Litvánia elnöke megvédte Zelenszkij legitimitását Trump ukrán vezetőváltásra vonatkozó felszólítása után

Miért fontos

Egy hivatalban lévő amerikai elnök nyilvánosan változást sürgetett egy háborúban lévő szövetséges ország vezetésében, ami kérdéseket vet fel Washington befolyásáról Ukrajna belpolitikájára. Az ukrán elnöki mandátum 2024-ben formálisan lejárt, így a választásokkal kapcsolatos vita Ukrajna alkotmányos rendjét is érinti a hadiállapot idején. A nyilatkozatot amerikai szempontból az orosz dízelüzemanyag-megállapodás bejelentése után tették, ami összekapcsolja a politikai nyomást energetikai és gazdasági érdekekkel. Szövetséges vezetők, köztük a litván elnök, nyilvánosan is reagáltak, jelezve a kérdés nemzetközi súlyát.

Mi történt

Donald Trump amerikai elnök október 10-én szombaton kijelentette, hogy szerinte ideje új elnököt választania Ukrajnának, és közölte, hogy Zelenszkijnek már régen kellett volna választásokat tartania. Trump Zelenszkijt a békés rendezés fő akadályának nevezte, és bírálta az ukrán csapásokat az orosz olajfinomítók ellen, amelyek szerinte károsították a globális dízelüzemanyag-ellátást. A nyilatkozat az Egyesült Államok és Oroszország közötti dízelüzemanyag-ellátási megállapodás bejelentése után hangzott el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszában hangsúlyozta, hogy az ukránoknak kell megválasztaniuk Ukrajna elnökét, és jelezte, hogy kész választásokat szervezni, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos teljes tűzszünetbe. Andríj Szibiha ukrán külügyminiszter hozzátette, hogy Zelenszkij élvezi a nép bizalmát, és a kérdésben kizárólag a nép jogosult dönteni.

Gitanas Nausėda litván elnök nyilatkozatában védelmébe vette Ukrajna jogát a megválasztott vezetőihez, emlékeztetve arra, hogy Zelenszkij 2019-ben demokratikusan megválasztott elnök. Hangsúlyozta, hogy normál körülmények között a választásokat már meg kellett volna tartani, de ha lenne akár egy 60 napos tűzszünet, a választásokat meg lehetne tartani. Nausėda nem kívánta minősíteni, hogy Trump szavai amerikai beavatkozásnak tekinthetők-e Ukrajna belügyeibe, és a megjegyzést spontánnak nevezve közölte, hogy nem kíván ügyet csinálni belőle.

A Rating Group október 8-i kijevi közvélemény-kutatása szerint Valerij Zaluzsnij, Ukrajna volt főparancsnoka és jelenlegi londoni nagykövete 64%-os bizalmi indexével a legesélyesebbnek tartott utód. Kirilo Budanovot, a katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, akit januárban Zelenszkij irodájának élére neveztek ki, az ukránok 53%-a bízza meg. Mihajlo Fedorov 35 évesen a legfiatalabb a lehetséges elnökjelöltek listáján.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán nyelvű források vezető hírként Gitanas Nausėda litván elnök válaszát emelik ki, amely Ukrajna jogát védi a megválasztott vezetőihez, ezzel a szövetségesi támogatást állítva a középpontba, nem az amerikai felszólítást. Nausėda szavait Zelenszkij feltételes ajánlatával párosítják, miszerint hajlandó választásokat tartani, ha Oroszország beleegyezik a 60 napos tűzszünetbe, így egységes ellenpozíciót mutatva be. A források kiemelik Andríj Szibiha ukrán külügyminiszter nyilatkozatát is, amely szerint Zelenszkij élvezi a nép bizalmát, és csak a nép dönthet. A beszámolók részletes életrajzi és közvélemény-kutatási adatokkal mutatják be Ukrajna lehetséges belső utódjait – Zaluzsnijt, Budanovot és Fedorovot –, a történetet Ukrajna belpolitikai környezetébe ágyazva.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A katari Al Jazeera Arabic amerikai kereszttűzbe helyezi a történetet, a vezető amerikai felszólítással nyitva, és azt a kérdést felvetve, hogy ki léphetne szembe Zelenszkijjel, profilokat készítve Zaluzsnijról, Budanovról és Fedorovról mint lehetséges kihívókról. A beszámoló hangsúlyozza Trump azon vádjait, miszerint Zelenszkij a béke fő akadálya, és hogy az ukrán csapások az orosz olajfinomítók ellen károsították a globális dízelüzemanyag-ellátást. A forrás az ügyet amerikai vezetésű kihívásként mutatja be Zelenszkij vezetésével szemben, nem pedig a szövetséges támogatást állítva a középpontba.

Miben térnek el a beszámolók

A források eltérnek abban, hogy Trump nyilatkozata tekinthető-e beavatkozásnak Ukrajna belügyeibe: Nausėda nem kívánta így minősíteni, és a megjegyzést spontánnak nevezte. Különbség van a választások megtarthatóságáról: Zelenszkij feltételhez, egy 60 napos orosz tűzszünethez kötötte a választásokat, míg Nausėda jelezte, hogy normál esetben a választásokat már meg kellett volna tartani, de egy rövid tűzszünet elegendő lehet. Trump keretezésében Zelenszkij a békés rendezés fő akadálya, míg Zelenszkij válaszában a választás joga az ukránoké és a tűzszünet feltételéhez kötött. Az egyik beszámoló összekapcsolja Trump ukrán vezetőváltásra vonatkozó felhívását az amerikai-orosz dízelüzemanyag-megállapodással és az orosz olajfinomítók elleni ukrán csapások bírálatával, míg más források nem helyezik előtérbe ezt az összefüggést.

Háttér

Ukrajnában legutóbb 2019-ben tartottak elnökválasztást, és Zelenszkij ötéves mandátuma 2024-ben járt le. Az ukrán alkotmány és a hadiállapotról szóló rendelkezések lehetővé teszik, hogy a háború ideje alatt hivatalában maradjon. Az orosz-ukrán háború négy és fél éve tart. Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet. Trump és Zelenszkij között 2025 februárjában az Ovális Irodában heves találkozó zajlott, amelyen Trump élesen bírálta Zelenszkijt. A kijevi székhelyű Rating Group mérte fel több lehetséges elnökjelölt bizalmi indexét.