Kína-koreai hadifoglyok átadása: diplomáciai vita Ukrajna és Dél-Korea között

Miért fontos

Az eset ritka nyilvános konfliktust mutat Ukrajna és egy fontos, nem halálos segítséget nyújtó donor között, és kérdéseket vet fel a diplomáciai titoktartás normáiról, amikor az egyik fél nemzetközi fórumon hoz nyilvánosságra érzékeny információt. A vita kihatással lehet a dél-koreai–ukrán kapcsolatok egészére és Szöul humanitárius, valamint nem halálos jellegű támogatásának jövőbeli terjedelmére, miközben Észak-Korea egyre mélyebben bevonódik Oroszország Ukrajna elleni háborújába.

Mi történt

Szeptember 23-án Volodimir Zelenszkij a New York-i ENSZ-közgyűlésen tartott beszédében bejelentette, hogy Ukrajna nemrég két észak-koreai katonát adott át Dél-Koreának. A két katonát 2025 januárjában az oroszországi Kurszki területen fogták el; a dél-koreai média Pekként (21 éves) és Riként (26 éves) azonosította őket. Zelenszkij elmondta, hogy az észak-koreai katonákat nehéz élve elfogni, és egyikük a fogságba esést követően öngyilkosságot kísérelt meg.

Szeptember 24-én Li Dzse Mjong dél-koreai elnök a X-en „mélységes sajnálkozásának” adott hangot, és a nyilvánosságra hozatalt a titoktartási megállapodás megszegésének nevezve hangsúlyozta, hogy a repatriálás kérdése „rendkívül érzékeny” a diplomácia és a nemzetbiztonság szempontjából. Szöul előzetes értesítést is kapott Kijevtől diplomáciai csatornákon a tervezett említésről, és Szöul szerint a felek kölcsönös megállapodást kötöttek a folyamat bizalmas kezeléséről, amit a dél-koreai fél a hadifoglyok és családjaik biztonsága, valamint egyéb diplomáciai megfontolások miatt vállalt.

Az ukrán elnöki hivatal és Dmytro Lytvyn kommunikációs tanácsadó ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy ilyen megállapodás létezett volna, és Lytvyn szerint helytelen lenne eltitkolni, hogy a hadifoglyok hova kerülnek. A Song Ki-hon vezető elnöki titkár által képviselt dél-koreai elnöki hivatal „mélységes sajnálkozását” fejezte ki az ukrán fél egyoldalú nyilvánosságra hozatala miatt, és a megállapodás ukrán tagadását „hamisnak” és a kétoldalú bizalmat aláásónak minősítette; Dél-Korea hivatalos magyarázatot és bocsánatkérést követelt, és további intézkedéseket helyezett kilátásba. Szeptember 28-án a dél-koreali külügyminisztérium bekérette Andrij Vjeskin ideiglenes ukrán nagykövetet; Pak Jun Dzsu első külügyminisztér-helyettes Szöul határozott álláspontját tolmácsolta.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média a Zelenszkij ENSZ-közgyűlésen tett bejegyzését állítja középpontba, és hangsúlyozza, hogy Ukrajnának nem állt fenn titoktartási kötelezettsége a hadifoglyok átadásának eltitkolására. Az ukrán elnöki hivatal és Dmytro Lytvyn kommunikációs tanácsadó egyértelműen cáfolja a megállapodás létezését, a LIGA.net és más források pedig jelzik, hogy Kijev a diplomáciában, zárt ajtók mögött igyekszik elsimítani a vitát, és nem kívánja a konfliktust a nyilvánosság elé vinni. Az ukrán tudósítások kiemelik, hogy Kijev előzetesen jelezte a tervezett említést, és Szöul ezt követően bekérette Ukrajna ideiglenes nagykövetét.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A nemzetközi, különösen a dél-koreai, a brit és a hongkongi média Szöul szemszögéből tálalja az ügyet, és kiemeli, hogy Ukrajna egyoldalúan szegett meg egy titoktartási megállapodást. A külföldi tudósítások hangsúlyozzák a kérdés geopolitikai érzékenységét a Koreai-félsziget helyzete, valamint Li Dzse Mjong elnöknek a hazai ellenzék által a Phenjannal szembeni engedékenységgel vádolt politikája miatt, és párhuzamba állítják a Dél-Korea által 2026 júliusában bejelentett 100 millió dolláros, nem halálos jellegű segélycsomaggal, amelyet a kétoldalú kapcsolatok próbakövének tekintenek.

Miben térnek el a beszámolók

A felek nyilvánosan nem értenek egyet abban, hogy létezett-e egyáltalán titoktartási megállapodás. Szöul – Li Dzse Mjong elnök és Song Ki-hon vezető titkár nyilatkozatai alapján – azt állítja, hogy a felek kölcsönös megállapodást kötöttek a folyamat bizalmas kezeléséről, és ezt Zelenszkij nyilatkozata megszegte. Az ukrán elnöki hivatal és Dmytro Lytvyn kommunikációs tanácsadó ezt határozottan cáfolja, és a Financial Times által idézett névtelen ukrán tisztviselő szerint elnöki szinten nem volt megállapodás a nyilvánosságra hozatal tilalmáról; Kijev „furcsállta”, hogy Szöul titoktartást várt el, miközben a kérdésről „egész nyáron” nyilvánosan beszéltek. Emellett az előzetes értesítés tartalma is vitatott: egy magas rangú dél-koreai elnöki hivatali tisztviselő szerint Kijev előre jelezte a tervezett említést; Song Ki-hon ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nyilvánosságra hozatal „megfelelő előzetes egyeztetés nélkül” történt, az ukrán fél pedig nem erősítette meg, hogy egyeztetett volna a pontos megfogalmazásról.

Háttér

Az észak-koreai katonák ügye az egyik kevés érdemi témává vált az Ukrajna és Dél-Korea közötti párbeszédben, miután 2025-ben a kurszki területen foglyul ejtették őket. 2025 májusának végén Szöul kérte, hogy az észak-koreai hadifoglyokat ne vegyék fel az „1000 az 1000 ellenében” típusú csere-listákra; 2026 júniusában pedig a dél-koreai külügyminisztérium kifejezte, hogy kész átvenni minden olyan észak-koreai katonát, aki ezt maga is kéri, és ellenzi erőszakos visszatoloncolásukat Oroszországba vagy Észak-Koreába. 2026 júliusában Szöul 100 millió dolláros segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – sisakokból, golyóálló mellényekből és orvosi felszerelésekből álló, nem halálos jellegű támogatás bővítéseként –, miközben fenntartotta a háborúban álló országoknak nyújtott halálos fegyverek szállításának elutasítását. Dél-Korea alkotmánya szerint minden koreai – az észak-koreai lakosokat is beleértve – a dél-koreai állampolgárság körébe tartozik. 2026. szeptember 17-én Zelenszkij kijelentette, hogy Észak-Korea 30 000–50 000 katonát küldött Oroszországba, akik valódi harci tapasztalatot szerezhettek és kiképzést kaphattak.