A Guardian vizsgálata: dél-koreai kikötőkből szállítottak üzemanyagot Oroszországba, köztük szankcionált tankerek is
A The Guardian oknyomozó riportja szerint júliusban és augusztusban több mint 176 ezer tonna, túlnyomórészt dízel üzemanyagot töltöttek be hét dél-koreai kikötőben hét tartályhajóra – közülük három brit és uniós szankciók hatálya alatt áll –, és ezek 14 utat tettek meg az orosz Távol-Keletre. Ukrajna megerősítette az adatokat, míg Szöul cáfolta a vádakat. Az ügy egyúttal párhuzamosan húzódik a két észak-koreai hadifogoly átadása körüli bizalmi vitával.
Legfontosabb tudnivalók
- Júliusban és augusztusban több mint 176 ezer tonna, főként dízel üzemanyagot töltöttek be hét tartályhajóra dél-koreai kikötőkben; ezek 14 utat tettek meg az orosz Távol-Keletre.
- A hét tanker közül három brit és uniós szankciók hatálya alatt állt.
- A szankcionált Layla július 19-én és augusztus 10-én Ulhszanból Vlagyivosztokba szállított összesen 57 ezer tonna dízelt; az orosz zászló alatt közlekedő, ausztrál szankciók alatt is álló Astoria augusztus 1-jén csaknem 11 ezer tonna üzemanyagot vett fel, de Japánt jelölte meg célkikötőnek; a Chongchon a kikötőbe be sem ment, hanem a yeosui horgonyzóhelynél kapott 26 ezer tonna üzemanyagot a nem szankcionált Celeste I-től.
- Augusztusban Oroszország több mint 368 ezer tonna tengeri úton behozott olajterméket importált – több mint hétszerese a júliusinak és a legnagyobb havi mennyiség a teljes körű invázió kezdete óta; ezen belül Dél-Korea 112 ezer tonnával, mintegy 31%-kal a második legnagyobb szállító volt India után.
- A Kpler tengeri elemzőcég szerint a vásárlók között volt a Rosznyeft (brit, amerikai, uniós és ausztrál szankciók alatt) és az NNK csoport – amelynek tulajdonosa, Eduard Hudajnatov és az NNK-Oil brit szankciók alatt áll.
- Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij megerősítette, hogy zárt diplomáciai csatornákon a dél-koreai fél elismerte a szankcionált tankerek üzemanyag-szállításait Oroszországba; Ukrajna saját adatokkal is rendelkezik, és magyarázatot kért Szöultól.
- A dél-koreai elnöki hivatal október 7-én visszautasította a vádakat, és közölte, hogy a 2025 augusztusától 2026 augusztusáig terjedő hivatalos kereskedelmi statisztikák nem mutatnak dízel-, benzin- vagy repülőgép-üzemanyag-exportot Oroszországba; Külügyminisztériuma nem kommentálta a szankcionált tankereket.
Miért fontos
Az eset rávilágít, hogy a szankciós rendszer kiskapuit a G7-országok kikötői is kiszolgálhatják: három brit és uniós szankciók alatt álló tanker vett fel üzemanyagot dél-koreai kikötőkben, és az áru az orosz Távol-Keletre – köztük a Rosznyeftnek és szankcionált orosz csoportoknak – jutott el. Augusztusban Dél-Korea az orosz tengeri üzemanyag-import 31%-át adta, ezzel India után a második legnagyobb szállítóvá lépett elő. Az ukrán dróncsapások miatt amúgy is rekordalacsonyra esett orosz finomítói kapacitás pótlása szempontjából ezek a szállítások közvetlenül a háborús erőfeszítéseket táplálhatják.
