészeket mutatott be egy japán parlamenti küldöttségnek Kijevben
Ukrajna katonai hírszerzése (HUR) szeptember 19-én egy Kijevben tartózkodó japán parlamenti küldöttségnek mutatott be egy észak-koreai ballisztikus rakéta alkatrészeit. A küldöttséget a japán képviselőház elnöke, Eisuke Mori vezette. A HUR közlése szerint a rakéta vizsgálata lehetővé teszi a műszaki jellemzők és az észak-koreai védelmi-ipari komplexum képességeinek felmérését, valamint hangsúlyozta, hogy a phenjani fegyverek nemcsak Ukrajnát, hanem Japánt és más ázsiai-csendes-óceáni államokat is fenyegetnek.
-
Az ICAO hivatalosan válaszolt Ukrajna levelére az orosz légtér veszélyeiről
Az ICAO, a polgári légiközlekedés nemzetközi szervezete hivatalosan reagált Ukrajna levelére, amelyben Kijev az orosz légtér polgári légiközlekedésre leselkedő kockázataira figyelmeztetett. Az ügynökség a szervezet összes tagállamához továbbította Ukrajna álláspontját – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, aki a légitársaságokat és biztosítóikat is az oroszországi működés beszüntetésére szólította fel.
-
Trump aláírta a Graham-törvényt: 100%-os vámokkal sújtják a Putyin-barát energiavásárlókat
2026. szeptember 18-án Donald Trump amerikai elnök aláírta a „Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026” (HR 5334) törvényt, amely legfeljebb 100%-os vámokat ír elő azon országokkal szemben, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, illetve segítik az orosz energiaszankciók megkerülését. A törvény kiterjeszti a korlátozásokat az orosz katonai vezetésre, a pénzügyi és energetikai szektorra, az árnyékflottára és a fegyvergyártáshoz felhasználható exportokra is.
-
Az amerikai képviselőház elfogadta a Graham–Blumenthal szankciós törvényt
Az amerikai képviselőház 262 igen és 159 nem szavazattal elfogadta a Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 elnevezésű törvényjavaslatot, amely széleskörű szankciókat és 100%-os vámokat ír elő Oroszországgal szemben, valamint kiterjeszti az Irán elleni korlátozásokat. A törvény most Donald Trump asztalán van aláírásra; a Fehér Ház megerősítette, hogy az elnök a következő napokban aláírja. Ukrajna üdvözölte a döntést, Oroszország "barátságtalan lépésnek" minősítette, Kína és India tiltakozott, Magyarország pedig mentességet kér.
-
Orosz drón hullott le négy kilométerre a lengyel–ukrán határtól, Varsó vadászgépeket riasztott
Szeptember 17-én egy orosz csapásmérő drón mintegy 4 kilométerre a lengyel–ukrán határtól, a volinyi területen, a Dorohusk–Jahodyn átkelő közelében zuhant le vagy semmisült meg. A lengyel légierő vadászgépeket riasztott, a légvédelmi és radarfelderítő rendszereket készültségbe helyezték, a Lublin és Rzeszów repülőtereket ideiglenesen bezárták. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint a drón valószínűleg egy benzinkutat talált el, Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter pedig az F–16-osok és helikopterek aktivitásának fokozását jelentette be. Az eset a Szovjetunió 1939-es lengyelországi inváziójának 87. évfordulóján történt.
-
Orosz dróncsapás egy személyautóbuszt ért a Nikopol járásban, öten meghaltak
Szeptember 16-án reggel orosz drón csapott meg egy személyszállító buszt a Dnyipropetrovszki terület Nikopol járásában; az ukrán elnök „atrocitásnak” nevezte a támadást. Öten a helyszínen meghaltak, legalább heten megsérültek, és a sebesültek orvosi ellátásban részesülnek. Ugyanezen a reggelen orosz drón csapott le a 122-es számú, Kijev–Mikolajiv útvonalon közlekedő személyvonatra is, amelynek csaknem 170 utasát időben evakuálták.
