Nyugati nagykövetségek: „Maradunk Kijevben” az orosz fenyegetések ellenére
Oktogósödikén az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio közölte, hogy a nagykövetség egyelőre nem távozik Kijevből, és Washington maga dönt arról, biztonságos-e ott maradni. Az orosz külügyminisztérium október 3-i figyelmeztetésére, amely tömeges csapásokkal fenyegetett, több tucat nyugat-európai uniós ország – köztük az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Svédország, Magyarország és Észtország – nagykövetsége nyilvánosan kijelentette: marad a fővárosban.
Legfontosabb tudnivalók
- Október 3-án az orosz külügyminisztérium felszólította a diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el Kijevet, és tömeges csapásokkal fenyegetőzött.
- Október 5-én Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy az USA nagykövetsége jelenleg Kijevben marad, és Washington önállóan dönt a diplomaták biztonságáról.
- Az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Szlovákia, Szlovénia, Finnország, Litvánia, Lettország, Svédország, Ausztria és Albánia nagykövetségei nyilatkozatban erősítették meg, hogy nem tervezik a munkájuk felfüggesztését Kijevben.
- Lengyelország, Magyarország és Észtország nagykövetsége szintén kijelentette: marad Kijevben, és elítélte az orosz fenyegetéseket.
- Az EU ukrajnai nagykövete, Katarína Mathernová közölte, hogy az EU-küldöttség és a tagállamok összes nagykövetsége működik Kijevben.
- A The Guardian október 2-3-i jelentése szerint nyugati diplomaták magánterveken vágynak a Kijevből Lvivbe vagy Kelet-Lengyelországba való esetleges áthelyezésre.
- Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy nem kapott értesítést áthelyezési szándékról a partner nagykövetségektől.
Miért fontos
Az orosz figyelmeztetés azt jelzi, hogy Moszkva csapásokkal próbálja nyomás alá helyezni a nyugati diplomáciai jelenlétet Ukrajna fővárosában. A nyugati nagykövetségek összehangolt, nyilvános elutasítása – a Bécsi Egyezményre és a nemzetközi humanitárius jogra hivatkozva – egységes diplomáciai választ ad az orosz megfélemlítésre. Marco Rubio azon kijelentése, hogy Washington önállóan dönt a küldöttség sorsáról, egyúttal elutasítja az orosz ultimátumot. A Guardian jelentése a háttérben készülő áthelyezési tervekről ugyanakkor rámutat a nyilvános kommunikáció és a valós előkészületek közötti feszültségre.
Mi történt
Október 3-án az orosz külügyminisztérium ismételten felszólította a Kijevben tartózkodó külföldieket és diplomatákat, hogy hagyják el a várost, és tömeges csapásokkal fenyegetett. A figyelmeztetésre számos nyugat-európai uniós ország nagykövetsége – köztük az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Svédország, Magyarország, Észtország – nyilatkozatban jelentette be, hogy nem tervezi tevékenysége felfüggesztését. Több misszió a Bécsi Egyezményre és a nemzetközi humanitárius jogra hivatkozott. Az EU ukrajnai nagykövete, Katarína Mathernová kijelentette, hogy az EU-küldöttség és a tagállamok összes nagykövetsége működik Kijevben. Október 5-én Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy az USA nagykövetsége egyelőre Kijevben marad, és Washington maga dönt arról, biztonságos-e a diplomaták ott tartózkodása. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhiy Tykhyi cáfolta, hogy partner nagykövetségek jelezték volna áthelyezési szándékukat.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán média a történetet Oroszország október 3-i figyelmeztetése köré szervezi, és kiemeli a nyugati nagykövetségek összehangolt elutasítását, ezt diplomáciai válaszként állítva be az orosz megfélemlítésre. Az ukrán források hangsúlyozzák az ukrán Külügyminisztérium cáfolatát is, amely szerint a partnerek nem jeleztek áthelyezési szándékot. A tudósítások kitérnek Zelenszkij elnök október 3-i, a Reutersnek adott interjújára, amelyben bejelentette, hogy Ukrajna fokozza az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, válaszul az orosz eszkalációra. Az EU nagykövetének és az Európai Bizottságnak a szolidaritásról szóló nyilatkozatai szintén előtérbe kerülnek.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A Guardian október 2-3-i jelentése egy árnyaltabb szálat hoz be: a nyugati diplomaták magánterveken vágynak a Kijevből Lvivbe vagy Kelet-Lengyelországba való esetleges áthelyezésre, ami a háttérben zajló előkészületek és a nyilvános „maradunk” kommunikáció közötti eltérést mutatja. Az egyetlen nem ukrán angol nyelvű forrás, egy azeri hírügynökség, Marco Rubio álláspontját óvatosabban fogalmazza meg: a cikk címe szerint az amerikai külügyminiszter nem zárta ki a nagykövetségi működés felfüggesztésének lehetőségét.
Miben térnek el a beszámolók
A The Guardian szerint nyugati országok magánterveken vágynak a nagykövetségek esetleges áthelyezésére Kijevből Lvivbe vagy Kelet-Lengyelországba, míg az ukrán Külügyminisztérium közölte, hogy nem kapott ilyen értesítést a partner misszióktól. A legtöbb ukrán és nyugati tudósítás úgy mutatja be Rubio szavait, hogy az amerikai nagykövetség marad Kijevben, míg egy cikk címe szerint az amerikai külügyminiszter nem zárta ki a működés felfüggesztésének lehetőségét.
Háttér
Szeptember 30-án Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy az orosz támolások után egy nyugati nagykövetség – a kijevi Sevcsenkivszkij kerületben – területén találtak törmelékeket. Zelenszkij elnök október 3-i, a Reutersnek adott interjújában közölte, hogy az ukrán fegyveres erők fokozzák az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, válaszul az orosz eszkalációra, amelynek célja a lakosság elüldözése Kijevből és más városokból. Az orosz külügyminisztérium májusban is hasonló figyelmeztetést adott ki, amelyet akkor a nyugati országok vezetői elutasítottak.