A Guardian szerint nyugati diplomaták evakuálási terveket készítenek Kijevből, az ukrán külügy cáfol
A The Guardian október 2-i beszámolója szerint két névtelenül nyilatkozó nyugati diplomata arról tájékoztatta a lapot, hogy a nyugati nagykövetségek magánjellegű vészhelyzeti terveket dolgoznak ki arra az esetre, ha Oroszország szándékosan orosz diplomatákat célzó csapásokat mérne Kijevben. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij közölte: a tárca semmilyen értesítést vagy megkeresést nem kapott a diplomaták áttelepítéséről, a diplomáciai szabályok szerint pedig a nagykövetségeknek jelezniük kellene az ilyen lépést.
Legfontosabb tudnivalók
- A The Guardian október 2-i cikke szerint két névtelen, magas rangú nyugati diplomata megerősítette, hogy vészhelyzeti tervek készülnek a nagykövetségek Lvivbe vagy Kelet-Lengyelországba történő áttelepítésére.
- Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij szerint a tárcához nem érkezett bejelentés vagy megkeresés nagykövetségek áttelepítéséről.
- A nyilatkozó nyugati diplomaták szerint a nyilvánosság előtt továbbra is Kijevben maradnának, mert távozásuk az orosz propaganda győzelme lenne.
- Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko szerint a főváros „nagyon drámai helyzetben” van, az ellenség „szétszakítja Kijevet”.
- A héten orosz csapások érték a fővárost: irodaházakat, adatközpontokat, egy iskolát, egy kórházat és a Dnyeper egyik kulcsfontosságú hídját.
- Az energiaügyi miniszter, Denisz Smihal az EU-s kollégáknak egy állítólagos, elfogott orosz tervet mutatott be, amely akár 1000 rakéta, drón és bomba bevetésével számol az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
Miért fontos
A Guardian cikke azt jelzi, hogy a nyugati diplomaták magánvéleménye szerint Kijev biztonsági helyzete elég súlyos ahhoz, hogy a nagykövetségek vészhelyzeti evakuálását tervezzék Lvivbe vagy Kelet-Lengyelországba. A nagykövetségek távozása erőteljes szimbolikus és politikai üzenet lenne Ukrajna és az orosz információs háború szempontjából is. A nyilatkozatok ugyanakkor ellentmondanak egymásnak: a lap szerint vannak tervek, az ukrán külügy szerint nincs ilyen bejelentés – így a nyilvánosság ellentmondásos helyzetképpel szembesül. Mindez intenzív orosz csapások és a Patriot rakéták hiánya közepette történik.
Mi történt
A The Guardian október 2-án arról számolt be, hogy két magas rangú, névtelen nyugati diplomata Kijevben arról tájékoztatta a lapot: a nyugati nagykövetségek magánjellegű vészhelyzeti terveket dolgoznak arra az esetre, ha Oroszország szándékosan nyugati diplomáciai képviseleteket kezdene támadni a fővárosban. Az áttelepítés célpontja Lviv vagy Kelet-Lengyelország lenne. A diplomaták egyúttal hangsúlyozták, hogy a nyilvánosság előtt továbbra is Kijevben kívánnak maradni, mert távozásuk az orosz propaganda győzelmét jelentené. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij október 2-i sajtónyilatkozatában jelezte: a tárcához nem érkezett bejelentés vagy megkeresés nagykövetségi áttelepítésről, és hozzátette, hogy a diplomáciai előírások szerint a nagykövetségeknek tájékoztatniuk kellene az ukrán felet egy ilyen lépésről. Tyihij szóvivői szintén közölte: nem tudja, honnan vették egyes külföldi lapok az értesüléseiket. A cikket megelőző napokban orosz csapások irodaházakat, adatközpontokat, egy iskolát, egy kórházat és a Dnyeper egyik fontos hídját érték Kijevben. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko „nagyon drámai helyzetnek” nevezte a főváros állapotát.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források a történetet Heorhij Tyihij cáfolatára helyezik, aki kijelentette, hogy a minisztériumhoz nem érkezett bejelentés, és nem tudja, honnan származik az információ. Az ukrán nyelvű tudósítások kiemelik a lengyel külügyminisztérium álláspontját is, miszerint nincs terv a lengyel nagykövetség működésének megváltoztatására, és a Guardian beszámolóját „hivatalos források által nem igazolt” történetként kezelik. