Az Európa Tanács emberi jogi biztosa azonnali tűzszünetet és evakuálást sürget a kelet-ukrajnai Oleskinél
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O'Flaherty szeptember 25-én súlyosbodó humanitárius válságnak minősítette az orosz megszállás alatt álló oleshki helyzetet a Herszon-régióban, és azonnali helyi tűzszünetet, akadálytalan humanitárius hozzáférést, valamint a civilek biztonságos evakuálását követelte. A városban május vége óta nem jutottak el élelmiszer-szállítmányok, nincs áram, víz, gáz és gyógyszer, a lakosság – zömében idősek és 47 gyermek – éhezik, a kitörésre alkalmas egyetlen utat aknásították és orosz drónok tartják megfigyelés alatt.
Legfontosabb tudnivalók
- Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O'Flaherty szeptember 25-i nyilatkozatában azonnali helyi tűzszünetet, akadálytalan humanitárius hozzáférést és a civilek biztonságos evakuálását követelte.
- Oroszország mint megszálló hatalom a IV. Genfi Egyezmény alapján köteles élelmiszert és orvosi ellátást biztosítani a lakosságnak – hangsúlyozta O'Flaherty.
- A Herszon-régióban, a Dnyeper bal partján fekvő Oleshkiben május 26. óta nem érkezett hivatalos élelmiszer-szállítmány; a városban nincs áram, víz, gáz, üzemanyag és gyógyszer.
- A háború előtt mintegy 24 000 fős városban ma hozzávetőleg 2 000 ember tartózkodik, zömében idősek és mozgáskorlátozottak, valamint 47 gyermek.
- Az egyetlen bekötőutat aknásították, orosz drónok figyelik, az út mentén holttestek és kiégett autók hevernek; a humanitárius járműveket orosz erők lelövik vagy visszafordítják.
- Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinec szerint a városban és a környező településeken együttesen akár 6 000-nél is többen, köztük mintegy 200 gyermek lehetnek még a térségben.
Miért fontos
Egy magas rangú nemzetközi emberi jogi tisztségviselő nyilvánosan humanitárius válságnak minősítette a helyzetet, és nemzetközi jogi kötelezettségekre hivatkozva a IV. Genfi Egyezmény alapján Oroszországot jelölte meg felelős szereplőként. Az éhező, evakuálásra képtelen, zömében idős és gyermek lakosságú város tél közeledtével még kilátástalanabb helyzetbe kerül, miközben az orosz erők aktívan akadályozzák a segélyszállítást és a kitörést.
Mi történt
Michael O'Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szeptember 25-én nyilatkozatot tett közzé az orosz megszállás alatt álló oleshki humanitárius helyzetről. Kijelentette, hogy a civilek – köztük gyermekek – élelmiszer, gyógyszer, orvosi ellátás, víz és áram nélkül rekedtek, és a nemzetközi humanitárius jog, valamint a IV. Genfi Egyezmény alapján Oroszországot mint megszálló hatalmat tette felelőssé a lakosság ellátásáért. Felszólított azonnali helyi tűzszünetre, akadálytalan humanitárius hozzáférésre és a civilek biztonságos evakuálására. A beszámolók szerint Oleshkiben a legutóbbi hivatalos élelmiszer-szállítmány május 26-án érkezett, azóta az orosz erők a humanitárius járműveket drónokról tüzelik vagy a blokádoknál visszafordítják. A város egyetlen bekötőútját aknásították, drónok tartják megfigyelés alatt, és az út mellett holttestek, valamint kiégett autók fekszenek. A háború előtti mintegy 24 000 lakosból ma nagyjából 2 000 maradt a városban, túlnyomórészt idősek, mozgáskorlátozottak és 47 gyermek; az ombudsman tájékoztatása szerint a városban és a környező településeken együtt akár 6 000-nél is többen – köztük mintegy 200 gyermek – tartózkodhatnak. Jelentések szerint a lakosság kénytelen háziállatokat enni, az orosz katonák a helyieknek álcázva rabolják az élelmiszert, a városban evakuálásra jelenleg nincs lehetőség. A 2023. június 6-i kahovkai gátszakadás óta a város központi víz-, áram- és gázellátása szünetel.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források Oroszországot mint megszálló hatalmat teszik felelőssé, és a humanitárius válság konkrét részleteit – a kutyák evésére kényszerült családokat, az orosz katonák által elkövetett fosztogatást, az evakuálás lehetetlenségét – helyezik előtérbe. Kiemelik az ukrán intézményi válaszlépéseket: Lubinec ombudsman tárgyalásait az orosz féllel, Szibiha külügyminiszter szeptember 23-i felszólalását az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint a Valamennyi Ukrajnai Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsának szeptember 20-i segítségkérését XIV. Leó pápához, az ENSZ-hez és a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsághoz. Az ukrán narratíva a helyzetet az orosz propaganda kontextusába is ágyazza, amely – a Nemzeti Ellenállási Központ szerint – a humanitárius katasztrófát kihasználva az ukrán fegyveres erőket vádolja a segélyszállítás akadályozásával.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi keretezést az Európa Tanács emberi jogi biztosa határozza meg, aki a IV. Genfi Egyezményre és a megszálló hatalom kötelezettségeire hivatkozik. A Bild szeptember 16-i tudósítása, valamint a pápához, az ENSZ-hez és a Vöröskereszthez intézett felszólalások Oleshkyt olyan humanitárius ügyként pozicionálják, amely összehangolt nemzetközi fellépést igényel. A nemzetközi keretezés a helyi tűzszünetre, a humanitárius hozzáférésre és a civilek evakuálására összpontosít, nem pedig az ukrán belföldi intézményi válaszokra.
Miben térnek el a beszámolók
Azt illetően, hogy hány civil maradt Oleshkiben, a források eltérő becsléseket adnak. Az oleshki katonai adminztráció vezetője, Tetjana Haszamenko szerint a városban mintegy 2 000 ember – zömében idősek és 47 gyermek – tartózkodik. Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinec szerint a városban és a környező falvakban együttesen akár 6 000-nél is többen, köztük mintegy 200 gyermek lehetnek. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa 2 000 és 4 000 közé teszi a városban maradtak számát.
Háttér
Oleshki a Dnyeper bal partján, Herszon városától mintegy 4 km-re fekszik, és a teljes körű invázió 2022. februárjában kezdett első napjai óta orosz megszállás alatt áll. A 2023. június 6-i kahovkai gátszakadás következtében a város központi víz-, áram- és gázellátása megszűnt. A háború előtt Oleshkiben mintegy 24 000, az oleshki közösség 13 településén pedig összesen mintegy 40 000 ember élt; öt települést teljesen elpusztítottak, hármat mintegy 80 százalékban romboltak le. Az utolsó hivatalos élelmiszer-szállítmány május 26-án érkezett, azóta az orosz erők a humanitárius járműveket állítólag lelövik vagy visszafordítják. Korábbi felszólalások során a Bild szeptember 16-án a humanitárius blokádról számolt be, a Valamennyi Ukrajnai Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsa szeptember 20-án XIV. Leó pápa segítségét kérte az evakuáláshoz, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pedig szeptember 23-án az ENSZ Biztonsági Tanácsában szólalt fel a kérdésben.