Körülbelül 1700 ember rekedt az elfoglalt Oleškiben – Szibiha a nemzetközi közösség segítségét kéri
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter október 17-én a X platformon számolt be arról, hogy mintegy 1700 ember maradt a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, orosz megszállás alatt álló Oleški városában, ahol az egyetlen kivezető út és a közeli folyó is el van aknásítva, az utat pedig orosz csapásmérő drónok figyelik. A miniszter szerint a kórházban elfogyóban vannak a gyógyszerek, családok éheznek, és a holttestek utcán hevernek, mert az orosz erők nem engedik eltemetni a halottakat. Szibiha az ENSZ-hez, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához és a nemzetközi partnerekhez fordult biztonságos evakuációs folyosók és humanitárius hozzáférés biztosításáért, és köszönetet mondott XIV. Leó pápának, aki október 16-án telefonon kérte Vlagyimir Putyint tűzszünetre és humanitárius segítségnyújtásra.
Legfontosabb tudnivalók
- Az ukrán külügyminiszter szerint mintegy 1700 ember maradt az orosz megszállás alatt álló oleški városában.
- Az egyetlen kivezető utat és a közeli folyót is aknásították, az utat orosz csapásdrónok figyelik.
- A helyi kórházból elfogytak a gyógyszerek, a családok kerti zöldségből, házi befőttekből és csigákból élnek.
- Tucatnyi holttest hever az utcákon és a házakban, mert az orosz erők nem engedik eltemetni a halottakat.
- Az orosz katonák fegyverrel fenyegették a lakosokat, hogy élelmet vegyenek el tőlük.
- Szibiha az ENSZ-t, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát és a nemzetközi partnereket szólította biztonságos evakuációs folyosók és humanitárius hozzáférés biztosítására.
- XIV. Leó pápa október 16-án telefonon kérte Putyint tűzszünetre és humanitárius segítségnyújtásra Oleškiben.
Miért fontos
Mintegy 1700 civil rekedt Oleškiben úgy, hogy a kivezető utak és a folyó is el vannak aknásítva, az utat orosz csapásdrónok figyelik, így a szökés életveszélyes. A városban elfogyóban vannak a gyógyszerek, családok éheznek, utcákon hevernek a holttestek, és a lakosok kétlik, hogy túlélik a telet. Ukrajna az ENSZ-hez, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához és a nemzetközi partnerekhez fordult biztonságos evakuációs folyosókért és humanitárius hozzáférésért, az ügyet pedig a Közgyűlés elé és a Vatikán felé is továbbították.
Mi történt
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter október 17-én a X közösségi platformon számolt be az oleški humanitárius helyzetről. Mint mondta, mintegy 1700 ember maradt a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, Oroszország által megszállt városban. Az egyetlen kivezető utat az orosz erők elaknásították, és orosz csapásmérő drónok tartják megfigyelés alatt, a közeli folyó szintén el van aknásítva – ezzel a szökési kísérletek életveszélyessé váltak. Szibiha arról is beszélt, hogy a helyi kórházból elfogytak a gyógyszerek, a családok kerti zöldségből, házi befőttekből és csigákból élnek, az orosz katonák pedig fegyverrel fenyegették a lakosokat, hogy élelmet vegyenek el tőlük. Tucatnyi holttest hever az utcákon és a házakban, mivel az orosz erők nem engedik a lakosoknak eltemetni a halottakat, és a helyiek kétlik, hogy túlélik a közelgő telet. A miniszter „halálcsapdának” nevezte a helyzetet, és felszólította az ENSZ-t, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát és a nemzetközi partnereket, hogy minden rendelkezésre álló csatornát vegyenek igénybe biztonságos evakuációs folyosók és azonnali humanitárius hozzáférés biztosításához. Szibiha egyúttal köszönetet mondott XIV. Leó pápának, aki október 16-án telefonon kérte Vlagyimir Putyint tűzszünetre és humanitárius segítségnyújtásra Oleškiben.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források – köztük a LIGA.net, az NV és a Rádió Szvoboda – Szibiha bejelentésére építik a tudósítást, és Oroszországot teszik felelőssé a humanitárius válságért. A beszámolók részletesen ismertetik az aknásított utat és folyót, a drónmegfigyelést, az éhező családok kerti zöldségből, befőttekből és csigákból álló „étrendjét”, az utcán heverő holttesteket és a fegyveres élelmiszer-elrablásokat. Az ukrán kormány a nemzetközi intézményeknél (ENSZ, Vöröskereszt, Vatikán) keres fellépést, és korábban már a Közgyűlés elé vitte az ügyet. A herszoni megyei vezetés szerint Oroszország Ukrajnára próbálja hárítani a felelősséget az oleški tragédiáért.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi anyagok közül a német Bild szeptember 16-i tudósítása Oleškit humanitárius blokád alatt álló városként írta le, ahol a lakosok a nyári hónapokat saját kertjük terméséből élték túl. A Vatikán közreműködése XIV. Leó pápa október 16-i, Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésében öltött testet, amelyben a pápa tűzszünetre szólított fel a humanitárius segítségnyújtás és a civilek evakuálása érdekében. A Kreml közlése szerint Putyin állítólag támogatta a vatikáni kezdeményezést.
Miben térnek el a beszámolók
A Kreml közleménye szerint Putyin támogatta a Vatikán oleški humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó kezdeményezését, miközben Olekszandr Prokudin herszoni megyei vezető szerint Oroszország Ukrajnára próbálja hárítani a felelősséget az oleški tragédiáért, és a megszálló erők fellépései miatt emberek halnak meg gyakorlatilag naponta.
Háttér
Oleškit Oroszország a 2022 februári teljes körű invázió első napjaiban foglalta el. A város katonai adminisztrációjának adatai szerint az elfoglalt településre utoljára május 26-án sikerült szárazföldi úton élelmiszert szállítani. Korábbi beszámolók humanitárius blokádról szóltak, a lakosok a nyarat saját kerti termésükből élték túl. Ukrajna ombudsmanja szerint Oroszország hosszú ideje nem erősítette meg a civilek evakuálására való hajlandóságát a korábbi megállapodások és az előkészített missziós algoritmusok ellenére. Az ukrán fegyveres erők eddig két alkalommal juttattak élelmiszert az oleški lakosoknak drónokról ledobva.