Reuters
A Reuters egy londoni székhelyű nemzetközi hírügynökség, a világ egyik legnagyobbika. 1851-ben alapították, jelenleg a Thomson Reuters része. Híreket, pénzügyi adatokat és médiaszolgáltatásokat nyújt médiumoknak, vállalkozásoknak és kormányoknak.
-
Trump-Putyin megállapodás: orosz dízelexport az amerikai piacra, amerikai tiltás alóli feloldással
Október 9-én Donald Trump bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyinnal: Oroszország azonnal 300 ezer tonna dízelt szállít az amerikai és a világpiacra. Ugyanazon a napon az amerikai Pénzügyminisztérium OFAC (Office of Foreign Assets Control, a Külügyi Eszközök Ellenőrzési Hivatala) kiadta a 135. számú általános engedélyt, amely 2027. április 7-éig engedélyezi egyes, orosz dízelre vonatkozó tranzakciókat. A bejelentést mind demokrata, mind republikánus politikusok bírálták.
-
A lett miniszterelnök „egy sör áráért” kérte az EU-tól az Ukrajnának szóló téli segítséget
A lett miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt azt mondta, hogy a 450 milliós lakosságból fejenként évente egy sör ára elég lenne Ukrajna télen való túléléséhez. Szigorúbb orosz szankciókat, a nyugati alkatrészek orosz rakétákba jutásának megállítását, a balti orosz gabonatranszferek korlátozását és az orosz állampolgárok vízumának tilalmát sürgette.
-
Barro: az ukránoknak nyújtott hírszerzési adatok kétharmada európai
Jean-Noël Barro francia külügyminiszter a France Inter rádiónak adott, október 15-i interjúban kijelentette, hogy az Ukrajnának jelenleg nyújtott hírszerzési információk kétharmada európai országokból – köztük Franciaországból – származik. A tárcavezető azt is mondta, Európa régóta a támogatás fő részét adja, és egyben a legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra, valamint hogy a háború kezdete óta mintegy hússzer jósolták Ukrajna bukását vagy az Egyesült Államok kivonulását.
-
A SpaceX sebességkorlátozást vezetett be a Starlink katonai csomagjára Ukrajnában
A SpaceX a 2026. október 13-ról 14-re virradó éjszakán egyoldalúan sebességkorlátozást vezetett be a Starlink katonai célú Starshield csomagját használó ukrán erők termináljain, előzetes figyelmeztetés nélkül. A hivatalos küszöb 160 km/h (100 mph) volt, de az ukrán alakulatok ennél alacsonyabb sebességnél is jelvesztésről számoltak be. A 7. légideszant hadtest a Hulajpol irányában törölt több drónmissziót; Zelenszkij elnök „nagy hibának” nevezte a döntést és az emberéletekért rótta fel a felelősséget.
-
Az USA és Európa közös béketerven dolgozik Ukrajnának; a floridai tárgyalásokon dízelüzemanyag-megállapodás is szóba került
Október 9-én a floridai Shell Bay golfklubban hatórás találkozót tartottak Steve Witkoff és Jared Kushner, az ukrán küldöttség, valamint az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, az EU és a NATO képviselőinek részvételével. Az amerikaiak arra kérték Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, és bejelentették, hogy Trump megállapodást kötött Putyinnal orosz dízelexportról. A The Washington Post négy elemből álló közös USA–Európai békejavaslatot szellőztetett meg; a tárgyalások a tervezettnél előbb fejeződtek be, a moszkvai utat pedig elhalasztották.
-
Trump bejelentette az „energia-fegyverszünetet”, de a Kreml nem erősítette meg, és röviddel az bejelentés után Oroszország ukrán energetikai létesítményeket csapott
Donald Trump amerikai elnök október 11-én a Truth Social közösségi oldalon „energia-fegyverszünetet” jelentett be Oroszság és Ukrajna között. A Fehér Ház később az Axiosnak úgy fogalmazott: a megállapodás értelmében mindkét fél lemondana a másik olajfinomítóinak támadásáról. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov október 12-én annyit mondott, hogy a kapcsolatfelvétel folyamatban van, de nem erősített meg egyezményt. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij a varsói biztonsági fórumon közölte, hogy a bejelentés számára újdonság volt, Ukrajna kész a tűzszünetre, ha Oroszország is az, és figyelmeztetett, hogy a télen választ fog adni, ha Moszkva nem állapodik meg. Az ukrán és nemzetközi források szerint a bejelentés utáni órákban az orosz erők ukrán energetikai infrastruktúrát, köztük a TEC-5 hőerőművet Harkivban csapást mértek.