-
Az EU új szankciós csomagot terjesztett elő az orosz hadiipar ellen – 1576 névvel
Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) szeptember 16-án a COREPER ülésén új egyéni szankciós csomagot mutatott be, amely 1576 olyan magánszemélyt és jogi személyt tartalmaz, akik az orosz hadiiparhoz és az Ukrajna elleni háború támogatásához kötődnek. A forrás szerint ez lenne a legnagyobb bővítése az Ukrajna területi integritásának megsértése miatti uniós szankciós rendszernek 2014 óta.
-
Orosz Gerbera drónt lőttek le Litvánia légterében – először a NATO litvániai légvédelme fogott el drónt
A litván elnök, Gitanas Nauséda szeptember 16-án a Nemzetvédelmi Tanács ülése után közölte, hogy a szeptember 15-én éjszaka Litvánia légterébe belépett és a Šiauliai bázisról felszállt olasz NATO harci repülőgépek által lelőtt drón valószínűleg orosz gyártmányú Gerbera típusú volt, amelyet eredetileg Ukrajna ellen indítottak, de ukrán elektronikai hadviselési eszközök térítettek le a pályájáról. A K一出iadorys járásban, Pratkūnai falu közelében – nem messze a Kruonis szivattyús vízerőműtől – megsemmisített drónon robbanóanyagot találtak és hatástalanítottak. Litvánia tiltakozó jegyzéket ad át Belarusznak, és egyeztet szövetségeseivel. Nauséda szerint a drón eltérítése miatt az incidenst valószínűleg nem szánhatták Litvánia ellen, de hasonló esetek a jövőben is előfordulhatnak.
-
Orosz dróncsapás ért egy vonatot a lengyel–ukrán határ közelében
Szeptember 13-án orosz drón csapott be egy személyvonat mozdonyába a volinyi Jagodyn állomás közelében, mintegy két kilométerre a lengyel határtól. A járaton utazóknál – köztük Boris Johnson volt brit miniszterelnök, Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, Sanna Marin volt finn miniszterelnök és Günter Sautter, Friedrich Merz német kancellár biztonságpolitikai tanácsadója – nem sérültek meg. Ugyanezen a napon korábban orosz drónok támadták a határátkelő teherautóit és egy közeli benzinkutat is.
-
Zelenszkij: Ukrajna sikeresen tesztelt egy új elfogót az orosz Sahedek ellen
Volodimir Zelenszkij elnök szeptember 15-én bejelentette, hogy Ukrajna sikeresen tesztelt egy új, az orosz sugárhajtású Sahed drónok ellen kifejlesztett elfogó drónt. A teszten a rendszer lelőtt egy Sahedet, de a vezérlés egyes elemeit még finomítani kell. A bejelentés a hadsereg főparancsnokával, Mihajlo Drapatijjal és a védelmi miniszterrel, Jevhenij Hmarával folytatott megbeszélés után hangzott el.
-
Orosz drónok csaptak be a lengyel határ közelében – a varsói kormány rendkívüli ülést tartott
A szeptember 12–13-i éjszaka folyamán orosz drónok csapást mértek a volinyi Yahodyn–Dorohusk határátkelő közelében lévő infrastruktúrára: megrongálódtak egy benzinkút és több teherautó, valamint – az Ukrzaliznytsia szerint – a Kijev–Varsó nemzetközi gyorsvonat mozdonya is, mintegy két kilométerre a lengyel határtól. Donald Tusk lengyel miniszterelnök erre rendkívüli ülést hívott össze a kormányzati biztonsági központban, ahol közölte, hogy Lengyelország nem zárhatja ki az orosz eszkaláció átterjedését a lengyel területre. A szuverenitásuk megsértése nélkül lezajlott támadás során nem halt meg senki, Ukrajna pedig a határ menti diplomáciai vonatot jelölte meg a csapás feltételezett célpontjaként.
-
Szibiha a brüsszeli szankciók szigorítását és új megközelítést sürgetett a Kijevben tartott közös sajtótájékoztatón
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a lengyel kollégájával, Radosław Sikorskival közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján felszólította Ukrajna partnereit, hogy ne várjanak nagy szankciócsomagokra, hanem minden egyes nagyobb orosz csapás után vezessenek be új szankciókat Oroszország ellen. Javasolta egy „Anti-Ballistic Package” elfogadását, és hangsúlyozta, hogy az EU-nak és a NATO-nak lépnie kell.
