Az USA öt évig is késleltetheti a kulcsfontosságú fegyverek szállítását szövetségeseinek, köztük Ukrajnának
Az Egyesült Államok arra figyelmeztette szövetségeseit – köztük Ukrajnát –, hogy a kulcsfontosságú rakétarendszerek és légvédelmi eszközök szállítása akár öt évet is késhet, mivel az amerikai haderő az Irán elleni háborúban felélte saját készleteit. A Pentagon a saját utánpótlás előtérbe helyezésével nehezíti Ukrajna törekvését, hogy a nehéz tél előtt újabb Patriot-elfogórakétákhoz jusson. A kérdés a következő héten New Yorkban az ENSZ üléseinek egyik központi témája lesz.
Legfontosabb tudnivalók
- Az USA legfeljebb öt év szállítási késedelemre figyelmeztette szövetségeseit a saját, az Irán elleni háborúban felélt készletei miatt.
- Németország a Tomahawk manőverő- rakéták és a Typhon indítóállványok szállításának felgyorsítását kérte Washingtontól; a Raytheon a német megrendelést öt éven belül valószínűleg nem tudja teljesíteni.
- A Pentagon az amerikai készletek feltöltését helyezi előtérbe, ami nehezíti Ukrajna újabb Patriot-elfogórakétákhoz jutását a közelgő nehéz tél előtt.
- Becslések szerint az USA az Irán elleni háborúban a legmodernebb Patriot-rakéták több mint felét, a Tomahawk-készletek mintegy harmadát és a THAAD precíziós csapásmérő és elfogórakéták közel felét használta el.
- Lockheed Martin a PAC-3 MSE elfogórakéták éves gyártását nagyjából 600-ról 2000 darabra növelné.
- Donald Trump ukrán és európai megbeszélésekről beszélt: egyrészt a Patriot „jelentősen kevésbé fejlett” változatáról, másrészt európai gyártási licencekről.
- Ukrajna légvédelmének kérdése a következő héten New Yorkban az ENSZ üléseinek egyik központi témája.
Miért fontos
Ukrajna Patriot-elfogórakétákhoz való hozzáférését mostantól közvetlenül hátráltatja, hogy a Pentagon saját készleteinek feltöltését helyezi előtérbe, miközben a közelgő tél várhatóan nehéz lesz. A hiány globális: Németország, kelet-európai amerikai rendszerhasználók és Japán is többéves szállítási késedelmekkel néznek szembe. A szakértők a hiányt inkább az Egyesült Államok és szövetségesei védelmi ipari bázisának strukturális gyengeségeire, mintsem kizárólag az ukrajnai és a közel-keleti háborúkra vezetik vissza. Az ukrán légvédelem kérdése a jövő héten New Yorkban az ENSZ üléseinek egyik központi témája lesz, ami emeli a helyzet diplomáciai tétjét.
Mi történt
Az Egyesült Államok arra figyelmeztette szövetségeseit – köztük Ukrajnát –, hogy a kulcsfontosságú rakétarendszerek és légvédelmi eszközök szállítása akár öt évet is késhet, mivel az amerikai haderő az Irán elleni háborúban felélte saját készleteit. Számos európai ország jelezte, hogy fontos rakétarendszerek és légvédelmi eszközök szállítása csúszni fog. Németország a Tomahawk manőverő- rakéták és a Typhon indítóállványok gyorsabb szállítását kérte Washingtontól; a Raytheon a német megrendelést öt éven belül a kimerült amerikai készletek miatt várhatóan nem tudja teljesíteni. Néhány kelet-európai, amerikai fegyverrendszerekre támaszkodó ország már röviddel az USA és Izrael Irán elleni háborújának február 28-i kezdete után szállítási késedelmekkel szembesült. Ukrajna szempontjából a Pentagon döntése – miszerint saját készletei feltöltését helyezi előtérbe – bonyolítja, hogy a közelgő tél előtt újabb Patriot-elfogórakétákhoz jusson, és a légvédelmi kérdés a következő héten New Yorkban az ENSZ üléseinek egyik központi témája lesz. Donald Trump ukrán és európai megbeszélésekről beszélt: egy „jelentősen kevésbé fejlett” Patriot-változat