A Parlamenti Közgyűlés nemzetinek nyilvánította az új orosz Állami Dumát
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) szeptember 30-án Strasbourgban elfogadott egy határozatot, amelyben nemzetinek minősítette az új orosz Állami Dumát. A határozatot 59 küldött támogatta, ellenszavazat nélkül. A PACE elítélte a választások megtartását az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, és szankciókat sürgetett a szervezésükben részt vevők ellen.
Legfontosabb tudnivalók
- A PACE szeptember 30-án Strasbourgban elfogadta a „Fiktív „választások” Oroszországban és destabilizáló támadásai Európa ellen” című határozatot.
- A határozatot 59 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt.
- A PACE nemzetinek nyilvánította az új Állami Dumát, és kimondta, hogy a szeptember 18–20-i szavazás nem felelt meg a szabad és tisztességes választások feltételeinek.
- A PACE elítélte a választások megtartását a Krímben, Szevasztopolban, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megszállt részein.
- A PACE a Krivcsuk ukrán képviselő által benyújtott három módosítást is beépített, amelyek rögzítik, hogy az ideiglenes megszállás nem ruházza át a szuverenitást a megszálló államra.
- A PACE szankciókat sürgetett az orosz Központi Választási Bizottság és a regionális bizottságok vezetői és tagjai ellen, valamint a schengeni orosz diplomaták és turistavízum-korlátok bevezetését.
Miért fontos
A PACE-határozat az európai parlamenti testületek körében az egyik leghangsúlyosabb politikai jelzés: formálisan nemzetinek minősíti az új orosz parlamentet. Ezzel a PACE csatlakozott ahhoz a nemzetközi nyomásgyakorláshoz, amelyet Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Európai Unió már korábban megfogalmazott az ukrajnai megszállt területeken tartott orosz választások miatt. A határozat egyben megerősíti azt a nemzetközi jogi elvet, hogy a megszállás nem változtatja meg a megszállt területek jogi státuszát — ez az elv kulcsfontosságú Ukrajna szuverenitásának védelmében.
Mi történt
Szeptember 30-án a strasbourgi plenáris ülésen a Parlamenti Közgyűlés 59 támogató szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a „Fiktív „választások” Oroszországban és destabilizáló támadásai Európa ellen” című határozatot. A dokumentum kimondja, hogy az Állami Dumába szeptember 18–20-án tartott választás nem felelt meg a szabad és tisztességes választások feltételeinek, és az új Dumát nem lehet demokratikusan megválasztott, legitim képviseleti szervnek tekinteni. A PACE elítélte a szavazás megtartását a Krímben, Szevasztopolban, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megszállt részein, valamint elítélte az ukrán állampolgárok kényszerítését a részvételre. A határozat szankciókat sürget a Központi Választási Bizottság és a regionális bizottságok vezetői és tagjai, továbbá a választásokat szervező vagy adminisztráló más személyek ellen, valamint a „megfigyelőként” fellépők ellen is. A PACE felszólított a schengeni övezetre kiterjedő korlátozások bevezetésére az orosz diplomaták és tisztségviselők mozgására, valamint a turistavízumok kiadásának korlátozására is. A határozat megerősítette a nemzetközi humanitárius jog elvét: az ideiglenes megszállás nem ruházza át a szuverenitást a megszálló államra, és nem használható a megszállt területek jogi státuszának megváltoztatására. A szavazásról a Verkhovna Rada PACE-delegációjának tagja, Jevhenyija Kravcsuk parlamenti képviselő számolt be a Facebook-oldalán; Kravcsuk három, a megszállás jogi alapelveit rögzítő módosítást is benyújtott a szöveghez.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források egységesen hangsúlyozzák a határozat egyhangú elfogadását, és a dokumentum teljes címét idézik. A tudósítások középpontjában Jevhenyija Kravcsuk ukrán parlamenti képviselő áll, aki a Facebook-oldalán jelentette be a szavazás eredményét, és akinek három, a megszállás jogi alapelveit rögzítő módosítását beépítették a szövegbe. Az ukrán média a PACE-határozatot összekapcsolja a párhuzamos ukrán intézkedésekkel: Volodimir Zelenszkij szeptember 26-i, a megszállt területeken tartott választásokhoz kötődő 44 személy elleni szankcióival, valamint az ukrán Külügyminisztériumnak az értékelésével, amely a szavazást „a megszálló hatalom farszaként” minősítette. Az ukrán beszámolók rendszeresen „pszeudoválasztásként” vagy „fiktív választásként” utalnak az orosz voksolásra, és a megszállt területek kérdését a nemzetiség legfőbb érvévé teszik.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi keretezést a megszállt ukrajnai területeken tartott orosz választásokat korábban elítélő államok csoportja jelzi: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Európai Unió. A PACE most formálisan is csatlakozott ehhez az állásponthoz az új Állami Duma nemzetisítésével — ezt megelőzően a PACE Vlagyimir Putyint nyilvánította nemzeti elnöknek. A testület emellett szankciókat sürgetett a Központi Választási Bizottság tagjai és a szervezésben részt vevő más személyek ellen, valamint schengeni korlátozásokat javasolt az or diplomaták és a turistavízumok esetében — ez túlmutat a Kelet-Európát érintő jelzésen, és az egész európai térségre kiterjedő nyomásgyakorlást jelez.
Háttér
Oroszország szeptember 18–20-án tartotta az Állami Duma választásait; aexit polls és a Központi Választási Bizottság adatai szerint a kormányzó „Egységes Oroszország” 57,83%-ot kapott és 450 mandátumból 355-öt szerzett. Oroszország 11 egyéni választókerületet hozott létre jogellenesen Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megszállt részein, valamint a Krímben és Szevasztopolban. A választás megtartását a megszállt ukrán területeken Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Európai Unió is elítélte. Szeptember 26-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 44, a választásokhoz kötődő személy ellen rendelt el szankciókat; az ukrán Külügyminisztérium „a megszálló hatalom farszának” nevezte a szavazást, és közölte, hogy Ukrajna sem a választást, sem annak eredményét nem ismeri el. A PACE korábban Vlagyimir Putyint is nemzeti elnöknek nyilvánította. A szeptember 30-i határozathoz Kravcsuk ukrán képviselő három módosítást nyújtott be.