Jevropejszka pravda
A Jevropeiska Pravda (Európai Igazság) egy ukrán online hírportál, amely az európai integrációra és Ukrajna külpolitikájára összpontosít. 2009-ben indult az Ukrainszka Pravda médiaközpont részeként, és Ukrajna Európai Unióval, NATO-val, valamint az egyes európai országokkal fenntartott kapcsolatait mutatja be. A portál párhuzamos angol nyelvű kiadást is megjelentet a nemzetközi közönség számára.
-
Zelenskyj Erdoğannal tárgyalt Isztambulban a háborúról és a Fekete-tengerről
Volodimir Volodimirovics Zelenskyj október 31-én munkalátogatáson járt Törökországban, ahol Recep Tayyip Erdoğan elnökkel tárgyalt. A megbeszélések középpontjában a kétoldalú együttműködés, az orosz–ukrán háború, a fekete-tengeri biztonság és a török közvetítői szerep állt. Zuzelenszkij szerint novemberben újabb tárgyalási formátumok kialakulása várható.
-
Rubio: Ukrajna nem létezne az Egyesült Államok segítsége nélkül
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Ukrajna nem létezne az Egyesült Államok több milliárd dolláros segélye nélkül, amely a Biden-kormányzat óta a jelenlegi adminisztráció alatt is folytatódik. Rubio az ukrán katonák bátorságát méltatta, és válaszolt a Starlink-korlátozásokról, valamint a Fehér Házat ért ukrán vádakról. Volodimir Zelenszkij október 20-i telefonbeszélgetését a Rubioval „pozitívnak” nevezte, és bejelentette, hogy a rendszer az Egyesült Államokból származó hírszerzési adatok átadására már megkezdte működését.
-
A lvovszka megyegyűlés 2027-et az UPA és Shukevics évévé nyilvánította, Lengyelország pedig élesen reagált
A Lviv megyei tanács október 20-én úgy döntött, hogy 2027-ben a Nemzeti Ellenállási Hadsereg, Roman Shukevics és Oleh Olzhycs emlékének évét tartják. A döntést Lengyelország illetékesei élesen bírálták, és a külügyminisztér bejelentette, hogy Szvjatoszlav Szeremeta beemelését kérte Lengyelország nemkívános személyek listájára. Az ukrán Külügyminisztérium a regionális kezdeményezést az ukrán–lengyel kapcsolatok szempontjából károsnak nevezte.
-
Zelenszkij és Witkoff Oszlóban tárgyalt a béke-kérdésekről
Október 20-án Oszlóban Zelensky ukrán elnök és Steve Witkoff amerikai különleges megbízott találkozott a norvég és finn vezetők, valamint európai és szövetséges partnerek jelenlétében. A megbeszélések középpontjában az ukrán biztonsági garanciák, a tűzszünet, a területi kérdések és a háború utáni európai biztonsági rend állt. Witkoff ezután Oroszországba utazott, hogy a javaslatokat a vezetőkkel ismertesse.
-
Csencov: Ukrajna és Magyarország „új lapot nyitott” a kapcsolatokban
Vszevolod Csencov európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes a brüsszeli EU-csúcson adott interjút az Jevropejszka Pravdának. Kijelentette, hogy a magyar vétó elhárult, és hogy a Zelenszkij–Magyar találkozó „nagyon pozitív és meleg” légkörben zajlott. A kisebbségi jogokról szóló útiterv a román és más közösségekre is kiterjed, és 2026-ban módosítanák az oktatási törvényt.
-
Az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes elutasítja a főügyészi poszt pályáztatását
Vszevolod Csencov, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese a Jevropejszka Pravdának adott interjúban kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek és nem látja lehetőségét a főügyészi pozíció pályáztatásának. Szerinte az EU-követelmények nem írják elő ezt, és ilyen európai gyakorlat sem létezik. Álláspontja szembe került a parlamenti antikorrupciós bizottság vezetőjének korábbi javaslatával és egy közvélemény-kutatás eredményével.
-
Zelenszkij vasárnap telefonon beszélt Trump két megbízottjával
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap, október 18-án telefonon beszélt Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel, Donald Trump amerikai elnök megbízottaival. A megbeszélésen szó volt a floridai ukrán–amerikai találkozó eredményeiről, a légvédelem kérdéséről, az orosz tüzérségi és rakétatámadásokról, valamint a diplomácia következő lépéseiről. Az elnök a beszélgetést közösségi médiában jelentette be.
