A dél-koreai elnök „további lépésekkel” fenyegette Ukrajnát a két észak-koreai hadifogoly ügye miatt
A dél-koreai elnök, Lee Jae Myung a közösségi médiában azzal fenyegetőzött, hogy „további lépéseket” tesz, ha Ukrajna nem kér nyilvánosan elnézést, amiért Zelenszkij a ENSZ Közgyűlésén felfedte, hogy két észak-koreai hadifoglyot Dél-Koreába szállítottak. Lee szerint az ügy a „koreai nép és a nemzet méltóságáról” szól, és Kijevet azzal illette, hogy „háborút próbál kirobbantani a Koreai-félszigeten”. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha a történteket „diplomáciai félreértésnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna dolgozik a megoldáson. A felek között vita van arról, hogy létezett-e titoktartási megállapodás a foglyok átadásáról.
Legfontosabb tudnivalók
- Lee Jae Myung dél-koreai elnök az X platformon „további lépésekkel” fenyegetőzött, ha Ukrajna nem kér nyilvánosan elnézést.
- Lee Kijevet azzal vádolta, hogy „háborút próbál kirobbantani a Koreai-félszigeten”, és a kérdést a „koreai nép és a nemzet méltóságának” nevezte.
- Zelenszkij a szeptember 23-i ENSZ-közgyűlési beszédében hozta nyilvánosságra, hogy két észak-koreai hadifoglyot Dél-Koreába szállítottak.
- Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter „diplomáciai félreértésnek” minősítette a helyzetet, és közölte, hogy Ukrajna dolgozik a megoldáson.
- Szöul állítja: Ukrajna maga kérte a titoktartást, részben a foglyok családjának védelme és egy ukrán fogolycsere-lehetőség elvesztéséről szóló bírálatok elkerülése miatt; Kijev ezt tagadja.
- A két észak-koreai katona orosz oldalon harcolt Ukrajna ellen, és korábban a dél-koreai médiában azt mondták, hogy Dél-Koreába szeretnének kerülni.
- A titoktartási megállapodás léte a két kormány között vitatott.
Miért fontos
A Dél-Korea és Ukrajna közötti nyilvános vita érzékeny pillanatban terheli meg a két ország viszonyát, miközben Ukrajna a háborúban a nemzetközi támogatásra támaszkodik. Az ügy az Ukrajnában harcoló és elfogott észak-koreai katonák sorsával foglalkozik, amivel közvetlenül összekapcsolja az orosz–ukrán háborút a Koreai-félsziget biztonságával. Dél-Korea régóta nem szállít halálos fegyvereket hadban álló országoknak, és a mostani konfliktus befolyásolhatja, milyen formában működhet együtt a jövőben Szöul és Kijev. Emellett mindkét fél a másikat hibáztatja a tények eltérő bemutatásáért, ami megnehezíti a diplomáciai rendezést.
Mi történt
Lee Jae Myung dél-koreai elnök október 2-án az X közösségi platformon azzal fenyegetőzött, hogy „további lépéseket” tesz, ha Ukrajna nem kér nyilvánosan elnézést. Lee Kijevet azzal vádolta, hogy „háborút próbál kirobbantani a Koreai-félszigeten”, és hangsúlyozta, hogy az ügy a „koreai nép és a nemzet méltóságáról” szól. A háttérben az áll, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szeptember 23-i ENSZ-közgyűlési beszédében hozta nyilvánosságra, hogy két, Ukrajnában elfogott észak-koreai katonát Dél-Koreába szállítottak. Lee másnap már bírálta a nyilvánosságra hozatalt, és Szöul azóta a titoktartási megállapodás állítólagos megsértésének tekinti az ügyet. Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha október 1-jén „diplomáciai félreértésnek” minősítette a történteket, és jelezte, hogy Kijev dolgozik a megoldáson.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán médiában (hromadske, НВ, ЛІГА.net LB.ua, Бабель, Суспільне Новини) a központi elem Szibiha „diplomáciai félreértés” minősítése és a Zelenszkij hivatala által hangoztatott tagadás, miszerint nem létezett titoktartási megállapodás. Az ukrán tudósítások részletes háttérrel szolgálnak: a két észak-koreai katona orosz oldalon harcolt, korábban azt nyilatkozták, hogy Dél-Koreába szeretnének kerülni, és Szöul nem szállít halálos fegyvereket hadban álló országoknak. A megközelítés a konfliktust sajnálatos, de kezelhető diplomáciai hullámvölgyként mutatja be.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi, nem ukrán források (BBC News, South China Morning Post, APA, Al Jazeera Arabic) előtérbe helyezik Lee fenyegetését, a „háborút próbál kirobbantani a Koreai-félszigeten” vádat és a „koreai nép és a nemzet méltósága” érvet. A nemzetközi tudósítások hosszabban idézik Szöul álláspontját, miszerint Ukrajna kérte a titoktartást a családok védelme és egy esetleges fogolycsere-lehetőség elvesztéséről szóló bírálatok elkerülése miatt. Kiemelik továbbá a dél-koreai belpolitikai nyomást Lee-re, akit az ellenzék azzal vádol, hogy a Phenjannal való megbékélés jegyében titkolta el az átadást, és megjegyzik, hogy a kilátásba helyezett „további lépések” konkrét formája nem ismert.
Miben térnek el a beszámolók
A fő vitatott kérdés az, hogy létezett-e titoktartási megállapodás a két észak-koreai hadifogoly dél-koreai átadásáról. Szöul szerint igen, és azt állítja, hogy Ukrajna maga kérte a titoktartást, részben a foglyok családjának védelme, részben azért, hogy elkerüljék az ukrajnai belpolitikai bírálatokat amiatt, hogy Kijev lemondott egy esetleges fogolycseréről. Ukrajna elnöki hivatala, valamint a kommunikációs tanácsadó, Dmitro Litvin ezt határozottan cáfolja, és Szibiha külügyminiszter „diplomáciai félreértésnek” minősítette a helyzetet. Lee ezt a minősítést elutasítva a „koreai nép és a nemzet méltóságáról” beszélt.
Háttér
A két érintett észak-koreai katona Oroszország oldalán harcolt Ukrajna ellen, és korábban dél-koreai médiamegjelenésekben jelezték, hogy Dél-Koreába szeretnének kerülni. Dél-Korea Oroszország 2022-es teljes inváziója óta szimpatizál Ukrajnával, de tartja magát ahhoz a régi politikájához, hogy nem szállít halálos fegyvereket hadban álló országoknak. Zelenszkij a szeptember 23-i ENSZ-közgyűlési beszédében hozta nyilvánosságra az átadás tényét; Lee másnap, szeptember 24-én először a titoktartási megállapodás állítólagos megsértése miatt bírálta a nyilvánosságra hozatalt.