Fico kijelentette: nem hajlandó teljesíteni a NATO 5. cikkelyét egy orosz támadás esetén
Robert Fico szlovák miniszterelnök az eperjesi kórházban tartott beszédében kijelentette, hogy nem szándékozik eleget tenni a NATO 5. cikkelyében foglalt kötelezettségeknek, és Szlovákiát nem kívánja bevonni szövetségeseinek egy esetleges orosz támadással szembeni védelmébe. A beszédben Oroszországot egyszer sem nevezte meg agresszorként, ehelyett az európai vezetőket „háborús retorikával” vádolta. A nyilatkozat egy nappal mecsem a Fico által bejelentett kijevi látogatás előtt hangzott el, amelyen Volodimir Zelenszkij elnökkel és Szerhij Koreckij miniszterelnökkel találkozik.
Legfontosabb tudnivalók
- Fico az eperjesi kórházban tartott beszédében jelentette ki, hogy nem kívánja teljesíteni a NATO 5. cikkelye szerinti kötelezettségeket, és nem akarja, hogy Szlovákia részt vegyen szövetségeseinek védelmében egy esetleges orosz támadás esetén.
- A miniszterelnök beszédében egyszer sem nevezte meg Oroszországot agresszorként vagy az európai biztonságot fenyegető forrásként, és az európai vezetőket „háborús retorikával” vádolta.
- Fico egyben leszögezte, hogy Szlovákia fontosnak tartja NATO-tagságát, és mint miniszterelnök mindent megtesz, hogy az ország soha ne kerüljön katonai konfliktusba.
- A kijelentés egy nappal Fico szeptember 18-i kijevi látogatása előtt hangzott el, amelyen Volodimir Zelenszkij elnökkel és Szerhij Koreckij miniszterelnökkel találkozik.
- A nyilatkozatot megelőző hetekben több orosz drónincidens és feltételezett szabotázsakció történt NATO-területen – többek között Lengyelországban, Dániában, Litvániában, Németországban és magában Szlovákiában.
- A 2023-as őszi kormányváltás óta Fico leállította a Szlovákiából Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, és 2024–2025-ben rendszeresen ellenezte Ukrajna NATO-csatlakozását.
- A teljes körű invázió kezdete óta Fico hatalomra kerülése előtt Szlovákia 13 katonai segélycsomagot és körülteck tíz MiG-29-es repülőgépet adott át Ukrajnának, mintegy 671 millió euró értékben.
Miért fontos
A nyilatkozat egy NATO-tagállam kormányfőjétől származik, aki előre jelezte, hogy nem kíván eleget tenni a szövetség alapvető kollektív védelmi kötelezettségvállalásának. Az orosz drónok és feltételezett szabotázsakciók miatt egyébként is feszült helyzetben elhangzott beszédben Fico nem nevezte meg Oroszországot fenyegetésként, és európai vezetőket vádolt – ezt az ukrán média a Kreml irányába tett engedményként értékelte. A szlovák kormányfő a nyilatkozat után egy nappal Kijevbe utazott, ahol Zelenszkij elnökkel és az új ukrán miniszterelnökkel tárgyal.
