Dél-Korea a phenjani hadifoglyok ügye miatt diplomatákat von ki kijevi nagykövetségéről
Dél-Korea október 20-án bejelentette, hogy diplomáciai személyzetének egy részét kivonja ukrajnai nagykövetségéről. A szöuli külügyminisztérium indoklása szerint Ukrajna nem tett konstruktív lépéseket az észak-koreai hadifoglyok átadásának nyilvánosságra hozatala miatt kialakult vita rendezésére, és a személyzet biztonsága is nehezen garantálható az orosz légicsapások miatt. A konzuli személyzet és egy ügyvivő Ukrajnában marad.
Legfontosabb tudnivalók
- Dél-Korea október 20-án jelentette be, hogy diplomatákat von ki kijevi nagykövetségéről.
- A döntés egyik indoka, hogy Ukrajna nem tett konstruktív lépéseket a két észak-koreai hadifogoly átadásának nyilvánosságra hozatala miatti vita rendezésére.
- A másik indok a diplomáciai személyzet biztonságának nehézsége az orosz csapások miatt.
- A háttérben az áll, hogy Volodimir Zselenszkij szeptember 23-án az ENSZ-közgyűlésen beszélt a két phenjani hadifogoly Dél-Koreának történő átadásáról.
- Dél-Korea korábban, október 10-én visszahívta ukrajnai nagykövetét, Pak Ki-csant.
- Dél-Korea szerint Ukrajna megszegett egy titoktartási megállapodást; Ukrajna tagadja, hogy ilyen megállapodás létezett volna.
- A konzuli személyzet és egy ügyvivő Ukrajnában marad a kommunikáció és a dél-koreai állampolgárok védelme érdekében.
Miért fontos
Ez a lépés ritka, nyilvános romlása a Dél-Korea és Ukrajna közötti kapcsolatoknak két olyan ország között, amelyek közös érdeke az észak-koreai részvétel ellen fellépni Oroszország ukrajnai háborújában. A visszahívás után ez már a második büntető jellegű diplomáciai intézkedés Szöultól. A vita lényege, hogy Dél-Korea szerint Ukrajna megszegett egy titoktartási megállapodást a phenjani hadifoglyok átadásáról, míg Ukrajna ezt cáfolja. Mindeközben a konzuli személyzet és egy ügyvivő a helyén marad, így az alapvető feladatok és az állampolgárok védelme zavartalanul folytatódik.
Mi történt
Október 20-án a szöuli külügyminisztérium szóvivője, Park Du-sun bejelentette, hogy Dél-Korea diplomáciai személyzetének egy részét kivonja kijevi nagykövetségéről. A döntés egyik hivatalos indoka, hogy Ukrajna nem tett pozitív lépéseket a két észak-koreai hadifogoly átadásának nyilvánosságra hozatala miatt kialakult vita rendezésére; a másik a Kijevet és Ukrajnát sújtó folyamatos orosz légicsapások miatti biztonsági kockázat. Park Du-sun nem közölte, hány diplomatát érint a döntés, sem a kivonás időpontját. A nagykövetségen ügyvivő és a teljes konzuli személyzet Ukrajnában marad a dél-koreai állampolgárok védelme és a diplomáciai kapcsolatok fenntartása érdekében. Ez a lépés a nagykövet, Pak Ki-csan október 10-i visszahívását követi, amelyet Zselenszkij szeptember 23-i ENSZ-közgyűlési beszéde váltott ki, amelyben nyilvánossá tette a két phenjani hadifogoly Dél-Koreának történő átadását.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A legtöbb ukrán hírforrás a személyzetkivonást konkrét diplomáciai lépésként tálalja, és kiemelt teret ad az ukrán kormány álláspontjának: Andrij Szibiga külügyminiszter a nagykövet-visszahívást átmenetinek nevezte, és azt állította, hogy Szöult előre tájékoztatták Zselenszkij bejelentési szándékáról. Az ukrán sajtó következetesen közli a titoktartási megállapodás létének hivatalos ukrán cáfolatát, amelyet az Elnöki Hivatal és Zselenszkij kommunikációs tanácsadója, Dmitro Litvin is megerősített. Több ukrán médium idézi a volt ukrán nagykövet, Valerij Csalij véleményét is, aki szerint az ügy az ukrán külpolitikai kommunikáció gyengülésének mélyebb problémáját is felszínre hozta.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi, angol nyelvű és azeri hírforrások a kivonást elsősorban a phenjani hadifoglyok körüli vita kontextusában mutatják be, hangsúlyozva Szöul vádját, miszerint Ukrajna megszegett egy titoktartási megállapodást. A nemzetközi tudósítások előtérbe helyezik a dél-koreai elnök, Lidzsa Mjung éles kritikáját – köztük azt a vádat, hogy Kijev színvallásra kényszerítette, és hogy Ukrajna a két Korea közötti konfliktust próbálta szítani. A külföldi sajtó kevesebb figyelmet szentel az ukrán „konstruktív párbeszédet” hangsúlyozó üzeneteknek, és nagyobb súlyt helyez a részleges kivonás biztonsági indoklására az orosz légicsapások közepette.
Miben térnek el a beszámolók
Szöul és Kijev eltérően állítja be a phenjani hadifoglyok átadásáról szóló titoktartási megállapodást: Dél-Korea szerint ilyen megállapodás létezett és Ukrajna megszegte azt, míg Ukrajna – az Elnöki Hivatal és Dmitro Litvin kommunikációs tanácsadó szavai szerint – tagadja, hogy bármilyen titoktartási egyezség létrejött volna. Az ukrán fél szerint Szöult előre tájékoztatták Zselenszkij ENSZ-beli bejelentési szándékáról; Szöul ezt a magyarázatot nem fogadta el.
Háttér
2025 januárjában az ukrán erők két észak-koreai katonát fogtak el a kurszki térségben; a hadifoglyok médiainterjúkban jelezték, hogy a Dél-Koreában való letelepedést választanák, mert tartanak a hazatérés utáni megtorlástól. Szeptember 23-án Volodimir Zselenszkij az ENSZ-közgyűlésen nyilvánosan bejelentette, hogy a két foglyot átadták Dél-Koreának. Szöul állítása szerint a titoktartási megállapodás célja a foglyok és észak-koreai hozzátartozóik védelme volt; Kijev ezt cáfolja. Október elején Szöul visszahívta ukrajnai nagykövetét, Pak Ki-csant, aki október 10-én tért vissza Szöulba.