Mi történt
A The Guardian oknyomozása kikötői nyilvántartások és hajókövetési adatok alapján megállapította, hogy júliusban és augusztusban több mint 176 ezer tonna, túlnyomórészt dízel üzemanyagot töltöttek be hét dél-koreai kikötőben, és ezek 14 utat tettek meg az orosz Távol-Keletre. A hét tanker közül három brit és uniós szankciók hatálya alatt állt. A legnagyobb szállító a szankcionált Layla volt, amely július 19-én és augusztus 10-én Ulhszanból Vlagyivosztokba 57 ezer tonna dízelt vitt; második útján a japán Niigatát jelölte meg célként, de valójában Vlagyivosztokba tartott. Az orosz zászló alatt hajózó, ausztrál szankciók alatt is álló Astoria augusztus 1-jén Ulhszanban csaknem 11 ezer tonna üzemanyagot vett fel, szintén Japánt tüntetve fel célkikötőnek, de Vlagyivosztokba ment. A Chongchon a kikötőbe be sem ment: a yeosui horgonyzóhelynél a nem szankcionált Celeste I-től kapott mintegy 26 ezer tonna üzemanyagot, és – Szingapúrt megjelölve – Vlagyivosztokba hajózott. A Kpler adatai szerint a vásárlók között volt a Rosznyeft és az NNK csoport. Augusztusban Oroszország 368 ezer tonna tengeri úton behozott olajterméket importált – több mint hétszerese a júliusinak –, és ezen belül Dél-Korea 112 ezer tonnával (mintegy 31%) a második legnagyobb szállító volt. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhiy Tykhyi megerősítette, hogy zárt diplomáciai csatornákon a dél-koreai fél is elismerte a szankcionált tankerek érintettségét; Ukrajna saját adatokkal is rendelkezik, és magyarázatot kért Szöultól. A dél-koreai elnöki hivatal október 7-én visszautasította a vádakat, és közölte, hogy a hivatalos kereskedelmi statisztikák nem mutatnak üzemanyag-exportot Oroszországba. Az ügy párhuzamosan zajlik a két észak-koreai hadifogoly szeptemberi átadása körüli bizalmi vitával.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források – köztük a ZN.UA, az NV, a LIGA.net LB.ua, az Ukrinform, a hromadske, a Babel és a Suspilne Novini – a The Guardian anyagát megalapozott ténynek tekintik, és a dél-koreai kikötőkből Oroszországba irányuló üzemanyag-szállítmányokat a szankciók kijátszásaként, valamint az orosz háborús gépezzet közvetlen finanszírozásaként állítják be. Az ukrán narratíva középpontjában a kijevi hivatalos szereplők – Heorhij Tyihij külügyi szóvivő, Vladyslav Vlasyuk szankciós politikai megbízott és a védelmi minisztérium hírszerző főcsoportfőnöksége – állnak, akik az orosz finomítói kapacitás ukrán dróncsapások miatti csökkenésével összefüggésben értelmezik a szállításokat. Több ukrán címlap kiemeli, hogy Ukrajna "hivatalosan megerősítette" a dél-koreai üzemanyag-szállítmányokat, és egyidejűleg beszámol Szöul visszautasításáról, valamint a két észak-koreai hadifogoly átadásáról szóló, az ukrán álláspont szerint nem létező titoktartási megállapodás vitájáról.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A The Guardian nemzetközi kiadványként indította el a nyomozást, és adatait – 176 ezer tonna, három szankcionált tanker, a Layla, az Astoria és a Chongchon útvonalai, valamint az augusztusi 31%-os dél-koreai részesedés – nemzetközi szinten referenciaként kezelik. A CREA elemzője, Isaac Levi nemzetközi sajtóban is idézett értékelése szerint a szankcionált tankerek dél-koreai kikötőkben történő felrakodása aláássa a szankciós rendszert és Dél-Korea Ukrajna melletti kiállását. A nemzetközi framing ezzel egyidejűleg rögzíti Szöul cáfolatát is.
Miben térnek el a beszámolók
Jelentős eltérés mutatkozik a dél-koreai kikötők és Oroszország közötti üzemanyag-szállítmányok tényét illetően: Ukrajna, a The Guardian és nyugati elemzők – köztük a CREA – tényként kezelik a szállításokat, míg a dél-koreai elnöki hivatal cáfolja azokat, és a 2025 augusztusától 2026 augusztusáig terjedő hivatalos kereskedelmi statisztikákra hivatkozva közli, hogy nem volt dízel-, benzin- vagy repülőgép-üzemanyag-export Oroszországba. Emellett a két észak-koreai hadifogoly szeptemberi átadásáról szóló titoktartási megállapodás léte is vitatott: Szöul szerint Ukrajna maga kérte a titoktartást, és a dél-koreai fél a hadifoglyok és családjaik biztonsága, valamint diplomáciai és nemzetbiztonsági okok miatt járult hozzá; az ukrán elnöki hivatal a sajtóban cáfolta, hogy ilyen megállapodás létezett volna. Kisebb eltérés a számokban: a legtöbb forrás több mint 176 ezer tonnáról ír, míg egyetlen cikk ugyanerre az időszakra 150 ezer tonna feletti mennyiséget ad meg.
Háttér
Dél-Korea 2023-ban 2,3 milliárd dollár támogatást ígért Ukrajnának, főként hitelek formájában, és humanitárius, illetve nem halálos katonai segélyt – sisakokat, golyóálló mellényeket, aknamentesítő járműveket – nyújtott, miközben megtagadta a halálos fegyverek szállítását. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint júniusban az orosz finomítói kapacitás 20 évre visszatekintve a legalacsonyabb szintre esett, a dízeltermelés pedig közel 30%-kal csökkent az előző évhez képest, amit ukrán hírszerzés az orosz finomítók elleni ukrán dróncsapásokkal hoz összefüggésbe. Augusztusban Oroszország 368 ezer tonna tengeri úton behozott olajterméket importált – több mint hétszerese a júliusinak –, és ezen belül Dél-Korea 112 ezer tonnával, mintegy 31%-kal a második legnagyobb szállítóvá lépett elő India után. A szankcionált tankereken keresztül zajló kereskedelem nem feltétlenül ütközik dél-koreai jogba, mivel Szöul saját, Oroszország elleni korlátozásai elsősorban az ipari berendezések, az elektronika és a járművek exportellenőrzésére összpontosítanak.