A Kreml elutasította a 60 napos tűzszünetet az ukrán választásokhoz; Lavrov szerint Ukrajna nem érdemel lélegzetvételt
A Kreml elutasította Volodimir Zelenszkij javaslatát, hogy 60 napos teljes tűzszünetet kössenek az ukrán választások megtartása érdekében. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin csak a szavazás napjára lenne hajlandó elrendelni a csapások leállítását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter október 12-én kijelentette, hogy Oroszország nem ad lélegzetvételt Ukrajnának a harcmezőn. Az ukrán fél válaszában hangsúlyozta, hogy a választások megtartását a hadiállapot és a biztonsági feltételek is akadályozzák.
Legfontosabb tudnivalók
- Peszkov október 11-én közölte, hogy a Kreml nem biztosít 60 napos tűzszünetet az ukrán választásokhoz.
- Peszkov szerint Putyin csak a választások napjára lenne hajlandó elrendelni a csapások leállítását Ukrajna ellen.
- Lavrov október 12-én azt mondta, hogy Oroszország nem ad lélegzetvételt Ukrajnának a harcmezőn, és Zelenszkij ezt nem érdemelte meg.
- Zelenszkij október 11-én közölte: ha Putyin beleegyezik egy 60 napos teljes tűzszünetbe, Ukrajna választásokat tart.
- Zelenszkij jelezte, hogy a választások hadiállapot idején ellentmondanak az ukrán jogszabályoknak és az alkotmánynak, és biztonsági feltételeket is igényelnek.
- Trump október 10-én azzal vádolta Zelenszkijt, hogy befejezhetné a háborút, de nem teszi, és új ukrán elnök megválasztását sürgette.
- Trump október 11-én bejelentette az „energetikai tűzszünet” megkezdését; Lavrov és Peszkov ezt megkérdőjelezte vagy elutasította.
Miért fontos
A Kreml elutasítása közvetlen válasz Zelenszkij feltételes ajánlatára, miszerint Ukrajna választásokat tartana, ha 60 napos teljes tűzszünetet kötnek. Peszkovnak az a megjegyzése, hogy Putyin csak a szavazás napjára állítaná le a csapásokat, jól mutatja a szakadékot Moszkva álláspontja és Kijev előfeltételei között. Lavrov „nincs lélegzetvétel” nyilatkozata Moszkva pozíciójának keményedését jelzi. Mindez Trump október 10-i, ukrán vezetőváltást sürgető felszólalása, valamint október 11-i „energetikai tűzszünet” bejelentése – amelyet az orosz tisztviselők megkérdőjeleztek – hátterében zajlik. A vita középpontjában Ukrajna azon álláspontja áll, hogy a hadiállapot és a biztonsági feltételek egyaránt akadályozzák a választások megtartását.
Mi történt
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov október 11-én kijelentette, hogy a Kreml nem biztosít 60 napos tűzszünetet az ukrán választások megtartásához. Peszkov szerint Putyin hajlandó lenne elrendelni az ukrajnai csapások leállítását, de csak a választások napján, nem pedig 60 napos időszakra. Azt is állította, hogy a 60 napra Kijevnek nem a szavazáshoz, hanem az erőgyűjtéshez, a veszteségek pótlásához és a háború folytatásához lenne szüksége. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter október 12-én, az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint közölte újságírókkal, hogy Oroszország nem ad lélegzetvételt Ukrajnának a harcmezőn, és hogy Zelenszkij ezt nem érdemelte meg; Oroszország szerinte nem fogja magát ismét „ígéretek és biztosítékok” mögé bújtatni. Lavrov egyben jelezte, hogy Moszkva nem áll szándékában elfogadni Trump által javasolt „energetikai tűzszünetet”. E nyilatkozatok hátterében Trump október 10-i, Putyinnal folytatott beszélgetését követő felszólalása áll, amelyben az amerikai elnök azzal vádolta Zelenszkijt, hogy befejezhetné a háborút, de nem teszi, és új ukrán elnök megválasztását sürgette. Zelenszkij október 11-én válaszul közölte, hogy ha Putyin beleegyezik egy 60 napos teljes tűzszünetbe, Ukrajna választásokat tart, és hangsúlyozta, hogy – minden tisztelettel Trump elnök iránt – az ukrán társadalom és a nép jogosult vezetőt választani. Egyúttal jelezte, hogy a választások hadiállapot idején ellentmondanak az ukrán jogszabályoknak és az alkotmánynak, és biztonsági infrastruktúrát is igényelnek. Trump október 11-én arról is beszélt, hogy „energetikai tűzszünet” lépett életbe Ukrajna és Oroszország között, ám ezt Lavrov és Peszkov is megkérdőjelezte vagy elutasította.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források középpontjába Zelenszkijnek azt az ajánlatát helyezik, hogy Ukrajna választásokat tartana, amennyiben 60 napos tűzszünet jön létre. A tudósítások hangsúlyozzák Trump október 10-i, ukrán vezetőváltást sürgető felszólalását, valamint az orosz tisztviselők válaszlépéseit, akik a tűzszünetet és az energetikai tűzszünetet egyaránt elutasították vagy megkérdőjelezték. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha válaszában kiemelte, hogy a választás joga az ukránokat illeti. A Legfelső Tanács (Verkhovna Rada) külügyi bizottságának elnöke, Olekszandr Merežko úgy vélekedett, hogy a választások gondolata valójában Putyintól, nem pedig Trumptól származik, és célja Ukrajna gyengítése. Az ukrán források a hadiállapoti korlátozásokat, valamint a biztonsági helyzetet – különösen az ukrán energetikai és lakóinfrastruktúra elleni fokozott orosz csapásokat – emelik ki a vita háttereként.
Miben térnek el a beszámolók
A források nem értenek egyet abban, hogy Oroszország elfogadta-e Trump javasolt energetikai tűzszünetét: Lavrov és Peszkov elutasította vagy kétségbe vonta azt, míg Trump azt állította, hogy mindkét fél beleegyezett, és az október 11-től érvényben van. A felek álláspontja a csapások felfüggesztésének mértékéről is eltér: Peszkov szerint Putyin csak a választás napjára állítaná le a csapásokat, Zelenszkij viszont egy 60 napos teljes tűzszünethez kötötte a választások megtartását, Lavrov pedig kijelentette, hogy Ukrajna egyáltalán nem kap lélegzetvételt a harcmezőn.
Háttér
A 2022. február 24-én kihirdetett hadiállapot megtiltja a választások megtartását Ukrajnában; 2026 áprilisában Zelenszkij elnöki megbízatása elérte a hétéves időtartamot az ötéves maximális ciklussal szemben. Oroszország és orosz tisztviselők azzal érvelnek, hogy Zelenszkij illegitim, mivel 2024-ben nem tartottak ukrán elnökválasztást. Kijev hangsúlyozza, hogy a biztonság – beleértve a szinte mindennapos orosz tüzérségi csapások elleni védelmet – a szavazás előfeltétele. Trump október 10-i nyilatkozata a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetést követte, amely után az amerikai elnök egyúttal megállapodást jelentett be orosz dízelüzemanyag amerikai és világpiaci szállításáról.