átadásáról, valamint európai gyártási engedélyek kiadásáról. Becslések szerint az USA az Irán elleni háborúban a legmodernebb Patriot-rakéták több mint felét, a Tomahawk-készletek mintegy harmadát és a THAAD precíziós csapásmérő és elfogórakéták közel felét használta el; az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint 2025 júniusa óta az USA a rakétaelhárító készletek akár kétharmadát is felhasználhatta. A Lockheed Martin a PAC-3 MSE elfogórakéták éves gyártását nagyjából 600-ról 2000 darabra igyekszik növelni, és az EU is szorgalmazza, hogy az USA adjon európai gyártási licenceket a Patriot-rakétákhoz, amelyeket később Kijevnek lehetne átadni. Áprilisban az USA Japánt arról tájékoztatta, hogy a Tomahawk-szállítások akár két évet is késhetnek. Augusztus 4-én a Reuters három forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az USA az öt hónapos Irán elleni háborúban közel az összes ATACMS és Precision Strike Missile (PrSM) készletét, valamint a világ Tomahawk manőverő- rakétakészleteinek közel felét felhasználta; a Pentagon és a Fehér Ház cáfolta a jelentést. Augusztus 6-án Donald Trump cáfolta a rakétahiányról szóló információkat és börtönnel fenyegetett meg forrásokat, majd augusztus 7-én elismerte, hogy egyes lőszertípusok készletei szűkebbé váltak; a védelmi miniszter Pete Hegseth szintén cáfolta a kulcsfontosságú rakétakészletek kimerüléséről szóló jelentéseket. Korábbi médiajelentések szerint a Patriot-elfogórakéták készlete „veszélyesen alacsony” (mintegy 80%-ban felhasznált). Szakértők szerint a jelenlegi amerikai rakéta- és lőszerhiány nem az ukrajnai és közel-keleti háborúkból, hanem az Egyesült Államok és szövetségesei védelmi ipari bázisának strukturális gyengeségeiből fakad. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslése szerint az Irán elleni háború az USA költségvetésének közvetlen kiadásait az első öt hónapban mintegy 38 milliárd dollárra rúgta.
Miben térnek el a beszámolók
A források között vita van a kulcsfontosságú amerikai rakétakészletek állapotáról. Médiajelentések és névtelen amerikai tisztviselők szerint a Patriot-elfogórakéták készlete „veszélyesen alacsony” (mintegy 80%-ban felhasznált), és a katonai vezetők a Patriot-hiányról figyelmeztették JD Vance alelnököt. Ezzel szemben a Pentagon vezetője, Pete Hegseth és a Fehér Ház cáfolta a kulcsfontosságú rakétakészletek kimerüléséről szóló jelentéseket, Donald Trump pedig egyaránt tagadta a hiányt, majd később elismerte, hogy egyes lőszertípusok készletei szűkebbé váltak. Kisebb eltérésként a források egyike a háború kezdetét 2026 februárjára datálja, míg más anyagok csak a február 28-i dátumot adják meg, az évszám megjelölése nélkül.
Háttér
Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja február 28-án kezdődött. Becslések szerint az USA ebben a háborúban a legmodernebb Patriot-rakéták több mint felét, a Tomahawk-készletek mintegy harmadát és a THAAD precíziós csapásmérő és elfogórakéták közel felét használta el. A Lockheed Martin a PAC-3 MSE elfogórakéták éves gyártását nagyjából 600-ról 2000 darabra igyeksztja növelni. Áprilisban az USA Japánt arról tájékoztatta, hogy a Tomahawk-szállítások akár két évet is késhetnek. Uniós tisztviselők amerikai licenceket szorgalmaznak, hogy európai országok saját Patriot-rakétákat gyárthassanak, amelyeket később Kijevnek lehetne átadni. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslése szerint az Irán elleni háború az USA költségvetésének közvetlen kiadásait az első öt hónapban mintegy 38 milliárd dollárra rúgta.