-
Sikorski: Lengyelország nem blokkolja Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalási klasztereinek megnyitását
Lengyelország nem áll az ukrán EU-csatlakozási tárgyalási klaszterek megnyitásának útjába – jelentette ki Radosław Sikowski lengyel külügyminiszter szeptember 13-i kijevi sajtótájékoztatóján, Andrij Szibiha ukrán kollégájával közösen. Sikowski szerint az Európai Bizottság megítélése Ukrajna már készen áll a tárgyalásokra, ugyanakkor figyelmeztetett: a klaszterek megnyitása nem jelenti gyors lezárásukat. A tárgyalások várhatóan nem lesznek könnyűek – tette hozzá, saját lengyel tapasztalatra hivatkozva.
-
Trump a dízelüzemanyag-infrastruktúra elleni ukrán csapások leállítását kérte Zelenszkijtől
Donald Trump amerikai elnök 2026. szeptember 13-án, az ír nyílt golfbajnokság szélén, doonbegi klubjában újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek le kell állítania az orosz dízelüzemanyag-infrastruktúra elleni ukrán csapásokat, mert ezek globális dízelhiányt okoznak. Trump az ukrán–orosz háborút tette felelőssé a hiányért, és nem a Közel-Keleten zajló amerikai katonai műveleteket. A nyilatkozatot a lengyel külügyminiszter és egy magas rangú európai tisztviselő is vitatta.
-
Zelenszkij 27 milliárd dollárt kért Európától az év végéig
Zelenszkij elnök a függetlenség napi látogatás alkalmával közölte az európai partnerekkel, hogy Ukrajnának további 27 milliárd dollárra van szüksége az év végéig. Az európai tisztviselőket váratlanul érte a hiány mértéke, és a pontos összeg, az okok, valamint a finanszírozás módja még vizsgálat alatt áll. Ukrajna a befagyasztott orosz vagyonok felhasználását és az EU-hiteleredeti ütemezésének felgyorsítását is szorgalmazza.
-
Oroszország masszív csapást mért Kijevre a Trump-különmegbízottak távozása után
Az orosz erők a szeptember 7-ről 8-ra virradó éjszaka nagyszabású, egyesített rakéta- és dróntámadást intéztek Ukrajna ellen, amelynek fő célpontjai a Kijevi és Odesszai területek voltak. A támadásban Kijevben legalább ketten meghaltak és többen megsebesültek, a főváros több kerületében pedig pusztítás és tüzek keletkeztek. A csapás röviddel azután történt, hogy az Egyesült Államok elnökének különmegbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner elhagyták Kijevet, aláásva a bejelentett háromnapos tűzszünetet a fővárosok elleni csapásokról.
-
A 36. Ramstein-találkozón Németország Patriot-rakétákat, az Egyesült Királyság 100 millió fontos csomagot jelentett be Ukrajna téli légvédelmének megerősítésére
A 36. Ramstein-formátumú Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) ülését szeptember 8-án tartották videókonferencia formájában, a brit és a német védelmi miniszter közös elnökletével. Németország sürgősen PAC-2 Patriot-elfogórakétákat és további AIM-9 rakétákat szállít a Bundeswehr készleteiből, elindítja a „City Dome” városvédelmi projektet, és több tízezer nagy hatótávolságú tüzérségi lövedék beszerzését finanszírozza. Az Egyesült Királyság 100 millió fontot (kb. 135 millió dollárt) különít el a PURL-mechanizmuson keresztül egy téli légvédelmi csomagra, amely Patriot-rakétákat is tartalmaz. Ukrajna mintegy ezer Patriot-rakétára köt szerződést partneri finanszírozással és uniós hitelből, de a szállítások nagy része csak az elkövetkező években várható.
-
Witkoff és Kushner Kijevben tárgyalt – először látogattak Ukrajnába a tárgyalások kezdete óta
Donald Trump amerikai elnök két különmegbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, majd másnap, szeptember 6-án Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkijjel három fordulóban egyeztettek. A második fordulóhoz csatlakoztak Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadói. A felek megállapodtak a háromoldalú amerikai–ukrán–orosz tárgyalási formátumhoz való visszatérésről, valamint egy ukrajnai „téli csomagról”, de konkrét áttörést nem jelentettek be.