A lett elnök kijelentette: Lettország kész nukleáris fegyvereket befogadni, ha a NATO úgy dönt
Edgars Rinkēvičs lett elnök sajtótájékoztatón közölte, hogy Lettország kész lenne nukleáris fegyvereket telepíteni a területére, amennyiben a NATO kollektíven így dönt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelenleg nincsenek konkrét tárgyalások erről, és hogy a lett jogrend nem tartalmaz jogi akadályt az ilyen telepítéssel szemben.
Legfontosabb tudnivalók
- Edgars Rinkēvičs lett elnök kijelentette: ha a NATO kollektíven szükségesnek ítéli, Lettország befogad nukleáris fegyvereket.
- Jelenleg nincsenek konkrét tárgyalások nukleáris fegyverek Lettországban történő telepítéséről.
- A lett jogszabályok nem tartalmaznak jogi akadályt nukleáris fegyverek telepítésével szemben.
- Rinkēvičs emlékeztetett: a 2003-as NATO-csatlakozási előkészületek során a tagjelöltek vállalták, hogy nem korlátozzák a NATO teljes kollektív biztonsági mechanizmusát, beleértve a nukleáris elrettentést.
- Az Egyesült Királyság felajánlotta nukleáris védelmének kiterjesztését a Joint Expeditionary Force (JEF) tagállamaira.
- Lettország már most is a NATO nukleáris védernyője alatt áll, amelyet az USA és az Egyesült Királyság biztosít.
Miért fontos
Rinkēvičs nyilatkozata jelzi, hogy a balti és az északi államok nyitottá válnak a NATO nukleáris eszközeinek befogadására, ami a térség biztonsági környezetének változását tükrözi. Az üzenet egybeesik azzal a szélesebb NATO-diskurzussal, amely a JEF-tagállamok nukleáris védelmének kiterjesztéséről folyik, és reagál a szeptember 30-i orosz figyelmeztetésre, amelyben Moszkva a kalinyingrádi enklávé elszigetelése esetén nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségét vetette fel.
Mi történt
Edgars Rinkēvičs lett elnök a miniszterelnökkel, Andris Kulbergszel folytatott találkozó után tartott sajtótájékoztatón kijelentette: ha a NATO kollektíven szükségesnek ítéli, Lettország kész nukleáris fegyvereket befogadni a területén. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ilyen irányú konkrét tárgyalások jelenleg nem folynak. Rinkēvičs rámutatott, hogy a lett jogrend nem tartalmaz jogi akadályt nukleáris fegyverek telepítésével szemben, ellentétben Litvániával, amely jelenleg alkotmánymódosítással távolítja el az erre vonatkozó tilalmat. Emlékeztetett, hogy 2003-ban, a NATO-csatlakozás előkészítése során minden tagjelölt vállalta, hogy nem korlátozza a NATO teljes kollektív biztonsági mechanizmusát, beleértve a nukleáris elrettentésben való részvételt. Az elnök üdvözölte az Egyesült Királyság javaslatát, amely a JEF tagállamai – köztük a balti és az északi országok, valamint Hollandia – számára kínálna kiterjesztett nukleáris védelmet, és jelezte, hogy Lettország ezt a NATO átfogó politikájának részeként értékeli.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű források a történetet a frontvonalban lévő NATO-tagállam nukleáris fegyverek befogadására való nyitottságaként keretezik, kiemelve a balti biztonsági kontextust és a NATO kollektív döntéshozatali mechanizmusát.
Háttér
Lettország alkotmánya nem tiltja a nukleáris fegyverek telepítését, szemben Litvániával, amely jelenleg módosítja alkotmányát a tilalom eltávolítása érdekében. 2003-ban a NATO-ba belépni készülő országok vállalták, hogy a kollektív biztonsági mechanizmus teljeskörű végrehajtásában – beleértve a nukleáris elrettentést – nem támasztanak korlátokat. Lettország ma is a NATO amerikai és brit nukleáris ernyője alatt áll. A Joint Expeditionary Force tagjai: az Egyesült Királyság, Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia és Svédország. Szeptember 30-án Moszkva hivatalosan figyelmeztette a NATO-t, hogy amennyiben a szövetség lépései a kalinyingrádi régió elszigeteléséhez vezetnek, nukleáris fegyverek bevetését fontolgatja; a NATO elutasította az orosz vádakat és elítélte a nukleáris fenyegetéseket. Észtország párbeszédet folytat Franciaországgal egy esetleges, az európai nukleáris elrettentést erősítő francia kezdeményezésben való részvételről.