Oroszország a megszállt ukrán területeken is megtartotta az általa Duma-választásnak nevezett szavazást
Oroszország 2026. szeptember 18–20-án megtartotta az általa parlamenti választásnak nevezett szavazást, először a teljes körű invázió kezdete óta kiterjesztve azt az általa elcsatolt ukrán területekre. A szavazás a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részein, valamint az elfoglalt Krímben és Szevasztopolban zajlott. Ukrajna és az Európai Unió elítélte a választást, human rights organizations pedig a szavazás kényszerítéséről számoltak be.
Legfontosabb tudnivalók
- Az orosz Állami Duma választását 2026. szeptember 18–20-án tartották, először a teljes körű invázió óta.
- Szavazást tartottak a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részein, valamint az elfoglalt Krímben és Szevasztopolban.
- A megszállt ukrán területeken a szavazás már augusztus végén megkezdődött, az orosz hatóságok biztonsági megfontolásokra hivatkoztak.
- Az orosz hatóságok szerint a négy megszállt megyében több mint 3,5 millió választó él.
- Az ukrán SBU figyelmeztetett, hogy a szavazás megszervezése az ukrán Büntető törvénykönyv 111-1. cikkének 5. része alapján akár 10 év szabadságvesztéssel is büntethető.
- Az EU nem ismeri el a szavazást; Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője újabb súlyos nemzetközi jogsértésnek nevezte.
- A 2022 szeptemberi orosz annexiót nem ismerte el nemzetközileg egyetlen állam sem, és Oroszország nem tartja teljes ellenőrzése alatt ezeket a területeket.
Miért fontos
A szavazás az első alkalom a teljes körű invázió kezdete óta, hogy Oroszország parlamenti választási folyamatát az általa elcsatolt ukrán területekre is kiterjesztette. Kijev és Brüsszel ezt az annektálás legitimálására tett kísérletnek tekinti, amely aláássa Ukrajna területi integritását és a nemzetközi jogot.
Mi történt
Oroszország 2026. szeptember 18–20-án megtartotta az Állami Duma választását, és először a 2022-es teljes körű invázió óta kiterjesztette azt a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részeire, valamint az elfoglalt Krímre és Szevasztopolra. A megszállt ukrán területeken és egyes határ menti orosz körzetekben a szavazás már augusztus végén megkezdődött; Moszkva biztonsági okokkal indokolta a meghosszabbított szavazási időszakot. Az orosz hatóságok szerint a négy megszállt megyében több mint 3,5 millió választó él, és Oroszország 11 egyéni választókerületet hozott létre ezeken a területeken. A „DNYR” szavazóköreiben az úgynevezett köztársasági választási bizottság a második fő szavazási nap estéjére 80,88%-os részvételt jelentett. Vlagyimir Putyin kiemelte a megszállt régiókban zajló szavazás jelentőségét, és hangsúlyozta, hogy az Ukrajna ellen harcoló orosz katonák is részt vesznek rajta. Az orosz Központi Választási Bizottság a szavazatok 95,18%-os feldolgozottsága mellett az Egységes Oroszország pártnak a voksok 57,83%-át tulajdonította. Ukrajna Központi Választási Bizottsága határozatban nyilvánította illegitimnak a szavazás előkészítését és lebonyolítását a megszállt területeken, az SBU pedig büntetőjogi felelősségre való figyelmeztetést tett közzé a szervezésben részt vevők számára.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források következetesen „álválasztásként”, „pszeudoválasztásként” és „illegális választásként” hivatkoznak a folyamatra, idézőjelbe téve a kifejezéseket, és a szavazást a kezdetektől illegitimnek tekintik. Kiemelik a kényszerítés különböző formáit: fegyveres orosz katonák jelenlétét a szavazóhelyiségekben, a választási bizottságok ajtóról ajtára járó, katonák és biztonsági erők által kísért „kampányát”, a költségvetési szférában dolgozók elbocsátással való fenyegetését, valamint a nyugdíjasok és fogyatékkal élők „hűtlen” listákra kerülésének és szociális juttatásaik elvesztésének kockázatát. Az ukrán intézményi válaszok középpontba állítása szintén hangsúlyos: a Központi Választási Bizottság illegitimitásról szóló határozata, az SBU büntetőjogi felelősségre vonásra való figyelmeztetése, a Külügyminisztérium „farce”-ként való minősítése, valamint kilenc ukrán emberi jogi szervezet felhívása, hogy a lakosok ne menjenek el szavazni. Az ukrán tudósítások a kampány gyengeségét is hangsúlyozzák: Anna Murlykina újságíró megfigyelése a minimális utcai agitációról, Sztaniszláv Fedorcsuk észrevétele az orosz és megszállási média kampányhiányáról, valamint a Realna Hazeta összehasonlítása, amely 87 említést mutatott a szavazás előtti két hónapban, szemben a 2024-es elnökválasztás előtti 251-gyel. Az Ostrov főszerkesztője, Szerhij Harmas a szavazást „beavatási rítusként” és a megszállt területek státuszáról szóló tárgyalásokon később felhasználható orosz „trumpfként” írja le.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A rendelkezésre álló anyag kizárólag ukrán forrásokból áll, így nincs alapja a nemzetközi keretezés összehasonlításának ebben a cikkben.
Miben térnek el a beszámolók
A források három ponton térnek el egymástól. Először, a „DNYR”-ben mért részvételről ellentmondó adatok jelennek meg: a „köztársasági választási bizottság” vezetője, Vologyimir Viszockij a második fő szavazási nap estéjére 80,88%-os részvételt jelentett, miközben egy másik adat 75%-os részvételt mutat az úgynevezett előszavazás utáni időszakra. Másodszor, a helyszíni választói aktivitásról szóló beszámolók területenként élesen eltérnek: a „DNYR” hivatalos „köztársasági” forrásai magas, mintegy 80,88%-os részvételről számolnak be, míg Oleh Baturin újságíró a megszállt Herszon megyében azt jelentette, hogy csak egyesével jöttek emberek a szavazóhelyiségekbe. Harmadszor, az Egységes Oroszország párt szavazati arányáról eltérőek az adatok: az orosz Központi Választási Bizottság a jegyzőkönyvek 95,18%-os feldolgozottsága mellett 57,83%-ot jelentett, míg az agresszor ország médiájában idézett „exit poll” adatok mintegy 50%-ra tették a párt eredményét.
Háttér
Oroszország 2022 szeptemberében jelentette be a Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék annektálását; ez az annektálás nem kapott nemzetközi elismerést, és Oroszország nem tartja teljes ellenőrzése alatt ezeket a területeket. Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet.