A NATO főparancsnoka szerint a szövetség készen áll egy esetleges orosz eszkalációra a keleti szárnyon
A NATO Katonai Bizottságának elnöke, Giuseppe Cavo Dragone admirális szeptember 19-én Koppenhágában, a 32 legmagasabb rangú NATO-katonai vezető ülésén kijelentette, hogy a szövetség készen áll válaszolni egy esetleges orosz eszkalációra a keleti szárnyon. A tájékoztató egybeesik több európai főváros – köztük Lengyelország, Franciaország, Hollandia, Litvánia és Lettország – figyelmeztetéseivel, amelyek közvetlen vagy hibrid orosz provokációk kockázatára hívták fel a figyelmet.
Legfontosabb tudnivalók
- Dragone szeptember 19-én Koppenhágában, a NATO 32 legmagasabb rangú katonai vezetőjének ülésén beszélt.
- Azt mondta: „A szövetség készen áll, a struktúra készen áll, a katonák és a fegyverek készen állnak.”
- A NATO mintegy 4000 oldalnyi katonai tervvel rendelkezik a keleti szárny védelmére, a minimális válságtól a szövetség területén történő beavatkozásig terjedő forgatókönyvekre.
- A 2023-ban, Oroszország ukrajnai teljes körű invázióját követően a NATO-tagállamok három regionális védelmi tervben állapodtak meg.
- Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hétencia azt állította, hogy Moszkva a következő hónapokban drón- vagy rakétatámadást hajthat végre egy NATO-ország ellen megrendezett provokáció formájában.
- Az utóbbi hetekben megnövekedett a légtérsértések és a szabotázskísérletek száma Európában, többek között a román partoknál, a lipcsei repülőtéren és Litvániában.
Miért fontos
Dragone nyilatkozata a NATO legmagasabb rangú katonai tisztviselőjétől származik, és olyan időszakban hangzott el, amikor számos európai főváros – köztük Lengyelország, Franciaország, Hollandia, Litvánia és Lettország – figyelmeztetést adott ki esetleges orosz hibrid vagy közvetlen provokációkra. A kijelentés megerősíti a NATO katonai készültségét, beleértve a keleti szárny védelmére szolgáló mintegy 4000 oldalnyi tervet és a folyamatos erőfelépítést, ugyanakkor az orosz egység aláásására irányuló kísérleteket a szövetség összetartását erősítő tényezőként mutatja be.
Mi történt
A NATO Katonai Bizottságának elnöke, Giuseppe Cavo Dragone admirális szeptember 19-én Koppenhágában tartott nyilatkozatában közölte, hogy a szövetség készen áll válaszolni egy esetleges orosz eszkalációra a keleti szárnyon. Közölte, hogy a NATO folytatja erőinek növelését mind létszámban, mind technikai felkészültségben, és hogy a szövetség mintegy 4000 oldalnyi katonai tervvel rendelkezik a keleti szárny védelmére, amelyek a minimális válságtól a szövetség területén történő beavatkozásig terjedő forgatókönyveket fednek le. Dragone hangsúlyozta, hogy az orosz „felelőtlen magatartás” az elmúlt hetekben és hónapokban a szövetségesek elszántságát teszteli, de ezek a kísérletek nem gyengítik, hanem élezik a NATO egységét.
A nyilatkozat egybeesik több európai figyelmeztetéssel: Donald Tusk lengyel miniszterelnök a héten azt állította, hogy Moszkva a következő hónapokban drón- vagy rakétatámadást hajthat végre egy NATO-ország ellen, Franciaország és Hollandia hasonló aggodalmakat fogalmazott meg, Litvánia pedig arról számolt be, hogy adatai vannak orosz hibrid támadások előkészítéséről. A lett elnök, Edgars Rinkēvičs szerint a NATO-országok többsége jelenleg nem tudna visszaverni egy orosz rakétatámadást a konfliktus esetleges kiterjedése esetén. Az Egyesült Államok augusztusi hírszerzési jelentései arra figyelmeztettek, hogy Moszkva a következő években korlátozott támadást tervez egy NATO-ország ellen.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi források Dragone nyilatkozatát a NATO legmagasabb szintű katonai készültségi megerősítéseként mutatják be, amely egybeesik a keleti szárny országaiból érkező, immár több hétre visszanyúló figyelmeztetések sorával. A nemzetközi beszámolók kiemelik a Lengyelországból, a balti államokból, Franciaországból és Hollandiából érkező jelzéseket egy lehetséges orosz provokációról, valamint az utóbbi hetek európai légtérsértéseit és szabotázskísérleteit. Dragone üzenete – miszerint az orosz kísérletek nem gyengítik, hanem erősítik a NATO egységét – a szövetség politikai szintű nyilatkozataival is összhangban áll.
Miben térnek el a beszámolók
A források között két ponton van eltérés. Egyrészt Donald Tusk lengyel miniszterelnök provokációra vonatkozó figyelmeztetésének dátumát a források eltérően adják meg: egyes anyagok csütörtököt említenek pontos dátum nélkül, mások szeptember 17-re vagy 18-ra teszik a nyilatkozatot. Másrészt a NATO-országok orosz rakétatámadással szembeni védőképességéről és az európai drónháborúban való lemaradásáról szóló megállapítást a források egy része a lett elnök, Edgars Rinkēvičs szájába adja, míg egy forrás ugyanezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek tulajdonítja.
Háttér
A 2023-ban, Oroszország ukrajnai teljes körű invázióját követően a NATO-tagállamok három regionális védelmi tervben állapodtak meg. Az amerikai hírszerzés augusztusi jelentései arra figyelmeztettek, hogy Moszkva a következő években korlátozott támadást tervez egy NATO-ország ellen. Az utóbbi hetekben Európában megszaporodtak a légtérsértések és a szabotázskísérletek: drónokat lőttek le a román partoknál egy 4 milliárd eurós energetikai projekt közelében, Bukarest tengeri drón miatt riasztotta az F-16-osokat, a német rendőrség fegyveres drónt talált a lipcsei repülőtéren, a NATO légiereje pedig lelőtt egy Fehéroroszország felől Litvániába belépett drónt. Szeptember 15-én Nyikolaj Patrusev, az orosz elnök tanácsadója kijelentette, hogy Moszkva elleni katonai fellépés esetén Varsó „két-három nap alatt” eltűnne. A YES konferenciáni Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter válaszul arról beszélt, hogy Lengyelország és szövetségesei „megdöbbentő előnnyel” rendelkeznek a légierő és a modern, nagy hatótávolságú fegyverek terén.