-
Zelenszkij a Le Pen-féle ukrán finanszírozás leállításáról: a francia ipar is profitálna az együttműködésből
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban válaszolt Marine Le Pennek, a francia elnökválasztás egyik vezető jobboldali jelöltjének arra a kijelentésére, hogy hatalomra kerülése esetén leállítaná Ukrajna finanszírozását. Zelenszkij azzal érvelt, hogy az ukrán hadsereg csatatéri és technológiai tapasztalata értékes a partnerek – köztük az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Franciaország – számára, és hogy a francia ipar a közös gyártásból és az ukrán technológiákból is profitálhat.
-
Le Pen: elnökként csökkentené az EU költségvetését és megtagadná az Ukrajnának szánt uniós forrásokat
Marine Le Pen a Financial Times-interjúban kijelentette, hogy ha hatalomra kerül, jelentősen csökkentené az EU költségvetését és Brüsszel hatásköreit. Párizs nem támogatná az Ukrajnának szánt uniós finanszírozást, és a kétoldalú francia katonai segítségnyújtást is megszüntetné. Le Pen a 2027-es francia elnökválasztáson a közvélemény-kutatások szerint jelentős előnnyel vezet.
-
Az USA és Európa közös béketerven dolgozik Ukrajnának; a floridai tárgyalásokon dízelüzemanyag-megállapodás is szóba került
Október 9-én a floridai Shell Bay golfklubban hatórás találkozót tartottak Steve Witkoff és Jared Kushner, az ukrán küldöttség, valamint az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, az EU és a NATO képviselőinek részvételével. Az amerikaiak arra kérték Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, és bejelentették, hogy Trump megállapodást kötött Putyinnal orosz dízelexportról. A The Washington Post négy elemből álló közös USA–Európai békejavaslatot szellőztetett meg; a tárgyalások a tervezettnél előbb fejeződtek be, a moszkvai utat pedig elhalasztották.
-
Az EU mintegy 209 milliárd dollárt fizetett Oroszországnak fosszilis tüzelőanyagokért – ez ellentmond Trump 250 milliárd dolláros állításának
Egy uniós forrás az Európai Pravdának azt mondta, hogy 2022 márciusa és 2026 júliusa között az EU-tagállamok mintegy 197 milliárd eurót (kb. 209 milliárd dollárt) fizettek Oroszországnak fosszilis tüzelőanyagokért. Ez az adat cáfolja Donald Trump amerikai elnök azon állítását, amely szerint az EU 250 milliárd dollárt fizetett orosz energiahordozókért. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben „igazságtalannak és tisztességtelennek” nevezte Trump döntését, amellyel egyoldalúan feloldotta az Oroszország elleni szankciókat, és lehetővé tette az orosz dízelüzemanyag-exportot.
-
NATO: az orosz veszteségek szeptemberben meghaladták az 50 ezer főt, az ukránoké tízszer kevesebb volt
A Bloombergnek névtelenül nyilatkozó magas rangú NATO-katonatiszt szeptemberre az orosz haderő több mint 50 ezer fős – ebből akár 28 ezer halott – veszteségét becsülte, míg az ukrán oldalon mintegy 5 ezer főre tette a veszteségeket. A NATO-hadműveleti tiszt az orosz támadási kísérleteket a „halálos zónákat” alkotó ukrán drónok, aknák és tüzérség miatt kiemelkedően költségesnek nevezte. A Bloomberg jelezte: a számokat nem tudta függetlenül ellenőrizni.
-
Lublinban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, aki a „Bloody Friday” online kihívás által ihletett rasszista késes merényletet tervezett
A 21 éves Yaroslav F. ukrán állampolgárt, a lublini Katolikus Egyetem (KUL) kriminológia szakos hallgatóját a lublin-nyugati kerületi bíróság három hónapra előzetes letartóztatásba helyezte. A gyanútáturint részletes előkészítéssel gyanúsítják: egy áldozat megöletévesekkel vádolják, akit faji gyűlölet és a Telegramon terjedő „Bloody Friday” internetes kihívás motivált. A férfit taxisofőrként dolgozva vették őrizetbe, és akár 15 év börtönt is kaphat.
-
Trump adminisztrációja a PURL-mechanizmus és a hírszerzési együttműködés felfüggesztésével fenyeget, miközben bejelentette az "energia-tűzszünetet"
A Trump-adminisztráció a hétvégén európai és ukrán tisztviselőknek telefonon jelezte, hogy kész felfüggeszteni a PURL fegyverbeszerzési mechanizmust és a hírszerzési adatok megosztását Ukrajnával, ha Kijev nem hagy fel az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokkal. Párhuzamosan Trump vasárnap a Truth Social közösségi oldalon azonnali "energia-tűzszünetet" jelentett be Ukrajna és Oroszország között, amelyről Zelenszkij és az európai partnerek szerint nem egyeztettek velük, és amelyet Oroszország a bejelentés napján nem tartott tiszteletben.
