Dél-Korea elnöke azzal vádolta Ukrajnát, hogy megszegte a megállapodást a két észak-koreai hadifogoly átadásáról
A dél-koreai elnök, Li Dzse Mjong csütörtökön közösségi oldalán azzal vádolta Ukrajnát, hogy az megsértette a felek közötti titoktartási megállapodást azzal, hogy Zelenszkij a ENSZ-közgyűlésen nyilvánosan bejelentette két észak-koreai hadifogoly Dél-Koreába történő átadását. Az ukrán elnöki hivatal és Zelenszkij kommunikációs tanácsadója, Dmitro Litvin szerint ilyen megállapodás nem létezett. A nyilatkozat volt a szöuli oldal első hivatalos megerősítése az átadásról.
Legfontosabb tudnivalók
- Li Dzse mjong csütörtökön, a X-en közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy Ukrajna megszegte a titoktartási megállapodást a két észak-koreai hadifogoly átadásának nyilvánossá tételével.
- Zelenszkij a két hadifogoly átadását szeptember 23-i ENSZ-közgyűlési beszédében jelentette be.
- A két észak-koreai katonát, a 21 éves Peket és a 26 éves Rit az ukrán különleges műveleti erők és a légideszant csapatok fogták el 2025 januárjában az oroszországi Kurszki területen.
- A dél-koreai kormány korábban megtagadta a katonák érkezésének megerősítését, a foglyok és az Észak-Koreában maradt családjaik biztonságát és életét fenyegető veszélyre hivatkozva.
- Az ukrán elnöki hivatal és Dmitro Litvin kommunikációs tanácsadó tagadta, hogy ilyen megállapodás létezett volna, míg Okszana Torop, Valerij Zaluzsnij nagykövet médiat tanácsadója szerint igen.
- title
Miért fontos
A vita magja az, hogy létezett-e egyáltalán titoktartási megállapodás Kijev és Szöul között a hadifoglyok átadásáról. Li Dzse Mjong állítása szerint igen, és a nyilvánosságra hozatalt felelőtlennek minősítette a hadifoglyok, az észak-koreai családjaik, a diplomácia és a Koreai-félsziget biztonsága szempontjából. Zelenszkij hivatala és tanácsadója szerint ilyen megállapodás nem volt. Az eset a Kyip-Szöul párbeszéd első nyilvános súrlódása a témában, és dél-koreai belpolitikai vitát is kiváltott a kormányal szemben.
Mi történt
Szeptember 23-án Volodimir Zelenszkij az ENSZ-közgyűlési felszólalásában bejelentette, hogy Ukrajna két észak-koreai hadifoglyot adott át Dél-Koreának. A két katonát, a 21 éves Peket és a 26 éves Rit 2025 januárjában fogták el Kurszk megyében az ukrán különleges erők és a légideszant csapatok. A dél-koreai elnök, Li Dzse Mjong egy nappal később, csütötökön a X-en közzétett bejegyzésében azzal vádolta Ukrajnát, hogy a nyilvános bejelentéssel megszegte a felek közötti titoktartási megállapodást. A nyilatkozat volt a szöuli oldal első hivatalos megerősítése az átadásról. Az ukrán elnöki hivatal a Yonhapnak azt mondta, hogy csak az átadás tényét hozták nyilvánosságra, a folyamat részleteit nem, és hogy az egész műveletet titokban tartani „furcsa lett volna”. Zelenszkij kommunikációs tanácsadója, Dmitro Litvin szintén tagadta a megállapodás létezését. Ugyanakkor Okszana Torop, Valerij Zaluzsnij ukrán nagykövet médiatánáladőja szerint a titoktartási megállapodás létezett, és a hadifogoly-tárgyalások a dél-koreai együttműködésről szóló szélesebb tárgyalási folyamat részét képezték. A foglyok mindketten írásbeli kéréssel fordultak Szöul felé, hogy Dél-Koreába kerülhessenek; kérelmeik 2025 decemberében jelentek meg a nyilvánosságban.