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácshoz tartozó Dezinformációellenes Központ hivatkozott Tyihij szavaira, és a nyilvánosságot a hivatalos információforrások követésére szólította fel, ami a Guardian-cikk információs fenyegetésként való keretezését jelzi. Az ukrán média ugyanakkor Klicsko polgármester figyelmeztetését is előtérbe helyezi, amely a fővárost ért humanitárius és infrastrukturális terhet hangsúlyozza, nem a diplomaták logisztikáját.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A The Guardian eredeti tudósítása – amelyet a forrásgyűjtemény más lapjai is átvettek – két névtelen, magas rangú nyugati diplomata közlésére épít, akik szerint vészhelyzeti tervek készülnek a nagykövetségek Lvivbe vagy Kelet-Lengyelországba való áttelepítésére. A nyugati diplomaták nyilvánosan továbbra is Kijevben maradnának, hogy elkerüljék a moszkvai propagandagyőzelmet és a benyomást, miszerint a Nyugat cserbenhagyja Ukrajnát. A keretezés szerint a lehetséges távozás jele annak, hogy a diplomaták magánvéleménye szerint a kijevi biztonsági helyzet – a Patriot-rakéták hiánya és az új, nehezebben lelőhető, sugárhajtású orosz drónok miatt – gyorsan romlik. A beszámoló összekapcsolódik a Kijevet ért legutóbbi orosz csapásokkal, valamint energiaügyi miniszter Denisz Smihal állítólagos, elfogott orosz tervével, amely akár 1000 rakéta, drón és bomba energetikai infrastruktúra elleni bevetésével számol.
Miben térnek el a beszámolók
A The Guardian két névtelen, magas rangú nyugati diplomát idézve azt írja, hogy a nyugati nagykövetségek magánjellegű vészhelyzeti terveket készítenek Kijevből Lvivbe vagy Kelet-Lengyelországba történő áttelepítésre arra az esetre, ha Oroszország szándékosan nyugati diplomáciai missziókat kezdene támadni. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij ezzel szemben azt állítja, hogy a tárcához nem érkezett ilyen megkeresés vagy bejelentés a diplomáciai testülettől, és hogy a hatályos eljárásrend szerint az áttelepítést a nagykövetségeknek be kellene jelenteniük a minisztériumnak. A lengyel külügyminisztérium jelezte, hogy nem tervezi a lengyel nagykövetség működésének megváltoztatását Kijevben. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformációellenes Központja Tyihij nyilatkozatára hivatkozva a nyilvánosságot a hivatalos információforrások követésére szólította fel.
Háttér
A 2022-es teljes körű invázió előtt a nyugati országok ideiglenesen Nyugat-Ukrajnába telepítették át diplomáciai képviseleteiket; az Egyesült Államok 2022. február 14-én jelentette be nagykövetségének Lvivbe költöztetését, és 2022. május 18-án nyitotta újra a kijevi amerikai nagykövetséget. Az Egyesült Királyság 2022 áprilisának végén jelentette be kijevi nagykövetsége működésének újraindítását. Lengyelország nagykövetsége nem evakuált: Bartosz Cichocki nagykövet a fővárosban maradt. A Szentszék Apostoli Nunciatúrája is Kijevben maradt a háború első hónapjaiban. 2025 májusának végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikaiakat a kijevi nagykövetség elhagyására szólította fel; az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas akkor azt állította, hogy az amerikai nagykövetség elhagyta Kijevet – ezt az ukrán külügyminisztérium és maga az amerikai nagykövetség is cáfolta. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a Kreml a novemberi amerikai félidős választások előtt fokozni fogja a háborút. Szeptember 29-én Zelenszkij arról számolt be, hogy Ukrajna több országtól kapott légvédelmi csomagokat, és később újabb Patriot-rakéta-szállítási megállapodást jelentett be.