Macron tervet rendelt el a kritikus infrastruktúra orosz hibrid fenyegetések elleni védelmére
Emmanuel Macron francia elnök szeptember 18-án az Élysée-palotában, a parlamenti pártok vezetőivel és a 2027-es elnökválasztás jelöltjeivel tartott találkozón utasította a kormányt, hogy dolgozzon ki tervet Franciaország kritikus infrastruktúrájának és a legérzékenyebb védelmi-ipari, technológiai létesítményeinek védelmére az orosz drón- és kibertámadásokkal szemben. A francia belügyminiszter regionális prefektusokkal ülésezett a készültség fokozásáról.
Legfontosabb tudnivalók
- Macron szeptember 18-án, az Élysée-palotában parlamenti pártvezetők és a 2027-es államfőjelöltek jelenlétében adta ki az utasítást.
- A terv a kritikus infrastruktúra, valamint a védelmi-ipari és technológiai ágazat legsebezhetőbb objektumainak védelmét célozza drón- és kibertámadások ellen.
- Macron közlése szerint Oroszország e nyár óta jelentősen fokozta hibrid támadásait az európai érdekek ellen.
- Példaként említette a varsói–kijevi utasszállító vonat elleni dróntámadást, a lipcsei reptéren talált robbanószerkezetet, a dán fregatnál leadott jelzőrakétát és több európai légtérsértést.
- Franciaország az elsők között hozta létre a Viginum szolgálatot a külföldi digitális beavatkozás felderítésére.
- Macron megerősítette: Franciaország folytatja Ukrajna támogatását, és választ ad az orosz hibrid támadásokra.
- A francia titkosszolgálatok a France Télévisions által látott bizalmas feljegyzés szerint 2027 őszétől nagyobb orosz támadásokra készülnek; a potenciális célok között erőművek, vasutak, távközlés és ivóvízhálózatok szerepelnek.
Miért fontos
Franciaország ezzel a lépéssel kormányzati szintű, átfogó stratégiává emeli az orosz hibrid fenyegetések elleni védekezést, a titkosszolgálatoktól és a védelmi minisztériumtól a belügyminisztériumon át a regionális prefektusokig terjedő koordinációval. Macron az infrastruktúravédelmet szorosan összekapcsolta Ukrajna további támogatásával, azzal érvelve, hogy a hibrid nyomás célja a szövetségesek elrettentése és az ukrán segítség gyengítése – vagyis a francia biztonság szempontjából Ukrajna támogatása nem csupán külpolitikai, hanem közvetlen belbiztonsági kérdés.
Mi történt
Emmanuel Macron elnök szeptember 18-án, pénteken az Élysée-palota új, legmagasabb biztonsági fokozatú válságtermében találkozott a parlamenti pártok vezetőivel, köztük a 2027-es elnökválasztás jelöltjeivel, valamint Sébastien Lecornu miniszterelnökkel, a francia hírszerző és biztonsági szolgálatok vezetőivel és az energetikai főigazgatóval. Az ülésen Macron utasította a kormányt, hogy dolgozzon ki tervet a kritikus infrastruktúra, valamint a védelmi-ipari és technológiai ágazat legérzékenyebb létesítményeinek védelmére az orosz drón- és kibertámadásokkal szemben.
Macron közölte, hogy Oroszország e nyár óta jelentősen fokozta hibrid támadásait az európai érdekek ellen. Példaként a szeptember 13-i, a varsói–kijevi vonat mozdonyát érő dróncsapást a lengyel–ukrán határ közelében (Jahodyn állomásnál), a lipcsei repülőtéren nyár folyamán talált, robbanószerkezetettel felszerelt drónt – amelyet a német hírszerzés az orosz GRU-hoz kötött –, egy dán fregat közelében szeptember 14-én leadott jelzőrakétát, valamint több európai ország légterének megsértését sorolta fel.
A Védelmi és Nemzeti Biztonsági Tanács ülését követően a miniszterelnök utasításokat adott a minisztereknek és a szolgálatoknak, a belügyminiszter pedig a védelmi és biztonsági zónák prefektusait hívta össze a készültség fokozására; a prefektusoknak egy héten belül biztonsági és védelmi főhadiszállásokat kell létrehozniuk a megyéikben. Macron kilátásba helyezte, hogy Franciaország válaszolni fog a hibrid támadásokra, és megerősítette: az orosz fenyegetések ellenére is folytatják Ukrajna támogatását.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
Macron bejelentése egy szélesebb európai mintába illeszkedik. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy a hírszerzési adatok orosz „hibrid csapásokra vonatkozó terveket” jeleznek az Ukrajnát támogató országok ellen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az EU a NATO 4. cikkét kiegészítő új biztonsági stratégiát készül előterjeszteni. A francia elnök emlékeztetett arra is, hogy Franciaország az Egyesült Királysággal közösen vezeti a „Coalition of the Willing” (Koalíció a háború megállításáért) csoportot, és a következő hetekben európai gyakorlatok erősítik majd ezt az együttműködést.
Háttér
Macron a Viginum szolgálatra is hivatkozott, amelyet Franciaország az elsők között hozott létre Európában a külföldi digitális beavatkozás felderítésére. A France Télévisions által látott bizalmas feljegyzés szerint a francia hírszerzés 2027 őszére, hosszabb távon pedig 2030-ig nagyobb orosz támadásokra készül; a potenciális célok között erőművek és elektromos hálózatok, vasutak, távközlési hálózatok, valamint ivóvíz-elosztó rendszerek szerepelnek. A közelmúlt egyéb incidensei – orosz drónok Moldovában, Romániában, Lettországban, Észtországban, Lengyelországban és Litvániában; a lipcsei reptéren talált robbanószerkezettel felszerelt drón; a dán fregatnál leadott jelzőrakéta; a litvániai Kruonis szivattyús-tározós vízerőmű közelében lelőtt, Belaruszból érkező drón; valamint Németországban oroszokhoz kötött gyanús szabotázsakciók – alátámasztják a francia kormány szerint a fenyegetés valóságosságát.