Szöul elégtelennek tartja Kijev bocsánatkérését a két észak-koreai hadifogoly átadásának nyilvánosságra hozatala miatt
A dél-koreai külügyminiszter, Cho Hyun október 6-án a parlamenti meghallgatáson közölte, hogy Ukrajna üzenetben kért elnézést a két észak-koreai hadifogoly átadásáról szóló információ nyilvánosságra hozataláért, de a bocsánatkérés nem felelt meg Szöul elvárásainak. A dél-koreai kormány válaszlépéseket mérlegel, beleértve a Kijevbe akkreditált nagykövet visszahívását. Kijev tagadja, hogy létezett volna titoktartási megállapodás a transzferről, és ukrán részről csupán a helyzet sajnálatos eszkalálódását kifejező üzenetről beszélnek.
Legfontosabb tudnivalók
- Volodimir Zelenszkij szeptember 23-án az ENSZ-közgyűlésen jelentette be, hogy Ukrajna két észak-koreai hadifoglyot adott át Dél-Koreának.
- A két katonát 2025 januárjában fogták el az ukrán erők az oroszországi kurszki régióban; a hadifoglyok szeptember közepén érkeztek Dél-Koreába.
- Cho Hyun dél-koreai külügyminiszter október 6-án a parlamenti meghallgatáson közölte, hogy Szöul Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter üzenetében bocsánatkérést kapott.
- Cho Hyun szerint a bocsánatkérés nem felelt meg Szöul elvárásainak, és a kormány határozott válaszlépéseket fontolgat, köztük a Kijevbe akkreditált Park Hi-chan nagykövet visszahívását.
- Szibiha a helyzetet „diplomáciai félreértésnek” nevezte; az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tykhyi szerint Szibiha nem kért bocsánatot, csak sajnálatát fejezte ki a nyilvános vitának.
- A felek között vita van arról, hogy létezett-e titoktartási megállapodás: Szöul szerint igen, és azt Ukrajna kezdeményezte; Kijev ezt cáfolja.
- Lí Dzse Mjon dél-koreai elnök október 2-án azzal fenyegetett, hogy intézkedéseket hoz, ha Kijev nem ismeri el a titoktartási megállapodást és nem kér bocsánatot.
Miért fontos
A vita akkor robbant ki, amikor Kijevnek nemzetközi partnerekre van szüksége, ezért a Dél-Koreával fennálló kapcsolatok akár csak átmeneti romlása is érzékeny időpontban jön. Egy nagykövet-visszahívás vagy más szimbolikus intézkedés jelzésértékű lenne arról, hogy a partnerek meddig hajlandók eltűrni a nyilvános diplomáciai nézeteltéréseket.
Mi történt
A két, 2025 januárjában a kurszki régióban elfogott észak-koreai katonát Ukrajna 2026 szeptember közepén adta át Dél-Koreának, miután Szöul hivatkozott alkotmányos jogállásukra. A transzfert szeptember 23-án az ENSZ-közgyűlésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan is bejelentette. Dél-Korea szeptember 27-én magyarázatot és bocsánatkérést követelt, a dél-koreai külügyminisztérium bekérette Ukrajna ügyvivőjét, október 2-án pedig az államfő, Lee Jae-myung (Lí Dzse Mjon) azzal fenyegetőzött, hogy lépéseket tesz, ha Kijev nem ismeri el a titoktartási megállapodást. Október 6-án a parlamenti meghallgatáson Cho Hyun külügyminiszter bejelentette, hogy Andrij Szibiha ukrán külügyminisztertől bocsánatkérést kapott üzenetben, de azt elégtelennek minősítette, és a nagykövet visszahívását is kilátásba helyezte. Ukrán részről Heorhij Tykhyi külügyi szóvivő leszögezte, hogy Szibiha nem kért bocsánatot, csak sajnálkozását fejezte ki a nyilvános vita kialakulása miatt, Kijev pedig továbbra is tagadja, hogy titoktartási megállapodás létezett volna.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán média kiemeli a külügyi szóvivő magyarázatát, miszerint Szibiha nem bocsánatot kért, hanem a nyilvános vita sajnálatos eszkalálódását rótta fel, és az ügyet diplomáciai félreértésként kezeli. A kijevi kormányzati álláspont szerint nem volt titoktartási megállapodás, és a hadifoglyok hollétét nem lett volna helyes eltitkolni. Az ukrán tájékoztatás hangsúlyozza, hogy Kijev és Szöul zárt csatornákon egyeztet a helyzet rendezéséről, és a transzfert a kétoldalú kapcsolatok szintjén a foglyok írásbeli beleegyezésével hozott, jó szándékú lépésként mutatja be.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nem ukrán, azeri hírügynökségi tudósítás Szöul szemszögéből közvetít: kiemeli a bocsánatkérés elutasítását, a határozott intézkedések kilátásba helyezését és a nagykövet-visszahívás lehetőségét. A nemzetközi keret a dél-koreai sérelmet állítja előtérbe, miszerint a transzfert bejelentő ukrán nyilatkozat sértette a felek közötti bizalmas megállapodást, és Szöul elégtelennek tartja a kapott választ.
Miben térnek el a beszámolók
A fő vita abban áll, hogy létezett-e titoktartási megállapodás a transzferről: Szöul és a dél-koreai hírszerzés szerint igen, és azt Ukrajna kezdeményezte, míg Kijev – többek között Dmytro Lytvyn elnöki tanácsadó szeptember 25-i Facebook-bejegyzésében – határozottan cáfolta, hogy ilyen megállapodás született volna. A másik eltérés a bocsánatkérés tartalmáról szól: Cho Hyun szerint Szibiha üzenete bocsánatkérés volt, az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint viszont Szibiha csupán sajnálatát fejezte ki a helyzet nyilvános eszkalálódása miatt. A források emellett a Park Hi-chan nagykövet státuszáról is eltérően számolnak be: egyes anyagok visszahívását mérlegelik, mások szerint már hazarendelték, ismét mások szerint már visszahívták. A hadifoglyok elfogásának időpontját a legtöbb forrás 2025 januárjára teszi, míg egy ukrán forrás a transzferről szóló megállapodást 2026 júliusára datálja.
Háttér
A két észak-koreai katona 2025 januárjában esett ukrán fogságba az oroszországi kurszki régióban, ahol az orosz haderő oldalán harcolt. Dél-Korea alkotmánya a teljes Koreai-félszigetet a területének tekinti, ezért a hadifoglyokat saját állampolgárként kezeli, és 2025 óta kérte az átadásukat. Ukrajna a transzfert a foglyok írásbeli beleegyezésével, a két államfő megállapodása alapján végrehajtott, jó szándékú lépésként mutatta be; a két hadifogoly szeptember közepén érkezett Dél-Koreába.