A litván miniszterelnök bejelentette a Starlink-tároló cég elleni sikertelen gyújtogatási kísérletet
Litvánia miniszterelnöke, Mindaugas Sinkevičius bejelentette, hogy ismeretlen elkövetők a Starlink kommunikációs berendezéseket tároló litván vállalkozás ellen éjszakai gyújtogatási kísérletet hajtottak végre október 18-án, de a litván szolgálatok előzetes figyelmeztetésének és a megerősített biztonsági intézkedéseknek köszönhetően a támadás nem járt sikerrel. Ugyanebben az időszakban ismeretlen drón törmelékeit találták meg Litvánia légterében, ezért Sinkevičius október 19-re összehívta a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését.
Legfontosabb tudnivalók
- Sinkevičius litván miniszterelnök október 18-án éjszakai gyújtogatási kísérletről számolt be egy Starlink-berendezéseket tároló litván cégnél.
- A kísérlet kudarcot vallott, mert a litván szolgálatok előre figyelmeztették a vállalatot és megerősítették a biztonsági intézkedéseket.
- A helyszínen különböző méretű – 3–5 literes és 10 literes – gyújtófolyadék-tartályokat találtak hajnali 2 óra körül.
- A célpont kilenc, Ukrajna által használt Starlink-műholdantennát kiszolgáló létesítmény.
- Sinkevičius az incidenst Oroszország hibrid háborúja részének nevezte, és Oroszországot jelölte meg a legvalószínűbb megrendelőként.
- Október 18-án éjjel ismeretlen drón törmelékeit találták meg Litvániában; a vadászgépeket riasztották, de az időjárás miatt nem lőtték le a drónt.
- Sinkevičius október 19-re összehívta a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését, amely a drón-incidens és a gyújtogatási kísérlet ügyében vizsgálódik.
Miért fontos
A célba vett litván létesítmény Ukrajna által használt Starlink-antennákat is kiszolgál, így egy sikeres támadás megzavarhatta volna az Ukrajna számára kritikus kommunikációs csatornákat. Az eset a harmadik nagyjából egy hónap alatt bejelentett kísérlet a Starlink-infrastruktúra ellen Európában, a lengyelországi és bulgáriai tüzek után. A litván miniszterelnök nyilvánosan Oroszországot nevezte meg a legvalószínűbb elkövetőként, és a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívásával együtt járó esetleges szabályozási változások a litván biztonsági politikában.
Mi történt
Litvánia miniszterelnöke, Mindaugas Sinkevičius október 18-án Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy ismeretlenek éjszakai gyújtogatási kísérletet hajtottak végre egy Starlink kommunikációs berendezéseket tároló litván cégnél. A helyszínen 3–5 literes, illetve 10 literes gyújtófoladéktartályokat találtak hajnali 2 óra körül. A litván szolgálatok előre figyelmeztették a vállalatot a lehetséges támadásokról, és megerősítették a biztonsági intézkedéseket, ezért a kísérlet kudarcot vallott. A cég kilenc, Ukrajna által használt Starlink-műholdantenna kiszolgálásában vesz részt. Ugyanazon az éjszakán ismeretlen drón törmelékeit találták meg Litvánia területén; vadászgépeket riasztottak, de az időjárás miatt nem lőtték le a drónt. Sinkevičius október 19-re összehívta a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését, amely a drón-incidens és a gyújtogatási kísérlet ügyében vizsgálódik, valamint megvitatja a szolgálatok drón-elhárítási jogköreinek bővítését. A miniszterelnök az incidenst Oroszország hibrid háborúja részének nevezte, és Oroszországot jelölte meg a legvalószínűbb megrendelőként.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások egységesen úgy keretezik az esetet, hogy a Starlink-berendezések elleni támadás Ukrajna összeköttetését veszélyezteti, és a hangsúlyt az ukrajnai felhasználásra, nem a litván belbiztonsági szempontra helyezik. A cikkek kiemelik a lengyelországi és bulgáriai korábbi tüzekkel való összefüggést, és a litván kísérletet egy ismétlődő minta részeként mutatják be, nem elszigetelt esetként.
Miben térnek el a beszámolók
A lengyelországi Wola Krobowska-i Starlink-tűz kapcsán a két török állampolgár őrizetbe vételének története eltérően szerepel a forrásokban. Donald Tusk lengyel miniszterelnök októzer 12-én arról számolt be, hogy a gyanúsítottakat Németországban vették őrizetbe Lengyelország kérésére. A lengyel Rzeczpospolita ugyanakkor október 14-én azt írta, hogy a lengyel rendőrség vette őrizetbe a két török állampolgárt, de szabadon engedték őket, miután megállapították, hogy nem vettek részt a gyújtogatásban.
Háttér
Szeptember 23-án tűz ütött ki a lengyelországi Wola Krobowska faluban lévő Starlink földi állomáson; a lengyel ügyészség szabotázs és külföldi hírszerzés javára elkövetett terrorcselekmény gyanújával indított nyomozást. Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter szeptember 24-én úgy nyilatkozott, hogy Oroszország felelősségét nem sikerült megállapítani, de számos jel az orosz támadások új doktrínájára utal. Október 12-én Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy két török állampolgárt Németországban vettek őrizetbe Lengyelország kérésére a Wola Krobowska-i tűz gyanúsítottjaiként. Október 14-én a Rzeczpospolita ugyanakkor azt írta, hogy a lengyel rendőrség által őrizetbe vett két török állampolgárt szabadon engedték, miután kiderült, hogy nem vettek részt a gyújtogatásban. Ugyanebben az időszakban, október 14-e körül Bulgáriában a Szófia melletti magas biztonsági fokozatú létesítményben 17 Starlink-antennából 11-et feltételezhetően felgyújtottak; a bolgár hatóságok nyomozást indítottak és megerősítették a műholdas kommunikációs létesítmények biztonságát. A litván és a Wola Krobowska-i lengyel létesítmény egyaránt Közép- és Kelet-Európa, köztük Ukrajna jelentős részének biztosít internet-hozzáférést. Október 18-án éjjel ismeretlen drón törmelékeit találták meg Litvániában; vadászgépeket riasztottak, de az időjárás miatt nem lőtték le a drónt.