Mi történt
Robert Fico szlovák miniszterelnök az eperjesi kórházban tartott beszédében kijelentette, hogy nem kívánja teljesíteni a NATO 5. cikkelyében foglalt kötelezettségeket, és Szlovákiát nem akarja bevonni szövetségesek védelmébe egy esetleges orosz támadás esetén. A beszédben Oroszországot egyszer sem nevezte meg agresszorként, ehelyett az európai vezetőket „háborús retorikával” vádolta, és kétségbe vonta, kivel is kellene szembeszállnia a NATO-nak. Fico egyben hangsúlyozta, hogy Szlovákia értékeli NATO-tagságát, de miniszterelnökként mindent megtesz, hogy az ország soha ne kerüljön katonai konfliktusba. A miniszterelnök a beszédet követő napon, szeptember 18-án Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij elnökkel és Szerhij Koreckij miniszterelnökkel találkozott. A kijelentést megelőző hetekben több orosz drónincidens és feltételezett szabotázsakció történt NATO-területen: szeptember 13-án drón csapódott egy személyvonat mozdonyába a lengyel határ közelében fekvő Jahodyn állomáson, szeptember 14-én egy orosz fregatt jelzőrakétákkal lőtt egy dán katonai helikopterre, szeptember 15-én Oroszországból származó drónt lőttek le Litvánia felett, augusztusban pedig a szlovák rendőrség akadályozta meg a Skyeton UAV-gyár elleni gyújtogatási kísérletet Kelet-Szlovákiában.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán média – az Ukrajinszka Pravda, az NV, a LIGA.net, a ZN.UA, az Ukrinform, a Rádió Szabadság és a hromadske – egyöntetűen a NATO-tagállam vezetőjének a kollektív védelemmel szembeni előzetes elutasításaként tálalta a történteket, kiemelve, hogy Fico beszédében egyszer sem nevezte meg Oroszországot agresszorként. A tudósítások hangsúlyozták Fico 2023 óta az Ukrajnának nyújtott katonai segítség leállítását, a NATO-csatlakozás elleni fellépéseit és a júniusi, ankarái NATO-csúcs előtti Ukrajna-ellenes nyilatkozatait. A cikkek a beszédet a NATO-területen nemrégiben történt orosz hibrid incidensek – drónok Lengyelországban, Dániában, Litvániában, szabotázskísérletek Németországban és Szlovákiában – kontextusába helyezték, azt sugallva, hogy Fico nyilatkozata illeszkedik a moszkvai nyomásgyakorlás mintázatába.
Miben térnek el a beszámolók
Az ukrán hagyrományok két ponton térnek el egymástól. Egyrészt abban, hogy Fico nyilatkozatát a NATO-kötelezettségek kategorikus elutasításaként vagy inkább Szlovákia szuverén jogaként értelmezzék a kötelezettségek teljesítésének módjáról – a hét ukrán forrás közül néhány az előbbit, mások az utóbbit emeli ki. Másrészt a kijevi-ben látogatás során találkozott ukrán miniszterelnök nevének átírásában: a Rádió Szabadság és az Ukrinform Koretsky, míg a LIGA.net Koreckyi alakban hozza a nevet.
Háttér
Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke a kollektív védelem elvét rögzíti: egy tagállam elleni fegyveres támadást a szövetség összes tagja elleni támadásnak tekintenek, a segítségnyújtás konkrét formáját azonban minden tagállam maga határozza meg. Fico 2023 őszi kormányra kerülése után leállította a Szlovákiából Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, és azóta rendszeresen tesz olyan, ukrán források szerint az orosz inváziót igazoló nyilatkozatokat. 2024–2025-ben következetesen ellenezte Ukrajna NATO-csatlakozását, és vétóval fenyegetőzött; 2026 júniusában, az ankarái NATO-csúcs előtt a további nagy léptékű pénzügyi és katonai támogatás ellen is felszólalt. A beszéd előtti hetekben több orosz drónincidens és szabotázsgyanú történt NATO-területen: szeptember 13-án drón csapódott személyvonatba a jahodyni állomáson, szeptember 14-én orosz fregatt jelzőrakétákat lőtt egy dán helikopterre, szeptember 15-én Oroszországból származó drónt lőttek le Litvánia felett, augusztusban a szlovák rendőrség pedig meghiúsított egy gyújtogatási kísérletet a Skyeton UAV-gyár ellen. Fico beszédében emlékeztetett a Szlovákia által az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállítására szánt mintegy 100 millió eurós programra, valamint a háború diplomáciai úton történő lezárásának szükségességére. A teljes körű invázió kezdete és Fico 2023-as visszatérése között Szlovákia 13 katonai segélycsomagot és körülbelül tíz MiG-29-es repülőgépet adott át Ukrajnának, összesen mintegy 671 millió euró értékben.