-
Trump megállapodott Putyinnal az orosz dízelexport engedélyezéséről – Kijev és Európa élesen bírálja az egyezséget
Donald Trump amerikai elnök október 9-én bejelentette, hogy telefonon megállapodott Vlagyimir Putyinnal az orosz dízel üzemanyag nagy léptékű, amerikai és világpiaci újraindításáról. Az amerikai Pénzügyminisztérium ideiglenes általános engedélyt adott ki az orosz eredetű dízel behozatalára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „gyenge döntésnek” és Putyinnak adott „születésnapi ajándéknak” nevezte az egyezséget, míg az EU, az Egyesült Királyság, Németország, Finnország, Svédország és Észtország vezetői jelezték, hogy nem enyhítenek a Moszkvára nehezedő nyomáson, és az EU külügyminiszterei hétfőn a háború kezdete óta a legnagyobb szankciócsomagot fogadják el.
-
A BND vezetője figyelmeztetett: Németországot beleránthatják egy Oroszországgal vívott fegyveres konfliktusba
A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vezetője, Martin Jäger a Bundestag előtti meghallgatáson azt mondta, hogy a Moszkvával szembeni szembenállás „új, veszélyesebb jelleget” öltött, és Németországot fennáll a veszélye, hogy fegyveres konfliktusba sodródjon Oroszországgal. Jäger az orosz tevékenységet „árnyékháborúnak” nevezte, hangsúlyozva, hogy a BND egyelőre nem lát jelét egy nagyszabású, NATO-terület elleni orosz támadás előkészítésének, korlátozott katonai akciók lehetőségét azonban nem zárta ki, különösen a balti államokban.
-
Merz szolidaritási látogatást tett Kijevben: 1,3 milliárd eurós csomagot jelentett be, 15 megállapodást írt alá Ukrajnával
Németország kancellárja, Friedrich Merz október 4-én, vasárnap különvonaton váratlanul Kijevbe érkezett, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatón bejelentették az Ukrajnának szánt több mint 1,3 milliárd eurós átfogó német támogatási csomagot. A látogatás során 15 ukrán–német megállapodást és dokumentumot írtak alá, amelyek együttes értéke meghaladja a 8,5 milliárd eurót; ezek között van egy külön megállapodás a drónok elleni együttműködés elmélyítéséről. Merz a látogatás alatt ismét felszólította Vlagyimir Putyint a háború befejezésére, és Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsítását szorgalmazta.
-
Az Európai Bizottság „fokozatos integrációt” javasol a tagjelölt országoknak – Ukrajna is a négy kiemelt között
Az Európai Bizottság olyan javaslatot dolgozott ki, amely a tagjelölt országokat – köztük Ukrajnát, Moldovát, Albániát és Montenegrót – „fokozatos integrációval” vonná be az EU egységes piacába, amíg a csatlakozási kérelmek elbírálása tart. A Bizottság október 6-án terjeszti elő a bővítési stratégia áttekintését, amelyet az EU-csúcson, október 15–16-án vitatnak meg a tagállami vezetők.
-
Az EU „útiterveket” készít Ukrajna, Moldova, Montenegró és Albánia csatlakozásához
Az Európai Unió egyéni csatlakozási útiterv-terveken dolgozik, amelyek Ukrajnának, Moldovának, Montenegrónak és Albániának egyértelmű, lépésről lépésre haladó tagsági utat kínálnának, jelzett határidőkkel és a reformcsoportok (tárgyalási klaszterek) lezárásának dátumaival. A javaslatról a Politico számolt be két magas rangú uniós tisztségviselőre hivatkozva. A tervekhez párhuzamosan egy, a bővítés előkészítését célzó szakpolitikai felülvizsgálat is készül, amelyet október 6-án mutatnak be a tisztviselőknek.
-
Orosz drón csapódott az Ukrán Tudományos Akadémia épületébe Kijevben
2026. szeptember 28-án, hétfőn orosz erők egy nagy teljesítményű drónnal csapást mértek az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia (NANU) elnökségi épületére Kijev történelmi központjában, a Volodimirszka utcában. A támadásban legalább két ember meghalt és több mint hatan megsebesültek; az épület második és harmadik emelete részben megsemmisült, nagy tűz ütött ki. Az ukrán és nemzetközi vezetők elítélték a csapást, amely a német nagykövetség és az EU-delegáció közelében történt.