Szibiha az ENSZ BT-ben: Oleskában humanitárius katasztrófát okoz Oroszország
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt azt mondta, hogy Oroszország humanitárius katasztrófát teremt a megszállt hersoni Oleshkában: a lakosságot megfosztja az élelemtől, a víztől, a fűtéstől és az áramtól, evakuálásukat pedig akadályozza. Szibiha a helyzetet az 1932–1933-as holodomorhoz hasonlította, és humanitárius folyosók megnyitására szólította fel a nemzetközi közösséget.
Legfontosabb tudnivalók
- Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt állította, hogy Oroszország elviselhetetlenné teszi az életet a megszállt hersoni Oleshkában.
- Szibiha szerint a város és a környező közösség lakói elvesztették a hozzáférést az áramhoz, a fűtéshez, az élelmiszerhez és a vízhez.
- A tárcavezető szerint Oroszország éhezteti a civileket, miközben nem engedi őket elhagyni a megszállt területet.
- Szibiha egy Ala nevű helyi lakost idézett, aki csak kenyéren él.
- Az ukrán kormány humanitárius folyosók megnyitását követeli a nemzetközi közösségtől.
- Szibiha a helyzetet az 1932–1933-as holodomorhoz hasonlította, mondván, hogy az éheztetés Moszkva fegyvere volt és maradt.
- Olekszij Lubinyec ukrán ombudsman szeptember 16-án közölte, hogy Oroszország nem erősítette meg hajlandóságát humanitárius evakuálási misszióra; a becslések szerint több mint 6000 ember, köztük mintegy 200 gyermek tartózkodik még a városban és környékén.
Miért fontos
Az ukrán kormány a világ legfőbb biztonsági fórumán, az ENSZ BT-ben vetette fel a megszállt Oleshka helyzetét, humanitárius katasztrófát és a civilek erőszakos éheztetését állítva. A holodomor párhuzama kiélezi a háború erkölcsi és történelmi megítélését, a humanitárius folyosók követelése pedig közvetlen nemzetközi fellépést sürget.
Mi történt
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol kijelentette, hogy Oroszország humanitárius katasztrófát idézett elő a hersoni Oleshkában, amely a megszállt területen, a frontvonal közelében fekszik. A tárcavezető szerint a város és a környező közösség lakói áram, fűtés, élelmiszer és víz nélkül maradtak, miközben az orosz erők nem engedik őket evakuálni – ezzel szerinte emberi pajzsként használják a civileket. Szibiha egy Ala nevű helyi lakost idézett, aki kizárólag kenyéren él, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy követelje humanitárius folyosók megnyitását. Az ukrán kormány a helyzetet az 1932–1933-as holodomorhoz hasonlította, hangsúlyozva, hogy az éheztetés „Moszkva fegyvere volt és maradt".
Az ukrán emberi jogi ombudsman, Dmytro Lubinets szeptember 16-án közölte, hogy Oroszország nem erősítette meg hajlandóságát humanitárius evakuálási misszióra. A becslések szerint több mint 6000 ember – köztük mintegy 200 gyermek – tartózkodik még a városban és környékén, egyfajta "szürke zónában" a front közelében. Az élelmiszer-utánpótlás utolsó szállítmánya 2026 májusának végén érkezett Oleshkába.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások középpontjában Szibiha ENSZ BT-beli beszéde és a holodomorral vont párhuzam áll. Az Interfax-Ukrajina anyaga a történelmi és erkölcsi keretezést hangsúlyozza – a „múltban elkövetett bűnök megismétlését" –, míg a hromadske cikke a közvetlen humanitárius üzenetre, az éheztetésre helyezi a hangsúlyt. Mindkét forrás kiemeli az ukrán felet nemzetközi fórumokhoz intézett felhívásait: a külügyminiszter az ENSZ-hez, a Vallások és Egyházak Össz-ukrán Tanácsa pedig XIV. Leó pápához fordult, hogy lépjen fel az oleshkai lakosok megmentése érdekében.
Háttér
Oleshka a hersoni régió oroszok által megszállt részén, a frontvonal közelében fekszik, ami nehezíti az evakuálást és a segélyszállítást. Az ukrán emberi jogi ombudsman, Dmytro Lubinets szeptember 16-án jelezte, hogy Oroszország hosszú ideje nem erősítette meg hajlandóságát humanitárius evakuálási misszióra. A Vallások és Egyházak Össz-ukrán Tanácsa XIV. Leó pápához fordult, hogy minden lehetséges eszközzel segítsen megmenteni az oleshkai lakosokat az éhínségtől.