Reuters
A Reuters egy londoni székhelyű nemzetközi hírügynökség, a világ egyik legnagyobbika. 1851-ben alapították, jelenleg a Thomson Reuters része. Híreket, pénzügyi adatokat és médiaszolgáltatásokat nyújt médiumoknak, vállalkozásoknak és kormányoknak.
-
Törökország és az ENSZ közvetít újabb fekete-tengeri tárgyalásokat Ukrajna és Oroszország között
Törökország és az ENSZ új tárgyalásokat szervez Ukrajna és Oroszország között a Fekete-tengeri tűzszünetről a gabona- és élelmiszer-export védelme érdekében. A tervek szerint október elején ülnek össze a felek a svájci Center for Humanitarian Dialogue közvetítésével. A kezdeményezést az ENSZ Közgyűlése margóján szeptember végén tartott zárt találkozón indították el Törökország, az Egyesült Államok, európai országok, India és Egyiptom részvételével.
-
Putyin-különdíja, Dmitrijev Washingtonban tárgyalt az amerikai vezetőkkel a háború befejezéséről
Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbízottja szeptember 28-án Washingtonban tárgyalásokat folytatott amerikai tisztségviselőkkel az ukrajnai háború lezárásáról és a háború utáni esetleges amerikai–orosz energetikai együttműködésről. A megbeszéléseket egy amerikai tisztviselő „konstruktívnak” minősítette. A találkozóra azt követően került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök szeptember 22-én New Yorkban, a 81. ENSZ-közgyűlés margóján találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és Trump közölte: Putyin „kész találkozni” a háború befejezéséről. Ukrán és nemzetközi források szerint októberben új háromoldalú amerikai–ukrán–orosz találkozóra kerülhet sor.
-
Őrizetbe vettek több férfit a brit Fairford amerikai légibázisnál
Több személyt őrizetbe vettek a brit Gloucestershire megyében a Fairford amerikai légibázis közelében robbanóanyagokkal kapcsolatos bűncselekmények gyanújával. A közeli Welford falut evakuálják, a helyszínen katonai tűzszerészegység vizsgál át járműveket. Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy a gyanúsítottak hosszabb ideje megfigyelés alatt álltak, és szerinte a brit–amerikai együttműködés „hihetetlenül jó” volt.
-
Budanov: Ukrajnának sürgősen több Starlink- és Patriot-üzemanyagra van szüksége
Az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője, Kyrylo Budanov a Newsforce-nak adott interjúban kijelentette, hogy Ukrajna jelenlegi hozzáférése a Starlink és Starshield műholdas kommunikációs képességekhez nem elegendő, és sürgősen bővíteni kellene azokat az orosz rakétarendszerek elleni csapásokhoz. Budanov emellett hangsúlyozta, hogy Ukrajnának kritikus szüksége van Patriot légvédelmi rendszerekhez való elfogórakétákra is. Az interjú egy részlete szeptember 27-én jelent meg a Telegram-csatornáján.
-
Ukrán drónok orosz olajfinomítókat és hadiipari üzemeket támadtak a szeptember 25-i éjszakán
Az ukrán erők a szeptember 25-i éjszakán a Permi Lukoil-Permnefteorgsintez olajfinomítót, a rosztovi Novoshakhtinszk finomítót, az uljanovszki Iskra mikroelektronikai üzemet és a voronyezsi Voronyezsszintézkauccsuk gyárat támadták drónokkal. A Novoshakhtinszk finomító és a permi üzem is felfüggesztette működését. Az ukrán vezérkar és Volodimir Zelenszkij elnök is megerősítette a csapásokat.
-
Stubb finn elnök Musktól kérte a Starlink kiterjesztését Ukrajnáért
Finnország elnöke, Alexander Stubb a Reutersnek adott interjúban kérte Elon Muskot, a SpaceX tulajdonosát, hogy terjessze ki a Starlink műholdas internet-hozzáférést Ukrajnára, hogy az orosz ballisztikus rakétakilövők elleni csapásokat lehetővé tegye. Stubb a téli időszak közeledtével három ukrán szükségletet emelt ki: légvédelmi eszközöket, téli energialétesítményeket és pénzt.
-
Zelenszkij: az USA háromoldalú találkozót javasolt Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország között az Egyesült Arab Emírségekben
Zelenszkij ukrán elnök szeptember 25-én bejelentette, hogy az amerikai fél háromoldalú találkozót javasolt Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország között technikai szinten, az Egyesült Áram Emírségek helyszínnel. Szibiha ukrán külügyminiszter megerősítette Ukrajna készenlétét, de jelezte, hogy Oroszország részéről nem lát hajlandóságot a békére. A Kreml Peszkov szóvivője szerint vannak kapcsolatfelvételek, és a találkozó a közeljövőben létrejöhet, egyelőre részletek nélkül.