-
Orosz katonai műholdak a finn ICEYE radar-műholdjához közelítettek, a német űrparancsnok figyelmeztet a Starlink elleni fenyegetésre
2026 májusában négy orosz Kozmosz sorozatú katonai műhold (2610–2613) közelített a finn ICEYE cég kereskedelmi radarműholdjához, amely hírszerzési adatokkal látja el Ukrajnát. A német űrerő parancsnoka, Michael Traut vezérőrnagy a manővereket „üldözésnek” minősítette, és figyelmeztetett, hogy Oroszország hasonló képességeket nagy műhold-konstellációk – köztük a Starlink – ellen is bevethet. Két további nyugati tisztviselő a Reutersnek megerősítette a Starlink biztonságával kapcsolatos aggodalmakat, a Starlinket üzemeltető SpaceX és az orosz védelmi minisztérium pedig nem kívánt nyilatkozni.
-
Trump adminisztrációja a PURL-mechanizmus és a hírszerzési együttműködés felfüggesztésével fenyeget, miközben bejelentette az "energia-tűzszünetet"
A Trump-adminisztráció a hétvégén európai és ukrán tisztviselőknek telefonon jelezte, hogy kész felfüggeszteni a PURL fegyverbeszerzési mechanizmust és a hírszerzési adatok megosztását Ukrajnával, ha Kijev nem hagy fel az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokkal. Párhuzamosan Trump vasárnap a Truth Social közösségi oldalon azonnali "energia-tűzszünetet" jelentett be Ukrajna és Oroszország között, amelyről Zelenszkij és az európai partnerek szerint nem egyeztettek velük, és amelyet Oroszország a bejelentés napján nem tartott tiszteletben.
-
Trump megállapodott Putyinnal az orosz dízelexport engedélyezéséről – Kijev és Európa élesen bírálja az egyezséget
Donald Trump amerikai elnök október 9-én bejelentette, hogy telefonon megállapodott Vlagyimir Putyinnal az orosz dízel üzemanyag nagy léptékű, amerikai és világpiaci újraindításáról. Az amerikai Pénzügyminisztérium ideiglenes általános engedélyt adott ki az orosz eredetű dízel behozatalára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „gyenge döntésnek” és Putyinnak adott „születésnapi ajándéknak” nevezte az egyezséget, míg az EU, az Egyesült Királyság, Németország, Finnország, Svédország és Észtország vezetői jelezték, hogy nem enyhítenek a Moszkvára nehezedő nyomáson, és az EU külügyminiszterei hétfőn a háború kezdete óta a legnagyobb szankciócsomagot fogadják el.
-
A NATO 17 tagállammal tartja az éves Steadfast Noon nukleáris gyakorlatot Olaszországban
A NATO bejelentette, hogy 17 tagállam részvételével október 13. és 23. között Olaszországban rendezik meg az éves Steadfast Noon nukleáris gyakorlatot. A szövetség egyúttal igyekezett megnyugtatni Oroszországot, hogy a hadgyakorlat rutinszerű és nem ad okot aggodalomra, miközben Moszkva korábban atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött, ha a NATO megpróbálná elszigetelni a kalinyingrádi régiót.
-
Amerikai és orosz tárgyalások az Északi Áramlat újranyitásáról – a Fehér Ház cáfol, Berlin ellenez
Orosz és amerikai tisztségviselők, köztük Jared Kushner és Kirill Dmitrijev tárgyalásokat folytattak arról, hogyan lehetne amerikai befektetőt bevonni az Északi Áramlat gázvezetékek működésének helyreállításába – derül ki öt, a tárgyalásokra rálátó forrásra hivatkozó Reuters-beszámolóból. A Fehér Ház szerint nem zajlottak közelmúltbeli egyeztetések kifejezetten az Északi Áramlatról, a német kormány pedig jelezte, hogy sem a szankciók feloldását, sem a vezetékek újraindítását nem támogatja.
-
Az ATESH szerint Oroszország sietve erősíti a hidakat és logisztikai csomópontokat a feltételezett ukrán ballisztikus rakétacsapások ellen
Az ATESH partizámozgalom jelentése szerint az orosz Déli Katonai Körzet parancsnoksága sürgős utasítást adott logisztikai csomópontok előkészítésére az ukrán fegyveres erők feltételezett csapásai ellen. Az előkészületek a Rosztovi, a Taganrogi, a Krím és a Belgorodi területen zajlanak, ahol hidakat és vasúti átkelőket erősítenek meg, valamint drónellenes hálókat és elektronikai hadviselési eszközöket telepítenek. A jelentés hátterében az ukrán FP–7 és FP–9 ballisztikus rakéták nemrégiben bejelentett hadrendbe állítása áll.
-
Oroszország olaj- és gázipari adóbevételei 17%-kal estek 2026 első kilenc hónapjában
Oroszország olaj- és gázipari adóbevételei 2026 első kilenc hónapjában 17%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest: 5,47 billió rubel (64,43 milliárd dollár) folyt be, szemben a 6,61 billió rubeles bázissal. Az Urals nyersolaj ára ugyanakkor továbbra is 92 dollár felett jár hordónként, ami több mint a duplája a háború előtti szintnek, de a termelés 17 éves mélypontra süllyedt, és az ukrán dróncsapások a finomítói kapacitás több mint felét kiiktatták.
