A Trump-kormány kulcsfontosságú NATO-szövetségeseket hagyott ki a lengyelországi munkacsoport-ülésről
Az amerikai kormány nem hívott meg számos jelentős NATO-tagállamot – köztük az Egyesült Királyságot, Franciaországot és a balti államokat – a jövő hónapban Lengyelországban tartandó, a NATO jövőjével foglalkozó munkacsoport-ülésre. Az ülést Elbridge Colby védelmi politikáért felelős államtitkár kezdeményezte, és a korábbi Bergen-csoport formátumot követi. A kimaradt szövetségesek közül többen már teljesítik vagy meghaladják a washingtoni védelmi kiadási célokat.
Legfontosabb tudnivalók
- A Trump-kormány nem hívott meg számos kulcsfontosságú NATO-szövetségest a jövő havi lengyelországi ülésre.
- A kimaradók között van az Egyesült Királység, Franciaország és a balti államok.
- Az ülést Elbridge Colby védelmi politikáért felelős amerikai államtitkár kezdeményezte; a találkozó lényegében a NATO jövőjével foglalkozó munkacsoport.
- Colby korábban két hasonló találkozót tartott a Bergen-csoport formátumban Norvégia, Svédország, Finnország, Lengyelország, Németország és Hollandia részvételével; az első ülésre júniusban Bergenben került sor.
- A meghívott szövetségesek szerint a csoport célja, hogy a NATO elé terjesszenek javaslatokat, nem pedig a szövetség szétválasztása.
- A kimaradt szövetségesek közül többen már elérték vagy meghaladták a Trump-kormány által követelt védelmi kiadási célokat.
Miért fontos
A jelentős európai szövetségesek kihagyása egy amerikai vezetésű NATO-munkacsoportból kérdéseket vet fel a szövetség kohéziójával kapcsolatban, miközben Oroszország nyomást gyakorol Európára. A csoportosítás az amerikai politika olyan irányú elmozdulását tükrözi, amely a szövetségeseket „engedelmes” és „engedetlen” táborokba sorolja, aminek következményei lehetnek a védelmi együttműködésre és a tehermegosztásra nézve. A kihagyott országok közül több már teljesíti vagy meghaladja a washingtoni védelmi kiadási referenciaértékeket, ami megkérdőjelezi a kirekesztésük indoklását.
Mi történt
A Trump-kormány nem hívott meg számos kulcsfontosságú NATO-tagállamot a jövő hónapban Lengyelországban tartandó, a NATO jövőjével foglalkozó munkacsoport-ülésre. A hat diplomatától származó értesülések szerint a meghívók nem jutottak el az Egyesült Királységbe, Franciaországba és a balti államokba. Az ülést Elbridge Colby, az amerikai védelmi minisztérium politikai államtitkára kezdeményezte, aki korábban két hasonló találkozót szervezett a Bergen-csoport formátumban, Norvégia, Svédország, Finnország, Lengyelország, Németország és Hollandia részvételével. A Bergen-csoport tagjai szerint a kezdeményezés célja a NATO számára javaslatok kidolgozása, nem pedig a szövetség szétválasztása. A kimaradt szövetségesek közül több már eléri vagy meghaladja a Trump-kormány által szorgalmazott védelmi kiadási szinteket. Az Egyesült Államok a közelmúltbeli grönlandi megállapodás nyomán Dániát is meghívhatja a csoportba.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű média (ZN.UA, LIGA.net) a Politico szivárogtatását veszi át, és a hangsúlyt a kulcsfontosságú európai szövetségesek – köztük az Egyesült Királység, Franciaország, a balti államok és más EU-partnerek – kimaradására, valamint a találkozó munkacsoport-jellegére helyezi. A tudósítás a történetet elsősorban a NATO-n belüli transzatlanti vitaként mutatja be, nem pedig ukránspecifikus keretben.
Háttér
A lengyelországi ülés két korábbi Bergen-csoport találkozót követ, amelyeket Colby Norvégia, Svédország, Finnország, Lengyelország, Németország és Hollandia részvételével szervezett; az első ülésre júniusban Bergenben került sor. Az Egyesült Államok a grönlandi katonai jelenlét bővítéséről szóló közelmúltbeli megállapodás nyomán Dániát is meghívhatja a csoportba. Colby nyilvánosan a formátum céljaként a NATO egységesítését jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a résztvevők javaslatokat kívánnak kidolgozni a NATO számára, nem pedig a szövetség szétválasztását. A Fehér Ház áprilisban állítólag „engedelmes/engedetlen” szövetségesi listát készített, és Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter támogatta a „példamutató szövetségesek” koncepcióját. Trump a múlt hónapban hirtelen csökkentette a tervezett dél-koreai közös hadgyakorlatokat, Szöulnak az Irán elleni háborúhoz való csatlakozás megtagadását jelölve meg okként. A NATO főtitkára, Mark Rutte szeptember 29-én közölte, hogy a szövetség különböző – köztük nem nyilvános – lehetőségeket mérlegel az orosz hibrid támadásokra adandó válaszlépések kapcsán.