-
Zelenszkij és Trump New York-i találkozója: Ukrajna kész a részleges tűzszünetre, Moszkva elutasítja
A 81. ENSZ Közgyűlés margóján szeptember 22-én New Yorkban Volodimir Zelenszkij és Donald Trump elnöki találkozót tartott a háború lezárásának lehetséges útjairól. Zelenszkij Ukrajna készségét jelentette be korlátozott, kölcsönös tűzszünetre az energia-, a gabona- és a tengeri szektorban, míg a Kreml Peszkov szóvivőn keresztül gyakorlatilag elutasította az energia-tűzszüneti javaslatot, és az ISW elemzése szerint Moszkva maximalista követeléseihez ragaszkodik. Marco Rubio külügyminiszter bejelentette, hogy az USA hivatalosan meghívta Vlagyimir Putyint a december 14–15-i G20-csúcsra Miamiba, a részvétel azonban bizonytalan: a Kreml a diplomáciai csatornákon keresztül dönt, a Bloomberg szerint Putyin valószínűleg kihagyja a találkozót.
-
A NATO legfőbb európai parancsnoka fokozza a hírszerzési együttműködést az orosz hibrid akciók miatt
Alexus Grinkevich, a NATO európai főparancsnoka a Reutersnek adott interjúban közölte, hogy a Szövetség a Oroszországhoz köthető szabotázsakciók és egyéb incidensek miatt fokozza a hírszerzési információcserét. A tábornok szerint egy korlátozott orosz támadás "nem valószínű, de nem zárható ki", ugyanakkor határozottan visszautasította, hogy Vlagyimir Putyin kihasználhatná az amerikai precíziós rakétakészletek csökkenését a NATO elleni csapásra.
-
Rubio és Lavrov New Yorkban találkozik a Közgyűlés idején
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szeptember 23-án, szerdán New Yorkban találkozik orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval, a ENSZ Közgyűlés ülésszaka idején. A bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásokat folytatott Donald Trump amerikai elnökkel ugyanott.
-
Az EU 36 hónapra meghosszabbította az ukrán területi épséggel kapcsolatos szankciókat, de kivette Usanovot és Fridmant a listáról
Az EU nagykövetei 2026. szeptember 22-én megállapodtak az ukrán területi épséget, szuverenitást és függetlenséget aláásó személyek elleni uniós szankciók 36 hónappal – 2029. szeptember 22-ig – történő meghosszabbításáról. A kompromisszum részeként a listáról levették az orosz oligarchákat, Aliser Usanovot és Mihail Fridmant. Lettország – amely a tárgyalások végéig egyedüli EU-tagállamként ellenezte a kivételt – végül tartózkodott a szavazásnál, és bejelentette, hogy saját nemzeti szankciókat vezet be a két üzletember ellen. Az ukrán kormány élesen bírálta a döntést.
-
Zelenszkij és Trump New York-i találkozója: energia-tűzszüneti javaslat, Patriot-licenc és háromoldalú csúcs kilátásban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 22-án New Yorkban, a 81. ENSZ-közgyűlés kísérőrendezvényein találkozott Donald Trump amerikai elnökkel. Ukrajna kölcsönös energia-tűzszünetet javasolt, szóba került a Patriot-rakéták ukrajnai gyártásának engedélyezése, és Zelenszkij kijelentette, hogy kész Putyinnal személyesen is találkozni, Trump közreműködésével.
-
Az EU nem tudta megújítani az oroszok elleni szankciókat – a magyar idő szerint éjfélkor lejár a határidő
Az EU Állandó Képviselőinek Bizottsága (Coreper) szeptember 21-én több ülésen sem tudott megállapodni az ukrán területi integritás megsértésével összefüggő egyéni szankciók meghosszabbításáról. Szlovákia és Franciaország Aliser Usmanov és Mihail Fridman listáról való törlését követelte, az ír elnökség által javasolt 36 hónapos kompromisszumot pedig Lettország blokkolta. A nagykövetek szeptember 22-én reggel 9:00-kor (brüsszeli idő szerint 8:00) ülnek össze újra, miközben a jelenlegi szankciós csomag – amely mintegy 3000 személyt és jogi személyt érint, köztük Vlagyimir Putyint – éjfélkor lejár.
