A cseh titkosszolgálat vezetője szerint Oroszország a legsúlyosabb fenyegetés, és hónapokon belül veszélyesebb lépések jöhetnek
Michal Koudelka, a cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) főigazgatója a cseh parlament alsóházában tartott biztonsági konferencián figyelmeztetett: Oroszország helyzete Ukrajnában rosszul alakul, és a következő hónapokban – nem éveken belül – veszélyesebb akciókra lehet számítani, a NATO-országok katonai-ipari létesítményei elleni szabotázstól a korlátozott katonai műveletig. A szabotázsakciók a korábbi gyújtogatásoknál szervezettebb, betanított elkövetőkkel folynak, és a hibrid hadjárat a demokratikus Európa egészét, valamint az ukrán menekültek elleni támadásokat is célozza.
Legfontosabb tudnivalók
- Michal (Mihal) Koudelka, a cseh BIS vezetője, altábornagy a prágai parlament alsóházának „Current Security Threats VII” konferenciáján mondta el értékelését egy hétfői napon.
- Szerinte Oroszország Ukrajnában rosszul áll, és „feszkaláció a dezeszkalációért” taktikát választott.
- A következő hónapokban várható akciók között említette a NATO-országok ukrán fegyverzetet gyártó katonai-ipari létesítményei elleni szabotázst, drón- és rakétacsapásokat Ukrajnát támogató államokra, valamint egy NATO-ország elleni korlátozott katonai művelet lehetőségét.
- A NATO-ország elleni műveletet jelenleg nem tartja közvetlen fenyegetésnek, mert Oroszország az ukrajnai háborúra összpontosít, de a kockázatértékelés hónapokon belül változhat, például egy mozgósítási bejelentés után.
- A szabotázsakciók a kezdeti, Telegramon toborzott gyújtogatóktól a konkrét célpontokkal és tervekkel dolgozó, kiképzett elkövetők felé fejlődtek.
- Koudelka Oroszországot, Kínát, Iránt és Észak-Koreát nevezte a demokráciákat fenyegető „gonosz tengelyének”, és az információs térben „kognitív háborúról” beszélt.
- A hibrid hadjárat az ukrán menekültek elleni támadásokat is felöleli, célja a befogadó társadalmak és az ukrán közösségek megosztása.
Miért fontos
Egy európai titkosszolgálati vezető nyilvánosan Oroszországot jelölte meg a cseh biztonság legfőbb hosszú távú fenyegetéseként, és arra figyelmeztetett, hogy a kockázati kép hónapokon belül súlyosbodhat. Konkrét eszkalációs útvonalakat nevezett meg: a NATO ukrán fegyverkezést kiszolgáló üzemei, drón- és rakétacsapások Ukrajna támogatói ellen, valamint elvben egy NATO-ország elleni korlátozott művelet. Az ukrán menekülteket célzó hibrid kampány a háború humanitárius vetületét is a közvetlen biztonsági kockázatok közé emeli.
Mi történt
Michal Koudelka, a cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) vezetője, altábornagy a cseh parlament alsóházában rendezett „Current Security Threats VII” konferencián mondott beszédet. Kijelentette, hogy Oroszország helyzete Ukrajnában rosszul alakul, és a Kreml az „eszkaláció a dezeszkalációért” taktikát választotta. Új információkra hivatkozva figyelmeztetett, hogy Oroszország a következő hónapokban – nem években – veszélyesebb lépésekre szánhatja el magát: szabotázsakciókra a NATO-országok ukrán fegyverkezést kiszolgáló katonai-ipari létesítményei ellen, drón- és rakétacsapásokra Ukrajnát támogató államok területén, illetve akár egy NATO-ország elleni korlátozott katonai műveletre. Ez utóbbit jelenleg nem tartja közvetlen fenyegetésnek, mert Oroszország erőit az ukrajnai háború köti le, de hangsúlyozta, hogy a kockázati kép hónapokon belül változhat, például egy mozgósítási bejelentést követően. Koudelka szerint a szabotázshullám a Telegramon toborzott alkalmi gyújtogatóktól a konkrét célpontokkal és tervekkel dolgozó, kiképzett elkövetők irányába fejlődött. A hibrid hadjárat részeként említette az ukrán menekültek elleni támadásokat, amelyek célja a befogadó társadalmak és az ukrán közösségek egymás elleni hangolása, valamint a döntéshozatal befolyásolását célzó „kognitív háború”, amely a kibertérben, az információs térben és pszichológiai eszközökkel egyszerre hat. Oroszországot, Kínát, Iránt és Észak-Koreát „gonosz tengelyeként” írta le, amelynek közös ellenfele a demokratikus országok – az Egyesült Államoktól Tajvanig és Izraelig.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Mindkét ukrán nyelvű forrás – az Ukrinform és az Európai Pravda – kiemeli és továbbítja Koudelka azon figyelmeztetését, miszerint Oroszország az első számú fenyegetés, és a szabotázsakciók a háború ukrajnai frontvonalának nehézségeiből fakadnak. A cseh értékelést az ukrán olvasók számára az Ukrajna elleni orosz hadjárat szélesebb kontextusába ágyazva mutatják be: a szabotázs nem elszigetelt huligánkodás, hanem az orosz haderő ukrajnai gyengeségeiből fakadó eszkalációs válasz.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A rendelkezésre álló forráskészlet nem tartalmaz nem ukrán nyelvű anyagot, ezért a nemzetközi keretezés az input alapján nem hasonlítható össze az ukrán keretezéssel.
Miben térnek el a beszámolók
Az Ukrinform „Michal Koudelka”, az Európai Pravda „Mihal Koudelka” formában írja a BIS igazgatójának nevét, bár mindkét forrás megerősíti, hogy a cseh BIS vezetőjéről, altábornagyról van szó. A névalak eltérése az átírásból adódik, a tisztség és a tábornoki rendfokozat azonos.
Háttér
A cseh hírszerzés Oroszországot Kínával, Iránnal és Észak-Koreával egy „gonosz tengelyének” tagjaként írja le, amelynek közös ellenfele a demokratikus államok. Koudelka az információs területen zajló orosz tevékenységet „kognitív háborúként” jellemezte, amely a kibertéri, az információs és a pszichológiai eszközöket ötvözve igyekszik befolyásolni a lakosság döntéseit. A NATO-ország elleni esetleges korlátozott katonai műveletet jelenleg nem közvetlen fenyegetésként kezeli, mert Oroszország az ukrajnai háborúra koncentrál, de hangsúlyozta, hogy a helyzet például egy esetleges mozgósítási bejelentés után gyorsan változhat.