A NATO főparancsnoka az orosz hibrid műveletek nyilvános elítélését sürgeti
Alexus Grinkevich, a NATO európai főparancsnoka (SACEUR) hétfőn az Európai Parlament egy bizottsági ülésén arra szólította fel az európai országokat, hogy nyilvánosan nevezzék meg Oroszországot a szabotázsakciók és egyéb destabilizáló műveletek felelőseként. A tábornok szerint a nyilvános attribution növelné a szervezők költségeit és elrettentő erővel bírna. Hangsúlyozta, hogy a keleti szárnyon bevezetett Eastern Sentry küldetés már érezhető hatást gyakorol az orosz dróntevékenységre.
Legfontosabb tudnivalók
- Alexus Grinkevich, a NATO európai főparancsnoka (SACEUR) felszólította az európai országokat, hogy nyilvánosan nevezzék meg Oroszországot a szabotázsakciók felelőseként.
- A felszólalás hétfőn hangzott el az Európai Parlament egy bizottsági ülésén.
- Grinkevich szerint az orosz tevékenység célja a szövetségesek ukrajnai támogatási hajlandóságának gyengítése.
- A tábornok közölte, hogy az Eastern Sentry küldetés megindítása óta Oroszország óvatosabbá vált a NATO-határok közelében végrehajtott drónműveletekben.
- Az Eastern Sentry küldetés szeptember 11-én indult Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország erőinek részvételével.
- Az utóbbi hónapokban több szabotázsakció, kibertámadás és drónincidens történt európai országokban, köztük egy dróntámadás Lipcsében és egy vonat elleni orosz csapás Ukrajnában a lengyel határ közelében.
- A NATO elismerte, hogy jelenleg nincs hivatalos terve az orosz hibrid támadások számának növekedésére adandó válaszlépésekre, és a szövetségesek között nincs egyetértés arról, hogy a hibrid incidensek mikor válthatnák ki az 5. cikkely alkalmazását.
Miért fontos
A NATO legmagasabb rangú katonai parancsnoka politikai választ – nyilvános megnevezést – sürget az orosz hibrid műveletekre. Grinkovich összeköti az európai biztonságot az ukrajnai háborúval: a szabotázsakciókat a szövetségesek Kijev támogatási hajlandósága aláásására tett célzott kísérletként írja le. A felszólalás egybeesik az európai hírszerzési vezetők figyelmeztetéseivel, akik a következő hónapokban intenzívebb orosz szabotázs- és provokációs műveleteket, esetleg korlátozott behatolást valószínűsítenek a szövetséges területre. Az Eastern Sentryre hivatkozva a tábornok azt jelzi, hogy az elrettentés már most is képes viselkedésváltozást kikényszeríteni. Ugyanakkor a NATO továbbra sem rendelkezik sem hivatalos választervvel, sem egyezséggel arról, hogy a hibrid incidensek halmozódása mikor vonhatná maga után az 5. cikkely alkalmazását.
Mi történt
Alexus Grinkevich, a NATO európai főparancsnoka hétfőn az Európai Parlament egy bizottsági ülésén arról beszélt, hogy az európai országoknak nyilvánosan kellene Oroszországot megnevezniük a szabotázsakciók és egyéb destabilizáló tevékenységek felelőseként. Érvelése szerint a nyilvános attribution megemelné a műveletek költségeit, és elrettentő hatást gyakorolna a szervezőkre. A tábornok szerint az orosz tevékenység legfőbb célja nem katonai, hanem politikai: a szövetségesek ukrajnai támogatási hajlandóságának gyengítése. Grinkovich emlékeztetett rá, hogy a szeptember 11-én indított Eastern Sentry küldetés – amelyben Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország vesz részt – már most mérhető hatással bír: azóta Oroszország óvatosabban használ drónokat a NATO-határok közelében, és az orosz drónok egyre inkább elkerülik a balti államok és Lengyelország légterét. Az elmúlt hónapokban Európában több szabotázsakció, kibertámadás és drónincidens fordult elő – köztük egy lipcsei dróntámadás és egy, a lengyel határ közelében ukrán vonat elleni orosz csapás. Az európai hírszerzési vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a következő hónapokban felerősödhetnek az orosz hibrid műveletek a NATO-országok ellen, beleértve a vasúti infrastruktúra, védelmi vállalatok és más, az ukrán támogatáshoz kötődő létesítmények elleni támadásokat, sőt akár egy korlátozott szövetségesi területre való behatolást is. A NATO korábban elismerte, hogy nem rendelkezik hivatalos tervvel a növekvő számú orosz hibrid támadásra adandó válaszlépésekre, és a szövetségesek között még nincs egyetértés arról, hol húzódik az a küszöb, amelynél a hibrid akciók kollektív választ, akár az 5. cikkely aktiválását tennék szükségessé.
Háttér
Az utóbbi hónapokban az európai országok egyre több, Oroszországhoz köthető szabotázsakcióról, kibertámadásról és drónincidensről számoltak be – köztük egy lipcsei dróntámadás és egy, a lengyel határ közelében ukrán vonat elleni orosz csapás történt szeptemberben. A NATO válaszként szeptember 11-én indította el Eastern Sentry küldetését, amelyben Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország erői és eszközei vesznek részt. Az európai hírszerzési vezetők a közeljövőben intenzívebb orosz műveletekre számítanak, különösen a vasúti infrastruktúra, a védelmi vállalatok és az ukrán támogatáshoz kötődő egyéb létesítmények ellen. A NATO korábban elismerte, hogy egyelőre nincs hivatalos terve a növekvő számú orosz hibrid támadás kezelésére.