Az orosz szabotázskampány fokozódására figyelmeztetnek a cseh, lett és svéd hírszerző vezetők
A cseh, a lett és a svéd hírszerzés vezetője a The Guardiannek adott interjúban közölte, hogy Oroszország szabotázskampánya Európában várhatóan erősödni fog az elkövetkező hónapokban. A három vezető nem ért egyet abban, hogy Moszkva valós inváziót tervez-e egy NATO-ország ellen.
Legfontosabb tudnivalók
- A cseh BIS vezetője, Michal Koudelka szerint Oroszország korlátozott inváziót vagy hamis zászlós provokációt hajthat végre egy NATO-ország ellen "hónapokon, nem éveken" belül.
- A lett VDD vezetője, Normunds Mežvietks szerint szolgálata nem látja jelét közvetlen orosz támadásnak.
- A svéd katonai hírszerzés vezetője, Thomas Nilsson nem látja jelét annak, hogy Moszkva készen állna valódi tárgyalásokra az ukrajnai háború befejezéséről.
- Mindhárom vezető egyetért abban, hogy Oroszország szabotázskampánya Európában várhatóan erősödni fog a következő hónapokban.
- Nilsson a lipcsei-i repülőtéren történt robbanószeres drónincidenst "fordulópontnak" nevezte, amelyet a német hatóságok az orosz hírszerzéshez kötnek.
- A három vezető eltérően ítéli meg az orosz invázió valószínűségét a NATO-területen.
Miért fontos
Három vezető európai hírszerző tisztviselő nyilvánosan figyelmeztetett az Oroszország által folytatott, Ukrajnát támogató európai államok elleni szabotázskampány fokozódására. A három vezető közötti véleménykülönbség arról, hogy Oroszország készül-e tényleges invázióra egy NATO-ország ellen, rávilágít Moszkva közeljövőre vonatkozó szándékainak bizonytalanságára. A jelentett orosz célok között szerepel a Nyugat ukrajnai támogatásának csökkentése, a NATO megosztása és az európai lakosság megfélemlítése.
Mi történt
A cseh, a lett és a svéd hírszerző szolgálatok vezetői a The Guardiannek adtak interjúkat a közelmúltban. Michal Koudelka, a cseh BIS vezetője úgy nyilatkozott, hogy Oroszország korlátozott inváziót hajthat végre egy NATO-ország ellen, hamis zászlós provokációkat vagy nagyszabású befolyásolási kampányt indíthat, és ez a forgatókönyv "hónapokon, nem éveken" belül megvalósulhat. Normunds Mežvietks, a lett VDD vezetője ezzel szemben kijelentette, hogy szolgálata nem látja jelét közvetlen orosz támadásnak. Thomas Nilsson, a svéd katonai hírszerzés vezetője kijelentette, hogy nem látja jelét annak, hogy Moszkva készen állna valódi tárgyalásokra az ukrajnai háború befejezéséről. Mindhárom vezető egyetértett abban, hogy Oroszország szabotázskampánya Európában várhatóan erősödni fog az elkövetkező hónapokban. Nilsson a lipcsei-i repülőtéren történt, a német hatóságok által az orosz hírszerzéshez kötött robbanószeres drónincidenst "fordulópontnak" nevezte.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások az európai államokat fenyegető veszélyre összpontosítanak, és kiemelik, hogy a három vezető egyetért abban, hogy az orosz szabotázskampány a következő hónapokban erősödni fog. A tudósítások hangsúlyozzák az Oroszország felől határos NATO-országok elleni orosz provokációk kockázatát, valamint az ukrán támogatás csökkentésének, a NATO megosztásának és az európai lakosság megfélemlítésének állított céljait. Az ukrán médiumok megjegyzik, hogy a balti politikusok tartanak a közvetlen invázióról szóló nyilvános beszédtől, mert az károsíthatja társadalmaikat és gazdaságaikat, összefüggésben a lengyel miniszterelnök és a litván külügyminiszter közelmúltbeli, orosz hibrid előkészületekre vonatkozó figyelmeztetéseivel.
Miben térnek el a beszámolók
A cseh BIS vezetője, Koudelka úgy ítéli meg, hogy Oroszország korlátozott inváziót, hamis zászlós provokációt vagy nagyszabású befolyásolási kampányt indíthat egy NATO-ország ellen "hónapokon, nem éveken" belül. A lett VDD vezetője, Mežvietks ezzel szemben kijelenti, hogy szolgálata nem látja jelét közvetlen támadásnak. A két hírszerző vezető tehát eltérően értékeli az orosz invázió valószínűségét a NATO területén.
Háttér
Az interjúkat a The Guardian készítette és az elmúlt héten külön jelentette meg. A német hatóságok egy, a lipcsei-i repülőtéren történt robbanószeres drónincidenst az orosz hírszerzéshez kötöttek, amelyet a svéd vezető "fordulópontnak" nevezett. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szeptember 17-én kijelentette, hogy Oroszország hibrid támadásokat készíthet elő drónokkal és rakétákkal NATO-államok ellen. Kęstutis Budrys litván külügyminiszter szeptember 18-án közölte, hogy országa hírszerzése adatokat kapott egy, az Ukrajnát támogató államok elleni orosz hibrid művelet előkészítéséről. A balti politikusok, akik korábban a Nyugat-Európa Oroszországgal szembeni engedékenyebb álláspontját bírálták, most a közvetlen invázióról szóló nyilvános beszéd visszafogására szólítanak fel, tartva attól, hogy az károsíthatja társadalmaikat és gazdaságaikat.