Közzétéve: · Frissítve:

XIV. Leó pápa telefonon kérte Putyintól az oleskiji tűzszünetet

XIV. Leó pápa október 16-án telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és tűzszünetet kért a Herszon megyei, orosz megszállás alatt álló Oleszki városában, hogy élelmiszert és orvosi segélyt lehessen szállítani, valamint hogy a civilek önkéntesen és biztonságban evakuálhatók legyenek. A Kreml közleménye szerint Putyin támogatta a Vatikán humanitárius kezdeményezését; az orosz állami hírügynökségek szerint ugyanakkor Putyin a humanitárius katasztrófa felelősségét Ukrajnára hárította. A pápa a hívást kórházból intézte, ahol nemrég tüdőműtéten esett át.

Legfontosabb tudnivalók

  • XIV. Leó pápa és Vlagyimir Putyin október 16-án telefonon egyeztetett.
  • A pápa tűzszünetet kért az orosz megszállás alatt álló herszoni Oleszki városánál, hogy élelmiszert és orvosi segélyt lehessen bejuttatni.
  • A pápa a civilek önkéntes és biztonságos evakuálását is szorgalmazta.
  • A Kreml közleménye szerint Putyin támogatta a Vatikán humanitárius kezdeményezését; az orosz állami hírügynökségek szerint viszont a felelősséget Ukrajnára hárította.
  • A pápa a hívást a római Agostino Gemelli kórházból intézte, ahol október 13-án jobb tüdeje alsó lebenyéből daganatot távolítottak el.
  • A herszoni katonai adminisztráció vezetője szerint szeptember végén mintegy 2000 ember, köztük csaknem 50 gyerek tartózkodott Oleszkiban, élelem, áram és víz stabil hozzáférése nélkül.

Miért fontos

A telefonbeszélgetés a Vatikán eddigi legmagasabb szintű, konkrét humanitárius válságra irányuló közvetlen fellépése az orosz megszállás alatt álló Ukrajnában. Olyankor hangzott el, amikor Oleszkiban dokumentált humanitárius összeomlás zajlik: elfogyóban az élelmiszer, a lakosok nem tudnak elmenekülni. A pápa a hívást a tüdőműtétje utáni lábadozása közben bonyolította, ami jelzi, milyen sürgősnek ítélte a helyzetet. A Kreml és a Vatikán közleményei eltérnek a felelősség és az elért eredmények megítélésében, ami önmagában is fontos a harcok esetleges szüneteltetésének kilátásai szempontjából.

Mi történt

XIV. Leó pápa október 16-án telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. A pápa mély aggodalmát fejezte ki a herszoni Oleszki városában uralkodó súlyos humanitárius helyzet miatt, és tűzszünetet kért annak érdekében, hogy élelmiszert és orvosi segélyt lehessen odajuttatni, valamint hogy a polgári lakosság önkéntesen és biztonságban elhagyhassa a várost. A beszélgetés végén a pápa megerősítette a Szentszék elkötelezettségét a párbeszéd és a béke előmozdítása mellett.

A Kreml saját közleménye szerint Putyin támogatta a Vatikán humanitárius kezdeményezését, és megállapodás született az együttműködésről. Az orosz állami hírügynökségek ugyanakkor azt is állították, hogy Putyin a humanitárius katasztrófa felelősségét Ukrajnára hárította. A pápa a hívást a római Agostino Gemelli kórházból intézte, ahová október 13-án vették fel, és ahol jobb tüdeje alsó lebenyéből daganatot távolítottak el; október 15-re már önállóan közlekedett a kórteremben és visszatért a normál étkezéshez.

Oleszki 2022 februárja, a teljes körű invázió kezdete óta van orosz megszállás alatt. A háború előtt mintegy 24 000 lakosa volt; a herszoni katonai adminisztráció vezetője, Olekszandr Prokudin szerint szeptember végén körülbelül 2000 ember – köztük csaknem 50 gyermek – tartózkodott még a városban, és nem volt stabil hozzáférésük élelmiszerhez, áramhoz vagy vízhez. Egy másik jelentés ugyanakkor 6000-nél is több bent tartózkodóról, köztük mintegy 200 gyerekről ír. Az ENSZ adatai szerint a város utolsó boltja januárban zárt be, és május óta nem jutott be élelmiszer. 2026 márciusa óta az ukrán haderő drónokkal szállít élelmiszert Oleszkiba; egy szeptember 27-i akcióban mintegy 4000 kg élelmet juttattak el 100 helyszínre.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán források az oleszkiji humanitárius összeomlást helyezik előtérbe, és Oroszországot mutatják a válság okozójaként, valamint a civilek evakuálásának akadályozójaként. Kiemelik a megelőző ukrán diplomáciai lépéseket – a drónokkal végzett élelmiszerszállítást, az ombudsman nyilatkozatait, Andrij Szibiha külügyminiszter felszólalásait az ENSZ Biztonsági Tanácsában és az EBESZ Állandó Tanácsában –, amelyek megteremtették a talajt a pápai híváshoz. Külön kiemelik az Ukrán Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsának a pápához, az ENSZ-hez és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához intézett evakuálási felhívását, valamint Matteo Zuppi bíboros szeptember végi moszkvai útját; a vatikáni közreműködést egy szélesebb, ukrán kezdeményezésű humanitárius korridor-nyitási erőfeszítés egyik elemének mutatják be.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

