A dán hírszerzés szerint Oroszország fokozza a hibrid hadműveleteket a NATO ellen
A dán katonai hírszerzés szeptember 24-én közzétett fenyegetésértékelése szerint Oroszország a következő hónapokban valószínűleg fokozza hibrid hadviselését a nyugati országok és a NATO ellen, és „kicsi, de növekvő" kockázatot állapított meg egy korlátozott katonai támadásra a NATO Oroszországgal határos keleti szárnyán. A dán polgári biztonsági ügynökség közepesről magasra emelte a „destruktív kibertámadások" fenyegetettségi szintjét, Dánia védelmi minisztere pedig közölte: az ország nem szándékozik leállítani Ukrajna támogatását.
Legfontosabb tudnivalók
- A dán katonai hírszerzés szeptember 24-én hozta nyilvánosságra az új fenyegetésértékelést.
- Thomas Ahrenkiel, a dán hírszerzés vezetője szerint „kicsi, de növekvő" a kockázata egy korlátozott orosz katonai támadásnak a NATO keleti szárnyán.
- A korlátozott támadás formái között említették a drón- vagy rakétacsapásokat az Ukrajnát támogató infrastruktúra ellen, „hamis zászlós" műveleteket ukrán gyártású drónokkal, valamint jelzés nélküli orosz katonák bevetését a szomszédos NATO-országokban.
- A hírszerzés a korlátozott orosz támadás kockázatát jelenleg „alacsonynak" minősítette, és közölte: nem látják jelét annak, hogy Moszkva NATO-tagállam elleni közvetlen inváziót készítene elő, de ez „nem zárható ki".
- A dán polgári biztonsági ügynökség közepesről magasra emelte a „destruktív kibertámadások" fenyegetettségi szintjét, és azt állította, hogy konkrét tervek léteznek Dánia elleni szabotázsakciókra.
- Észtország védelmi minisztériuma közölte, hogy a dán figyelmeztetés nagyrészt egybeesik saját értékelésével, de nem tartja szükségesnek a fegyveres erők harci készültségének emelését.
Miért fontos
Ez egy NATO-tagállam hivatalos hírszerző értékelése, nem csupán média-szakértői találgatás: konkrét hibrid taktikákat – szabotázs, kibertámadások, a védelmi ipar és a segélyszállítmányok elleni akciók, valamint „hamis zászlós" műveletek – azonosít. Dánia emellett konkrét szabotázstervekre hivatkozva a kibertámadási fenyegetettségi szintet is megemelte, miközben nyilvánosan megerősítette Ukrajna folyamatos támogatását. Észtország jelezte, hogy a dán értékelés nagyrészt egybeesik a sajátjával, ami a NATO keleti szárnyán álló szövetségesek közötti összhang jele.
Mi történt
A dán katonai hírszerzés (Danish Defence Intelligence Service) szeptember 24-én új fenyegetésértékelést tett közzé, amely szerint Oroszország a következő hónapokban valószínűleg fokozza hibrid hadviselését a nyugati országok és a NATO ellen. Thomas Ahrenkiel, a szolgálat vezetője „kicsi, de növekvő" kockázatot jelzett egy korlátozott katonai támadásra a NATO Oroszországgal határos keleti szárnyán. Lehetséges formaként említette a drón- vagy rakétacsapásokat az Ukrajnát támogató infrastruktúra ellen, „hamis zászlós" akciókat ukrán gyártású drónokkal, valamint jelzés nélküli orosz katonák bevetését a szomszédos NATO-országokban. A hírszerzés ugyanakkor a korlátozott támadás kockázatát jelenleg „alacsonynak" minősítette, és közölte: nem látják jelét, hogy Moszkva NATO-tagállam elleni közvetlen inváziót készítene elő – bár ez „nem zárható ki". Ahrenkiel szerint Dánia – amely nem határos Oroszországgal – nem tekinthető potenciális célpontnak. Az értékelést követően Dánia Polgári Biztonsági Ügynöksége közepesről magasra emelte a „destruktív kibertámadások" fenyegetettségi szintjét, és közölte, hogy valószínűsíti orosz destruktív kibertámadási kísérleteket Dánia ellen, konkrét szabotázstervekre hivatkozva. A védelmi miniszter – akit a források részben Troels Lund Poulsenként, részben Jeppe Bruusként jelölnek – kijelentette, hogy Dánia nem szándékozik leállítani Ukrajna támogatását, és a biztonsági helyzetet a hidegháború vége óta a legsúlyosabbnak nevezte. Észtország védelmi minisztériuma az X-en közölte, hogy a dán figyelmeztetés nagyrészt egybeesik saját értékelésével, ugyanakkor nem tartja szükségesnek fegyveres erői harci készültségének emelését; hozzátette: szorosan figyeli a fejleményeket, és „kész határozott intézkedéseket hozni", ha szükséges.
Miben térnek el a beszámolók
A források eltérően nevezik meg a dán védelmi minisztert: egyes tények Troels Lund Poulsenként, mások Jeppe Bruusként hivatkoznak rá, egy pedig „Troels Lund Poulsen (Jeppe Bruus)" formában említi. A tisztség (védelmi miniszter) és a hozzá fűzött nyilatkozatok tartalma azonos.
Háttér
Az új dán értékelés egy sor, a NATO keleti szárnyát és a Balti-térséget érintő közelmúltbeli incidens hátterében született. Szeptember 23-án orosz katonai helikopter sértette meg a lengyel légteret Braniewo közelében, a Kalinyingrádi terület irányából érkezve. Szeptember elején egy orosz hadihajó jelzőrakétákat lőtt egy dán katonai helikopterre a Balti-tengeren; Dánia bekérette az orosz nagykövetet. Szeptember 17-én a CNN arról számolt be, hogy Oroszország hibrid kampányának célja az Ukrajna támogatásával járó költségek érezhetővé tétele és a NATO 5. cikk szerinti készenlétének tesztelése anélkül, hogy átlépné a közvetlen konfliktus küszöbét. Szeptember 18-án a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk az Ukrajnát támogató országok elleni orosz hibrid drón- és rakétatámadásokat jelölte meg a következő hónapok legvalószínűbb forgatókönyveként, esetenként balesetként feltüntetve a csapásokat. Augusztus 6-án a Wall Street Journal arról írt, hogy az amerikai hírszerzés lehetségesnek tartja: Putyin 2025 ősze és 2029 között kibertámadásokkal, szabotázsakciókkal vagy korlátozott invázióval tesztelheti a NATO kollektív védelmi készültségét. Augusztusban Németország a lipcsei repülőtér elleni sikertelen orosz dróntámadással vádolta Moszkvát. Június 28-án a lengyel Külföldi Hírszerző Ügynökség vezetője kijelentette, hogy Oroszország kész „zöld emberkéket" küldeni a balti államokba; Litvánia védelmi minisztériuma másnap közölte, hogy jelenleg nincs jele a balti államok elleni teljes körű orosz támadás előkészítésének.