-
Ukrán drón- és rakétacsapás bénította meg a moszkvai olajfinomítót a Putyin-szavazás napján
Az ukrán fegyveres erők a szeptember 20-i éjszaka nagyszabású drón- és rakétatámadást hajtottak végre Moszkva és a Moszkvai terület ellen, amelyben a Kapotnya városrészben található Gazpromneft-Moszkva olajfinomítót (Московський НПЗ) találták el. A létesítmény teljesen leállította a kőolaj-feldolgozást, mindkét elsődleges desztillációs egysége kigyulladt, és a javítás a Reuters forrásai szerint több hétig is eltarthat. Az ukrán vezérkar szerint az orosz finomítókapacitás több mint 45%-a áll üzemen kívül a hasonló ukrán csapások következtében.
-
Trump a dízelárakra hivatkozva ukrán olajfinomító-ellátás leállítását kérte Zelenszkijtől
Donald Trump amerikai elnök a szeptember 20-i telefonbeszélgetésen több alkalommal arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy Ukrajna állítsa le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, és a szavak során a „dízel” sokszor elhangzott. A két elnök a hét folyamán New Yorkban, a ENSZ-közgyűlés margóján találkozik szeptember 22-én, ahol Trump várhatóan energia-tűzszünetet fog szorgalmazni. Szeptember 21-én Trump a Truth Socialon azt írta, hogy Oroszország „elvesztette az irányítást” dízelipara felett az Ukrajna elleni háború miatt; Zelenszkij válaszában késznek mondta magát a kölcsönös deeszkalációra, ha Oroszország beszünteti az ukrán energetikai és kritikus infrastruktúra elleni támadásokat.
-
Az USA öt évig is késleltetheti a kulcsfontosságú fegyverek szállítását szövetségeseinek, köztük Ukrajnának
Az Egyesült Államok arra figyelmeztette szövetségeseit – köztük Ukrajnát –, hogy a kulcsfontosságú rakétarendszerek és légvédelmi eszközök szállítása akár öt évet is késhet, mivel az amerikai haderő az Irán elleni háborúban felélte saját készleteit. A Pentagon a saját utánpótlás előtérbe helyezésével nehezíti Ukrajna törekvését, hogy a nehéz tél előtt újabb Patriot-elfogórakétákhoz jusson. A kérdés a következő héten New Yorkban az ENSZ üléseinek egyik központi témája lesz.
-
A HUR észak-koreai rakétaalkatrészeket mutatott be egy japán parlamenti küldöttségnek Kijevben
Ukrajna katonai hírszerzése (HUR) szeptember 19-én egy Kijevben tartózkodó japán parlamenti küldöttségnek mutatott be egy észak-koreai ballisztikus rakéta alkatrészeit. A küldöttséget a japán képviselőház elnöke, Eisuke Mori vezette. A HUR közlése szerint a rakéta vizsgálata lehetővé teszi a műszaki jellemzők és az észak-koreai védelmi-ipari komplexum képességeinek felmérését, valamint hangsúlyozta, hogy a phenjani fegyverek nemcsak Ukrajnát, hanem Japánt és más ázsiai-csendes-óceáni államokat is fenyegetnek.
-
Trump aláírta a Graham-törvényt: 100%-os vámokkal sújtják a Putyin-barát energiavásárlókat
2026. szeptember 18-án Donald Trump amerikai elnök aláírta a „Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026” (HR 5334) törvényt, amely legfeljebb 100%-os vámokat ír elő azon országokkal szemben, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, illetve segítik az orosz energiaszankciók megkerülését. A törvény kiterjeszti a korlátozásokat az orosz katonai vezetésre, a pénzügyi és energetikai szektorra, az árnyékflottára és a fegyvergyártáshoz felhasználható exportokra is.
-
Ukrán dróncsapás miatt állt le a jaro-szlavli olajfinomító
Ukrán dróncsapás érte a Slavnyeft-Jaroszlavneftyeorgszintez (JANOS) orosz olajfinomítót, amely a csapást követően, csütörtökön leállította a kőolaj-feldolgozást. Az ukrán erők az AVT-3 elsődleges feldolgozó egységet, a finomító kapacitásának mintegy 40%-át kitevő berendezést károsították meg.
-
Zelenszkij: ukrán csapás ért egy rosztov-i katonai repülőteret és a jyaroszlavl-i olajfinomítót
Az éjszaka folyamán ukrán erők csapást mértek a rosztov-i „Központi” katonai repülőtérre és a jyaroszlavl-i Slavneft-JANOS olajfinomítóra. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a roszvodon-i reptéren egy An-12-es, két An-26-os és három helikopter sérült meg, a finomítót pedig az SZBU, a drónerők, a HUR és az SZKR közös műveletében találták el. A rosztovi és a jyaroszlavli kormányzó is elismerte a támadásokat és a tűzeseteket, és áldozatokról nem érkezett jelentés.