EU: nem ismerjük el a megszállt ukrán területeken tartott orosz választásokat
Az EU és számos nyugati kormány elítélte, hogy Oroszország a szeptember 18–20-án megrendezett állami dumaválasztásokat a jogilag Ukrajnához tartozó, ideiglenesen megszállt területeken – köztük a Krímben, Szevasztopolban, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék egyes részein – is megtartotta. Az Unió közölte, hogy soha nem ismeri el sem a választások megtartását, sem azok eredményét, és szankciókat léptet életbe a szervezők és a megszállt területeken induló jelöltek ellen. Kaja Kallas felszólította Moszkvát a nemzetközileg elismert ukrán határok tiszteletben tartására és a teljes katonai kivonulásra.
Legfontosabb tudnivalók
- Oroszország szeptember 18–20-án tartotta a dumaválasztásokat, és először szervezett szavazást a Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék megszállt részein.
- Az EU soha nem ismeri el sem a megszállt ukrán területeken tartott választásokat, sem azok eredményét – közölte Kaja Kallas szeptember 21-i nyilatkozatában.
- Az EU szankciókat jelentett be a megszállt területeken tartott választások szervezői, az ott induló jelöltek, valamint a szabad és tisztességes oroszországi választások aláásásáért felelős személyek ellen.
- Az EU elítélte a Yabloko párt – az egyetlen nyíltan háborúellenes platformú, bejegyzett párt – kizárását a szövetségi listáról, valamint azt, hogy Oroszország nem hívott meg OBCE-megfigyelőket.
- Észtország, Litvánia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Svájc és Románia is elítélte a szavazást; Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Norvégia közös nyilatkozatban ítélte el a választásokat a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősítve.
Miért fontos
Az EU most először kötelezte el magát formálisan amellett, hogy nem ismeri el a megszállt ukrán területeken tartott orosz parlamenti választásokat, és konkrét szankciókat helyezett kilátásba a szervezők és az indulók ellen – ez a lépés jogi és diplomáciai következményekkel jár. A szavazás egyben a Yabloko kizárásával és az OBCE-megfigyelők távolmaradásával a nyugati kormányok szerint nem csupán Ukrajna, hanem maga az oroszországi demokrácia ellen is irányult. Az EU, az észt, litván, francia, lengyel, német, svájci és román állásfoglalások, valamint a brit–kanadai–ausztrál–új-zélandi–norvég közös nyilatkozat széles nemzetközi összhangot mutatnak a választások elutasításában.
Mi történt
Oroszország szeptember 18–20-án tartotta a 9. összehívású Állami Duma választásait, és a szavazást a Krímben, Szevasztopolban, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye megszállt részein is megszervezte – ez volt az első alkalom, hogy az utóbbi négy megyében orosz parlamenti választást tartottak. Szeptember 21-én az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas az Unió nevében nyilatkozatot tett, amelyben az EU „soha nem ismeri el” sem e választások megtartását, sem az eredményét, és bejelentette: szankciókat vetnek ki a megszállt területeken tartott szavazás szervezőire, az ott induló jelöltekre, valamint az Oroszországon belüli szabad és tisztességes választások aláásásáért felelős személyekre. A nyilatkozat a választásokat a nemzetközi jog, köztük az ENSZ Alapokmány, valamint Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása súlyos megsértésének minősítette, és felszólította Oroszországot a tűzszünetre, a katonai erők teljes kivonására és Ukrajna nemzetközileg elismert határainak tiszteletben tartására. Az EU egyúttal elítélte a Yabloko párt szövetségi listáról való kizárását – amelyet a nyilatkozat az egyetlen háborúellenes platformú, bejegyzett pártként ír le –, valamint kifogásolta, hogy Oroszország nem hívott meg OBCE-megfigyelőket a választásokra.
Miben térnek el a beszámolók
A források két, kissé eltérő előzetes orosz CEC-adatsort idéznek a szövetségi listás eredményekről: a protokollok kb. 95,18%-ának feldolgozásakor az Egyesült Oroszország 57,83%-on, a CPRF 13,81%-on, az LDPR 8,98%-on, az Új Emberek 7,96%-on, az Igazságos Oroszország pedig 4,96%-on (a küszöb alatt) állt; a protokollok kb. 97,37%-ánál az Egyesült Oroszország 57,96%-on, a CPRF 13,67%-on, az LDPR 8,96%-on, az Új Emberek 7,91%-on, az Igazságos Oroszország pedig 5,1%-on (a küszöb felett) szereplott. Az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna nyilatkozatait a források részben „politikai parádé/show”-ként, részben a „Putyin-rezsim megszilárdítására” vagy „a Kreml uralkodójának, Vlagyimir Putyinnak a hatalmának további megszilárdítására” irányuló leírásként idézik.
Háttér
A választás három napig, szeptember 18–20-án tartott, és a Krímben, Szevasztopolban, valamint négy megszállt megyében is szavazást szerveztek. Oroszország nem hívott meg OBCE-megfigyelőket. A választás előtt Oroszország Legfelsőbb Bírósága törölte a Yabloko párt – az egyetlen nyíltan háborúellenes platformú, bejegyzett párt – szövetségi listáját, és később a régiókban is sorra távolították el a Yabloko egyéni és regionális jelöltjeit, listáit. Szeptember 20-án az ideiglenesen megszállt donyecki területen az „orosz választási bizottság” tagjai és az orosz propagandisták is elismerték, hogy a szavazást 14:00-kor a bejelentett ukrán dróncsapás-fenyegetés miatt zárták le.