Szibiha a brüsszeli szankciók szigorítását és új megközelítést sürgetett a Kijevben tartott közös sajtótájékoztatón
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a lengyel kollégájával, Radosław Sikorskival közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján felszólította Ukrajna partnereit, hogy ne várjanak nagy szankciócsomagokra, hanem minden egyes nagyobb orosz csapás után vezessenek be új szankciókat Oroszország ellen. Javasolta egy „Anti-Ballistic Package” elfogadását, és hangsúlyozta, hogy az EU-nak és a NATO-nak lépnie kell.
Legfontosabb tudnivalók
- Andrij Szibiha ukrán és Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter közös sajtótájékoztatót tartott Kijevben.
- Szibiha azt kérte, hogy a partnerek minden egyes nagyobb orosz csapás után léptessenek életbe szankciócsomagot Oroszország ellen.
- Külön „Anti-Ballistic Package” elfogadását javasolta az orosz ballisztikus rakéták és drónok gyártási képességeinek felszámolására.
- Szibiha szerint Oroszország kijátssza a szankciókat, és a nyugati, köztük európai gyártmányú alkatrészeket is felhasználja a rakéták és drónok előállításához.
- Az uniós nagykövetek pénteken ismét nem tudtak megegyezni az Oroszország elleni személyes szankciók meghosszabbításáról két főváros kifogásai miatt.
- Az amerikai szenátusban a múlt hónapban elsöprő többséggel jóváhagyott szankcióerősítő törvényjavaslatot a következő héten szavazásra bocsátják a képviselőházban.
Miért fontos
Szibiha javaslata megváltoztatná a nyugati szankciók ritmusát: az új intézkedéseket orosz tömeges csapásokhoz kötné, nem pedig alkalmi, átfogó csomagokhoz. Külön rámutatott arra a szankciós hézagra, hogy európai gyártmányú alkatrészek jelennek meg az orosz rakétákban és drónokban. A felszólítás pillanatában az EU nagykövetei ismét nem tudtak megegyezni a személyes szankciók meghosszabbításáról, az amerikai képviselőház pedig a következő héten szavaz a szankcióerősítő törvényjavaslatról, így Szibiha egy láthatóan elakadt pillanatban próbál mozgást generálni. Az orosz támadásokat egyúttal az EU-t és a NATO-t érintő fenyegetésként, valamint a fekete-tengeri hajózás és a globális élelmiszerbiztonság elleni veszélyként is értelmezte.
Mi történt
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a lengyel külügyminiszterrel, Radosław Sikorskival közös kijevi sajtótájékoztatóján azt javasolta Ukrajna partnereinek, hogy térjenek át egy új szankciós logikára: minden egyes nagyobb orosz csapás után léptessenek életbe új csomagot Oroszország ellen, és ne várjanak összefogott, nagyszabású csomagokra. Ezen belül egy „Anti-Ballistic Package” elfogadását szorgalmazta, amely megfosztaná Oroszországot ballisztikus rakéták és drónok előállítási képességétől, valamint korlátozná hozzáférését a katonai technológiákhoz. Szibiha hangsúlyozta, hogy Oroszország megtanulta kikerülni a szankciókat, és továbbra is nyugati, köztük európai gyártmányú alkatrészeket épít be a fegyvereibe. Ukrajna már megosztotta az európai partnerekkel a nyugati alkatrészek orosz hadiipari felhasználásáról szóló információkat. A tárcavezető szerint „Putyin terrorja szó szerint az EU és a NATO ajtaján kopogtat”, ezért a részletintézkedések nem elegendők, és erős szankciókra, valamint Ukrajna további katonai támogatására van szükség. Kijelentette azt is, hogy Oroszország a fekete-tengeri ukrán kikötők, polgári hajók és tengeri útvonalak elleni támadásaival leállította a térségben a hajózást, aláásva a globális élelmiszerbiztonságot.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A három ukrán nyelvű forrás – az Ukrinform, az Європейська правда és a hromadske – Szibiha felhívását állítja a történet középpontjába, hangsúlyozva, hogy a szankcióknak minden egyes nagyobb orosz csapás után kellene következniük. Kiemelték az „Anti-Ballistic Package” javaslatát és azt, hogy nyugati gyártmányú alkatrészek jelennek meg az orosz rakétákban és drónokban, az európai szankciós rendszer hiányosságaként beállítva a kérdést. A források előtérbe helyezik Szibihának azt a megfogalmazását is, miszerint „Putyin terrorja az EU és a NATO ajtaján kopogtat”, összekötve Ukrajna elleni csapásokat a tágabb euro-atlanti biztonsággal.
Miben térnek el a beszámolók
A szintézisben szereplő tények között az ukrán külügyminiszter keresztnevének két párhuzamos átírása fordul elő: „Andriy” és „Andrii”, amely az Ukrinform, az Європейська правда és a hromadske forrásokban egyaránt megjelenik.
Háttér
Oroszország továbbra is tömeges csapásokat mér Ukrajnára, ami újabb szigorúbb szankciókat sürget. Az EU személyes szankcióit legutóbb március 14-én hosszabbították meg, azóta az újabb meghosszabbítási kísérlet ismét elbukott, mert két főváros változtatásokat követelt a szankciós listákon. Szlovákia az utolsó pillanatig nyomást gyakorolt azért, hogy az orosz oligarchákat, Mihail Fridmant és Aliser Uszmanovot levennék az uniós szankciós listáról. Az amerikai szenátusban a múlt hónapban elsöprő többséggel jóváhagyott szankcióerősítő törvényjavaslatot a következő héten szavazásra bocsátják a képviselőházban. Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszországnak a gazdasági gyengülés ellenére is elegendő erőforrása lehet a háború folytatásához 2027–2028-ban.