Zelenszkij kormánya jogsértőnek nevezte a Duma-választásokat az elfoglalt ukrán területeken

Miért fontos

A megszállt ukrán területeken tartott szavazás Oroszország kísérlete a megszállás és a térség feletti joghatóság legitimálására. Ukrajna hivatalosan elutasítja a szavazást, és nemzetközi jogsértésnek tekinti, míg a voksolás technikái – udvari szavazás, mozgó urnás csoportok, független nemzetközi megfigyelés nélkül – a hamisítás és a részvételi arányok felfújásának kedveznek. Emellett ezek Oroszország első parlamenti választásai 2022 óta, háborús korlátozások közepette.

Mi történt

Oroszország szeptember 18–20. között tartotta az állami Dumába tartozó választásokat, amelyekbe az ideiglenesen megszállt ukrán területeket is bevonta. Az orosz Központi Választási Bizottság „különleges eljárást” vezetett be, amely az udvari szavazást is lehetővé tette a front menti térségekben „biztonsági kockázatok” ürügyén, és a donyecki, ukrán ellenőrzés alatt álló Szlovjanszkot, Kramatorszkot és Szvjatohirszket is orosz választókerületbe sorolta.

Az ukrán Külügyminisztérium a voksolást „a megszálló állam farcának” minősítette, és közölte, hogy nem ismeri el sem a lebonyolítást, sem az eredményeket. A tárca szerint a Krím, Szevasztopol, valamint a Donyeck-, Luhanszk-, Zaporizzsja- és Herszon megyék megszállt részei Ukrajna szerves részét képezik, és a Duma e képviselőkkel kiegészült összetétele eleve elveszíti legitimitását.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Ellenpropaganda-központja szerint a voksolás légköre a megfélemlítés és a kohéziós nyomás közepette zajlik, független nemzetközi megfigyelés nélkül; a belső „független megfigyelők” a Kreml feltétlen hűségét mutatják. Vlagyimir Putyin videóüzenetében azt mondta, hogy a szavazás „segít Oroszországnak megnyerni a háborút”. Az orosz CEC arról is beszámolt, hogy a Krasznodari régióban egy szavazóhelyiséget át kellett telepíteni egy dróntámadás okozta ablakroncsolódás miatt, a megszállt Luhanszk megyében 14 szavazóhelyiség áramellátása szűnt meg, a megszállt Zaporizzsja megyében pedig egy szavazóhelyiségi dolgozó meghalt.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

A cikk alapjául szolgáló anyag kizárólag ukrán forrásokból – az Ukrinform, a Liga.net/LB.ua, a Suspilne Novini, az NV, a Novinarnia, a Hromadszke rádió, a hromadske, a Forbes Ukraine és a Detektor media – származik. Ezek egységesen jogsértőnek, „a megszálló állam farcának” és a nemzetközi jog megsértésének minősítik a szavazást, és Ukrajna hivatalos el nem ismerését hangsúlyozzák.

A tudósítások középpontjában az ukrán intézmények – a Külügyminisztérium, az Ellenpropaganda-központ, a Külföldi Hírszerző Szolgálat és az SBU – válaszlépései állnak: a figyelmeztetések a részvétellel járó jogi következményekről, a lehetséges orosz provokációkról és a szavazás propaganda célú felhasználásáról. Az ukrán beszámolók kiemelik a megszállt területeken alkalmazott eljárási rendellenességeket – az udvari szavazást, a mozgó urnákat, a független nemzetközi megfigyelők hiányát és a Kremlnek elkötelezett „közmegfigyelői kamarát” –, amelyek lehetővé teszik a hamisítást.

Háttér

2014 után 143 ENSZ-tagállam megerősítette az orosz megszállás jogellenességét, és követelte az orosz csapatok kivonását Ukrajna nemzetközileg elismert határain belülre. Az orosz CEC „különleges eljárást” vezetett be a megszállt területeken, amely udvari szavazást is lehetővé tesz a front menti térségekben „biztonsági kockázatokra” hivatkozva, és a donyecki Szlovjanszkot, Kramatorszkot és Szvjatohirszket is bevonta a szavazókerületbe.

Augusztus 13-án az ukrán Külügyminisztérium a FÁK-megfigyelőket figyelmeztette, hogy ne látogassanak a megszállt területekre a szavazás idején; szeptember 10-én pedig az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a voksolás időszakában „más zászló alatti” provokációkhoz és terrortámadásokhoz folyamodhat a megszállt ukrán területeken.