Diplomáciai vita Ukrajna és Dél-Korea között az észak-koreai hadifoglyok átadása miatt

Miért fontos

Ez az incidens ritka nyilvános szakítást jelent Ukrajna és egy demokratikus ázsiai partnere között, egy olyan kérdésben, amely Oroszország háborújához és Észak-Korea részvételéhez kapcsolódik. A vita egyúttal próbára teszi Szöul eddigi politikáját, amely humanitárius és pénzügyi segélyt nyújt Ukrajnának, de megtagadja a fegyverszállítást.

Mi történt

Szeptember 23-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlésén bejelentette, hogy Ukrajna nemrég két észak-koreai hadifogoly katonát adott át Dél-Koreának. A két katonát az ukrán erők az oroszországi kurszki határvidéken fogták el, és Szöulba érkezésükkor nem volt komolyabb egészségügyi problémájuk. Miközben Ukrajnában voltak, kifejezték szándékukat, hogy Dél-Koreában telepedjenek le.

Másnap Lee Jae-myung dél-koreai elnök azzal vádolta Ukrajnát, hogy megszegett egy megállapodást, amely tiltotta a hadifoglyok átadásának nyilvánosságra hozatalát. A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) a parlamenti bizottságnak azt mondta, hogy Ukrajna volt az első, amelyik titoktartást kért az átadásról, és mindkét fél megállapodott a hallgatásban. Ukrajna elnöki hivatala ezt határozottan cáfolta, és a szóvivő, Dmytro Lytvyn szeptember 25-én a Facebookon kijelentette, hogy nem létezett titoktartási megállapodás, és helytelen lett volna eltitkolni a hadifoglyok sorsát.

Szeptember 28-án Dél-Korea külügyminisztériuma berendelte Andrii Veshkin ukrán ügyvivőt; Park Jundzsu első külügyminiszter-helyettes közölte Szöul álláspontját, és hivatalos magyarázatot, valamint bocsánatkérést követelt. Lee Jae-myung október 2-án azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Ukrajna nem ismeri el a megállapodást és nem kér nyilvánosan bocsánatot, "további intézkedéseket" hoz – anélkül, hogy megnevezte volna ezeket. Szibiha Andrij ukrán külügyminiszter október 1-jén "diplomáciai félreértésnek" minősítette a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy naponta egyeztet dél-koreai kollégájával, Cso Hjünnel.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média a történteket "diplomáciai félreértésként" tálalja, amelyet a felek folyamatos egyeztetés útján rendeznek. Az ukrán elnöki hivatal határozottan cáfolja bármilyen titoktartási megállapodás létezését, Lytvyn tanácsadó pedig úgy fogalmazott, hogy helytelen lett volna eltitkolni, hová kerültek a hadifoglyok. A ukrán szakértő, Mikola Poliscsuk felvetette, hogy Szöul valójában Kim Dzsong Unt akarta volna a foglyokkal ajándékozni észak-koreai propaganda célokra, ezzel a vitát egy, az észak-koreai hadifoglyok kezeléséről szóló alapvető nézetkülönbségként keretezve. Ukrajna nagykövete, Valerij Csalij arról írt, hogy az incidens az ukrán külpolitikai rendszeren belüli kommunikáció gyengülésére világít rá.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A dél-koreai források – amelyeket amerikai és német lapok is átvettek – egyértelműen szerződésszegésként kezelik az ukrán nyilvánosságra hozatalt, és Szöul hivatalos magyarázatot, valamint bocsánatkérést követel. A NIS értékelése szerint Zelenszkij valószínűleg azért hozta nyilvánosságra az átadást, hogy Dél-Korea közvéleményét a fegyverszállítás és egyéb katonai segítségnyújtás irányába mozgósítsa. A dél-koreai tisztségviselők aggodalmukat fejezték ki a hadifoglyok és családtagjaik biztonsága, valamint a phenjani–washingtani párbeszéd újraindítására tett erőfeszítések miatt. Lee Jae-myung "mély együttérzését" fejezte ki a két Korea közötti esetleges katonai konfliktusról szóló ukrán nyilatkozatokkal kapcsolatban, amelyeket a Koreai-félszigeten a háború szításával értett egyenértékűnek.

Miben térnek el a beszámolók

Négy fő ponton mutatkozik érdemi nézeteltérés a felek és a források között. Először: a titoktartási megállapodás létezéséről – Dél-Korea szerint volt ilyen, és Ukrajna volt az első, amelyik titoktartást kért; Ukrajna ezt teljes mértékben cáfolja. Másodszor: arról, hogy Ukrajna diplomáciai csatornákon előre jelezte-e, hogy Zelenszkij szólni fog a hadifoglyokról az ENSZ-ben – egy dél-koreai elnöki tisztviselő szerint igen, az ukrán fél keretezése szerint nem. Harmadszor: Ukrajna részéről történt-e bocsánatkérés vagy sajnálkozás kinyilvánítása – a NIS szerint sem hivatalos, sem informális csatornán nem érkezett ilyen, miközben az ukrán tisztségviselők a helyzetet "diplomáciai félreértésnek" nevezik és a kapcsolatok rendezését hangsúlyozzák. Negyedszer: Lee Jae-myung által kilátásba helyezett "további intézkedések" célpontjáról – egy dél-koreai kutató szerint ezek a humanitárius, pénzügyi és újjáépítési segélyeket érinthetik, maga Lee viszont nem jelölt meg konkrétumokat.

Háttér

A két észak-koreai katonát ukrán erők fogták el az oroszországi kurszki határvidéken – egy forrás szerint 2025 januárjában –, és szeptember közepén érkeztek Dél-Koreába, ahol nem volt komolyabb egészségügyi problémájuk. Ukrajnában tartózkodásuk alatt jelezték, hogy Dél-Koreában szeretnének letelepedni. Szöul 2022 óta humanitárius és pénzügyi segélyt nyújt Ukrajnának, de politikájából fakadóan tartózkodik a fegyverszállítástól; júliusban, a NATO-csúcstalálkozó alkalmával Szöul további 100 millió dollár nem halálos segélyt ígért. A NIS becslése szerint mintegy 9000 észak-koreai katona vett részt megfigyelési műveletekben a régióban. Észak-Korea nyilvánosan nem kommentálta az átadást, de korábban azt állította, hogy a jelentős észak-koreai "dezertálások" valójában Szöul által végrehajtott elrablások vagy csábítások voltak.