-
Oroszország 205 drónt indított Ukrajna ellen, először lőttek le robot-tornyokkal orosz reakciós drónokat
Az október 4-i estétől október 5-re virradó éjszaka Oroszország 205 csapásmérő drónt indított Ukrajna ellen, köztük 49 reaktív (sugárhajtású) típust. Az ukrán légvédelem a reggeli tájékoztató szerint 172 drónt lőtt le vagy semmisített meg. A légierő szóvivője, Jurij Ihnat bejelentette, hogy a robotizált, mesterséges intelligenciával és gépi látással működő tornyokkal először sikerült elfogni orosz reaktív drónokat, köztük a „Geran-5" típust. A támadásban meghalt és megsebesült emberek Kharkivban, károk keletkeztek Odessza és Zaporizzsja infrastruktúrájában, a Poltava megyei energetikai létesítményt ért találat pedig több mint 20 ezer fogyasztónál okozott áramkimaradást.
-
Merz szolidaritási látogatást tett Kijevben: 1,3 milliárd eurós csomagot jelentett be, 15 megállapodást írt alá Ukrajnával
Németország kancellárja, Friedrich Merz október 4-én, vasárnap különvonaton váratlanul Kijevbe érkezett, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatón bejelentették az Ukrajnának szánt több mint 1,3 milliárd eurós átfogó német támogatási csomagot. A látogatás során 15 ukrán–német megállapodást és dokumentumot írtak alá, amelyek együttes értéke meghaladja a 8,5 milliárd eurót; ezek között van egy külön megállapodás a drónok elleni együttműködés elmélyítéséről. Merz a látogatás alatt ismét felszólította Vlagyimir Putyint a háború befejezésére, és Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsítását szorgalmazta.
-
Orosz drón csapódott a Pivnicnij hídba Kijevben – Merz kancellár látogatása idején
Október 4-én reggel orosz drón csapódott a Pivnicnij (Északi) híd útburkolatába Kijevben, másodszor két napon belül. A támadás egy nagyobb, egész Ukrajna elleni éjszakai dróntámadás része volt, amely Friedrich Merz német kancellár kijevi látogatásának napján történt. Két ember sérült meg, és egy fűtővezeték is megrongálódott a Deszjanszki kerületben.
-
Ukrajna: az orosz finomítókapacitás több mint 51%-a áll a csapások miatt
Az ukrán védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ukrán erők hosszú hatótávolságú csapásai az orosz olajfinomító-kapacitás több mint 51%-át üzemen kívül helyezték. A miniszter, Jevhenij Hmara a kampányt Oroszország katonai-gazdasági potenciáljának szisztematikus csökkentésének nevezte, és közölte, hogy Ukrajna 2026-ban megháromszorozta a hosszú hatótávolságú csapásdronok gyártását és beszerzését.
-
Zelenszkij: Ukrajna fokozza az orosz olajfinomítók elleni csapásokat
Volodimir Zelenszkij elnök a Reutersnek adott interjúban bejelentette, hogy Ukrajna fokozza az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, válaszul Oroszország új légicsapás-kampányára, amelynek célja a lakosság elűzése Kijevből és más városokból. Az ukrán hírszerzés által megszerzett dokumentumok szerint Vlagyimir Putyin jóváhagyott egy „új doktrínát” a polgári célpontok körének kiszélesítéséről a tél előtt. Zelenszkij közölte, hogy a hazai gyártású, Moszkvát is elérő FP-9 ballisztikus rakéta ősszel kész lesz.
-
Az amerikai–ukrán újjáépítési alap 60 millió dollár feletti csomagot hagyott jóvá
Az Egyesült Államok és Ukrajna közös Újjáépítési Befektetési Alapja (URIF) több mint 60 millió dollár saját forrást fordít új projektekre energia, kritikus ásványok és kettős felhasználású technológiák területén. A csomag a várakozások szerint akár 1 milliárd dollárnyi harmadik féltől származó tőkét is mozgósíthat. A jóváhagyás az alap indulása után egy évvel, az alap eddigi legnagyobb befektetési körében történt.
-
Trump a Kreml elleni ukrán csapásokat hibáztatja az amerikai dízelválságért
Donald Trump amerikai elnök szeptember 30-án a Fehér Házban újságíróknak azt mondta, hogy az ukrán csapások az orosz olajfinomítók ellen, nem pedig a közel-keleti helyzet okozzák az Egyesült Államokban a dízelüzemanyag-válságot. Korábbi felszólítását megismételve arra szólította fel Volodimir Zelenszkijt, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, és nem zárta ki az amerikai dízelexport tilalmának lehetőségét.