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források hangsúlyozzák az elnöki hivatal azon állítását, hogy nem létezett titoktartási megállapodás. Dmitro Litvin tanácsadó Ukrajnát „nyílt országnak” nevezte, és kijelentette, hogy a hosszú történetből csak azt a tényt hozták nyilvánosságra, hogy a katonákat a Koreai Köztársaságba küldték. Az ukrán tudósítás kiemeli a hadifoglyok saját írásbeli kérését, hogy Dél-Koreába kerülhessenek, és az esetet összhangba hozza ezzel a kéréssel. Az ukrán média idézi Zelenszkij szélesebb kritikáját is, amely szerint Kim Dzsong Un a katonáit „valutaként” használja a háborúban.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi tudósítás elsősorban diplomáciai szakadékként kezeli az ügyet Szöul és Kijev között, valamint a Li-adminisztráció belpolitikai problémájaként. A nemzetközi források kiemelik Li Dzse Mjong „kegyetlen és felelőtlen” minősítését és azt, hogy az ellenzék, köztük a Népi Erő Pártjának Án Csolszu politikusa, azt kérdezte, miért a dél-koreai nyilvánosságnak egy külföldi elnök beszédéből kellett megtudnia az átadást. A külföldi lapoknak nagyobb teret szentelnek az ukrán belvita ismertetésének is, Torop állítását Litvin cáfolatával szembeállítva.
Miben térnek el a beszámolók
A Kyip történet egyik fő vitája, hogy létezett-e titoktartási megállapodás Ukrajna és Dél-Korea között a hadifoglyok átadásáról. A dél-koreai elnök, Li Dzse Mjong és Okszana Torop, Valerij Zaluzsnij nagykövet médiatánáladőja szerint létezett, míg Dmitro Litvin, Zelenszkij kommunikációs tanácsadója és az ukrán elnöki hivatal tagadja ezt. Egy másik vitapont, hogy Szöult előre megfelelően tájékoztatták-e Zelenszkij tervezett bejelentéséről: egy névtelen dél-koreai elnöki hivatali tisztviselő a Yonhapnak azt mondta, Szöul tudott Zelenszkij szándékáról, de a nyilvánosságra hozatal formáját nem közölték vele; Li elnök tágabb álláspontja ezzel szemben a nyilvános bejelentést a megállapodás beleegyezés nélküli megszegésének tekinti.
Háttér
A két észak-koreai katonát, a 21 éves Peket és a 26 éves Rit 2025 januárjában az ukrán különleges erők és a légideszant csapatok fogták el az oroszországi Kurszki területen, ami az első ismert eset, hogy észak-koreai katonákat élve fogtak el a háborúban. Mindkét hadifogoly írásban kérte, hogy Dél-Koreába kerülhessen; kérelmeik 2025 decemberében jelentek meg a nyilvánosságban. A Koreai Köztársaság alkotmánya értelmében az északiakét hát lakosok az ország állampolgárainak számítanak, ezért Szöul köteles befogadni őket, ha kihelyezik. 2025 végén Dél-Korea kérte, hogy az észak-koreai hadifoglyokat ne vegyék fel az „1000 az 1000-hez” típusú fogolycserék listáiba; 2026 júniusában a dél-koreai külügyminisztérium kijelentette, hogy kész befogadni minden Ukrajna által elfogott észak-koreai katonát, ha kihelyezik, és ellenzi azok Oroszországba vagy Észak-Koreába történő kényszerű visszaküldését. Ukrán és dél-koreai becslések szerint Észak-Korea 2024 óta mintegy 15 000 katonát küldött Oroszoroszágnak, főként a kurszki határterületre; Zelenszkij augusztus 8-án közölte, hogy Oroszoroszág 30–50 ezer észak-koreai katonát tervez telepíteni, Vadim Szkibickij pedig augusztus végén újabb 8500 fős kontingensről beszélt.