Az egyetlen nem ukrán forrás (egy német nyelvű sajtóorgánum) a történetet a pápa Putyinhoz intézett közvetlen tűzszüneti felhívása köré rendezi, előtérbe helyezve a Vatikán közvetítői szerepét és a pápai hivatal tekintélyét, nem pedig az ukrán humanitárius erőfeszítéseket a helyszínen. Hangsúlyozza a szokatlan körülményt, hogy a pápa a műtét utáni lábadozása közben, kórházból intézte a hívást, kiemelve ezzel a beavatkozás személyes és szimbolikus súlyát.

Miben térnek el a beszámolók

A források három ponton térnek el egymástól. Egyrészt nem egységes, hány civil maradt Oleszkiban: a herszoni katonai adminisztráció vezetője szerint körülbelül 2000 ember (köztük csaknem 50 gyerek), míg egy másik jelentés 6000-nél is több bent tartózkodóról (köztük mintegy 200 gyerekről) ír. Másrészt az élelmiszerszállítások leállásának ideje is vitatott: az egyik forrás május óta nem hoz be élelmiszert a városba, míg egy másik az élelmiszerszállítások 2026 májusának végi leállításáról ír. Harmadrészt a Kreml és az orosz állami hírügynökségek közleménye Putyint a vatikáni humanitárius kezdeményezés támogatójaként, egyben a válság felelősségét Ukrajnára hárítóként mutatja be, míg az ukrán források Oroszországot teszik meg a katasztrófa okozójának és a civilek evakuálását blokkoló félnek.

Háttér

Oleszki 2022 februárja, a teljes körű orosz invázió kezdete óta áll orosz megszállás alatt. A háború előtt mintegy 24 000 lakosa volt; a szeptember végi adatok szerint nagyjából 2000 ember, köztük csaknem 50 gyerek maradt a városban, élelem, áram és víz stabil hozzáférése nélkül. Az ENSZ adatai szerint az utolsó bolt januárban zárt be, és május óta nem érkezett élelmiszer a városba. 2026 márciusa óta az ukrán haderő drónokkal szállít élelmiszert Oleszkiba; egy szeptember 27-i akcióban mintegy 4000 kg-ot juttattak el 100 helyszínre.

Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinec írjja, hogy Oroszország blokkolta a civilek humanitárius evakuálását; a parlamenti emberi jogi biztos hivatala október 8-án arról számolt be, hogy nincs érdemi áttörés a tárgyalásokban. Ukrán külügyminiszter Andrij Szibiha az ENSZ Biztonsági Tanácsában és szeptember 30-án az EBESZ Állandó Tanácsában is felvetette az ügyet, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy követelje Moszkvától a humanitárius folyosók megnyitását. Az Ukrán Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsa a pápához, az ENSZ-hez és a Nemzetközi Vöröskereszthez fordult az oleszkiji lakosok ukrán ellenőrzésű területre evakuálásának érdekében. Matteo Zuppi bíboros, a Vatikán megbízottja szeptember végén Moszkvában járt, hogy javulást érjen el Oleszki helyzetében.

XIV. Leó pápa – az első amerikai pápa – 2025. május 8-án választották meg. Október 13-án vették fel a római Agostino Gemelli kórházba, ahol jobb tüdeje alsó lebenyéből daganatot távolítottak el; október 15-re önállóan járt a kórteremben és visszatért a normál étkezéshez. Korábbi Putyin–XIV. Leó pápa telefonbeszélgetésre 2025. június 4-én került sor, az ukrajnai háborúra összpontosítva; akkor a pápa Oroszországot béke-elősegítő gesztusra szólította fel.