Észtország a határhoz vonja a főhadtestét, és 300 km-es hatótávolságú fegyvereket vásárol
Észtország véglegesen átcsoportosítja az 1. gyalogoshadosztályát Tapáról Jõhvi városába, az orosz határtól mintegy 50 km-re, egy új "aktív védelmi" stratégia részeként. A balti állam HIMARS és dél-koreai Chunmoo rakéta-sorozatvetőket vásárol, amelyek hatótávolsága eléri Szentpétervárt. Az észt katonai hírszerzés szerint a NATO elrettentése nem működik, és egy orosz korlátoott provokáció – különösen a határ menti, többségében oroszul beszélő Narva városa ellen – próbára tenné a szövetség egységét.
Legfontosabb tudnivalók
- Észtország az 1. gyalogoshadosztályát Tapáról Jõhvi városába telepíti át, az orosz határtól mintegy 50 km-re, az új "aktív védelmi" stratégia keretében.
- Észtország 9 amerikai HIMARS és 9 dél-koreai Chunmoo rakéta-sorozatvetőt vásárol, amelyek hatótávolsága eléri a 300 km-t; Szentpétervár 260 km-re van a határ menti bázisoktól.
- Narvában új katonai bázis épül 1000 fős kapacitással – 200 katona állomásozik ott állandó jelleggel, 800 pedig válság esetén.
- A brit csapatkontingens 800-ról 1200 főre emelkedik Észtországban; az észt védelmi kiadások idén 42%-kal, 2,4 milliárd euróra (a GDP 5,4%-ára) nőttek.
- Az észt katonai és hírszerzési vezetők nem tartják valószínűnek, hogy Oroszország a következő két éven belül teljes körű háborút akarna a NATO-val, de úgy vélik, Moszkva egy jövőbeli konfliktusra készül.
- Az 1. gyalogoshadosztály parancsnoka, Tarmo Kundla ezredes szerint az oroszellenes védelmet "a határtól kell kezdeni és az első összecsapásokban kell győzedelmeskedni".
- Egy vezető észt katonai hírszerzési tisztviselő szerint "az elrettentés nem működik", a balti államok számára a kritikus időszak a következő 1–4 év.
Miért fontos
Észtország gyökeresen átalakítja a 2014 után kialakított késleltetésre épülő partizánvédelmi doktrínát, és a határtól számított azonnali, előretolt védelemre vált. A HIMARS és Chunmoo beszerzésével – amelyek hatótávolsága eléri a 300 km-t, vagyis Szentpétervárt is – a balti állam a NATO keleti szárnyán eddig szokatlan csapásmérő képességre tesz szert. Az észt hírszerzés szerint a szövetség jelenleg nem tudja megbízhatóan elrettenteni Oroszországot egy korlátozott, az 5. cikkely próbájára irányuló akciótól.
Mi történt
Észtország véglegesen Jõhvi városába telepíti át az 1. gyalogoshadosztályát Tapáról, az orosz határtól mintegy 50 km-re. A döntés az új "aktív védelmi" stratégia része, amelyet a kormány májusban épített be a nemzetbiztonsági koncepcióba. A balti állam az elmúlt év során kilenc amerikai HIMARS és kilenc dél-koreai Chunmoo rakéta-sorozatvetőt szerződött le; ezek M57 ballisztikus rakétáinak hatótávolsága eléri a 300 km-t, amivel a határ menti bázisokról Szentpétervár (260 km) is elérhetővé válik. Narvában, a határ túloldalán lévő, többségében oroszul beszélő városban 1000 fős katonai bázis épül (200 állandó, 800 válság idején). Az Egyesült Királyság 800-ról 1200 főre növeli kontingensét. A védelmi kiadások 42%-kal, 2,4 milliárd euróra (a GDP 5,4%-ára) emelkedtek. A hadosztály parancsnoka, Tarmo Kundla ezredes a határtól induló azonnali védelmet jelölte meg célként. Az észt katonai hírszerzés különösen egy narvai korlátozott orosz provokáció lehetőségétől tart, amely a NATO egységét próbálná tesztelni. A hadsereg rendes állománya mintegy 4200 fő, a tartalékosok száma eléri a 230 ezret.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A rendelkezésre álló ukrán források egységesen Észtország aktív átfegyverzését és előretolt telepítését állítják középpontba, hangsúlyozva, hogy a váltás az ukrajnai orosz hadviselés tanulságaira épül. A média kiemeli a HIMARS és a Chunmoo beszerzését, a Szentpétervárig mért hatótávolságot, valamint az észt hírszerzés idézeteit – különösen azt, hogy "féltünk a háborútól Ukrajnában, most a végétől félünk". Az ukrán tudósítások Észtországot úgy mutatják be, mint amely "minden talpalatnyi területet" megvédene, és az invázió első napjától több száz kilométer mélységű csapásokat mérne orosz célpontokra. Több ukrán szerkesztőség (köztük a Ljiga.net, az Ukrinform és a Suspilne) a Kreml reakcióját is beépíti a történetbe: Peskov szóvivő kitérő válaszát és Putyin azon állítását, miszerint Moszkva "nem készül" háborúra az európai államok ellen.
Miben térnek el a beszámolók
A források két ponton térnek el egymástól. Egyrészt az észt védelmi kiadásokról eltérő számok jelennek meg: egyes források az idei 2,4 milliárd eurós (a GDP 5,4%-át kitevő) összeget emelik ki, míg egy másik forrás azt írja, hogy 2027-ben a védelmi kiadások továbbra is meghaladják a GDP 5%-át, de a teljes nemzetvédelmi költségvetés 2,2 milliárd euró lesz. Másrészt a Narvában épülő új bázis profiljáról is megoszlanak az adatok: egyes források egyszerűen 1000 fős kapacitásról írnak, míg mások konkrétan 200 állandó és 800 válsághelyzeti katonát említenek.
Háttér
Észtországnak nincs önálló légiereje, a légterét a NATO védi – ez az egyik oka az "aktív védelmi" stratégia bevezetésének. A rendes hadsereg mintegy 4200 főből áll, a kiképzett tartalék eléri a 230 ezret (a lakosság majdnem ötöde); háborús helyzetben 39 500 magas készültségű tartalékost és további 40 000 kiképzett tartalékost mozgósítanának. A 2014-es krími orosz invázió után kialakított korábbi doktrína a sorozás gyors mozgósítására és a mocsaras, erdős terepen vívott, csaknem partizánjellegű késleltető védelemre épült, amíg megérkeznek a NATO-erők. Az orosz állami média rendszeresen "oroszellenes" államként ábrázolja Észtországot, a Kreml pedig nukleáris fenyegetéseket is megfogalmazott arra az esetre, ha NATO-nukleáris fegyverek jelennének meg észt területen.