A Kreml Trumptól idézve követeli Zelenszkij leváltását; az EU visszautasítja a nyomást
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint Donald Trump úgy nyilatkozott, „itt az ideje egy új elnöknek” Ukrajnában, mert Volodimir Zelenszkij nem mutat politikai akaratot a háború befejezéséhez. Trump október 10-én valóban arról beszélt, hogy Ukrajnának új elnökre van szüksége, aki megállapodást köthet Oroszországgal, és a magas amerikai gázolajárakat is Zelenszkijre hivatkozva emlegette. Zelenszkij válasza: az ukránok maguk választják meg elnöküket, és választást csak akkor tartanak, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos tűzszünetbe. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője október 12-én Luxembourgban leszögezte: háború idején nem lehet választást tartani, és a nemzetközi nyomást Oroszországra kell gyakorolni.
Legfontosabb tudnivalók
- Peszkov szerint Trump azt mondta neki: „Itt az ideje egy új elnöknek”, mert Zelenszkij nem hajlandó meghozni a háború befejezéséhez szükséges nehéz döntéseket.
- Október 10-én Trump nyilvánosan is azt állította, hogy Ukrajnának új elnökre van szüksége, aki megállapodást köthet Oroszországgal.
- Trump Zelenszkijt a magas amerikai gázolajárakkal is összekötötte, miután Washington megállapodott Moszkvával az orosz dízelüzemanyag-szállításokról.
- Zelenszkij közölte: az ukránok választják meg az elnöküket, és választást csak akkor tartanak, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos tűzszünetbe.
- Kaja Kallas október 12-én kijelentette: háború idején nem lehet választást tartani, és a nyomást Oroszországra kell gyakorolni.
- Az ukrán források szerint Oroszország a Trump-féle energetikai tűzszünet bejelentése után a CHP-5 hőerőművet Harkivban és egy kijevi erőművet csapott.
Miért fontos
A Kreml most először hangoztatja nyilvánosan és egyértelműen, hogy az amerikai elnök rendszerváltást sürget Ukrajnában, és ezt a nyomást összekapcsolja a Washington és Moszkva közötti külön megállapodással az orosz dízelüzemanyag-szállításokról. Ez egyben azt is jelenti, hogy a háború diplomáciai rendezéséről szóló vita a személycseréről és a választások feltételeiről szóló politikai csatává alakult át. Az EU legfelsőbb diplomáciai szinten szállt szembe a narratívával, hangsúlyozva, hogy háború idején alkotmányosan nem lehet választást tartani, és a nyomásnak Oroszországra kell irányulnia.
Mi történt
Október 12-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz állami hírügynökségeknek azt mondta, hogy Donald Trump egy vele folytatott beszélgetésben kijelentette: „Itt az ideje egy új elnöknek” Ukrajnában. Peszkov szerint Trump indoklása az volt, hogy az ukrán elnöknek „nagyon felelős és nagyon nehéz döntéseket” kell hoznia a háború befejezéséhez, és Zelenszkij egyelőre nem mutat erre politikai akaratot. Ez a nyilatkozat egybecseng Trump október 10-i, nyilvános szavaival, amelyben az amerikai elnök szintén új ukrán elnököt sürgetett, aki megállapodást köthet Oroszországgal, és Zelenszkijt azzal vádolta, hogy képes lenne befejezni a háborút, de nem teszi. Trump a kritikát a magas amerikai gázolajárakhoz is hozzákötötte, azt követően, hogy Washington szeptember 9-i bejelentése szerint megállapodott Moszkvával az orosz dízelüzemanyag-szállításokról. Médiajelentések szerint ehhez a megállapodáshoz az vezetett, hogy Zelenszkij nem reagolt hat amerikai kérésre, amelyekben az ukrán olajfinomítók elleni csapások leállítását kérték. Zelenszkij válaszában hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk választják meg az elnöküket, és választásra csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos tűzszünetbe. Október 12-én a luxembourgi EU Külügyi Tanács ülése előtt Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott: háború idején nem lehet választást tartani, a nyomást Oroszországra kell gyakorolni, és amíg a háború tart, Ukrajnának egységre van szüksége a belső politikai verseny helyett. Az ukrán és azeri források egyaránt beszámoltak arról is, hogy Október 11-i, állítólagos energetikai tűzszüneti megállapodás bejelentése után Oroszország a CHP-5 hőerőművet Harkivban és egy kijevi erőművet is csapott, amit Kallas a tűzszünet orosz fél általi be nem tartásának példájaként emlegetett.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán szerkesztőségek – az Ukrajinszka Pravda, a Szuspilne, a ZN.UA, a Novoe Vremja és a Rádió Szvoboda – a történetet a Kreml és a Fehér Ház összehangolt nyomásgyakorlásaként tálalják Zelenszkij leváltása érdekében. Kiemelik Zelenszkij válaszát, miszerint az ukránok döntenek az elnökükről, és a választás feltételévé egy 60 napos orosz tűzszünetet tesznek. Az energetikai tűzszünetről szóló trumpi bejelentés utáni orosz csapásokat a Kreml szavainak és tetteinek ellentmondásaként mutatják be, és kiemelt helyen kezelik Kaja Kallas uniós álláspontját is, amely szerint a nyomásnak Oroszországra kell irányulnia, és háború idején alkotmányosan nem lehet választást tartani.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi kitekintést az egyetlen nem ukrán forrás, az azeri APA hírügynökség anyaga képviseli, amely Peszkov kommentárját és Trumpnak a vezetőváltásra vonatkozó kijelentését állítja előtérbe, szorosan követve a Kreml keretezését. Az APA nem emeli ki külön sem Kallas uniós válaszát, sem azokat a jelentéseket, amelyek szerint Oroszország a tűzszüneti bejelentés után ukrán energetikai célpontokat csapott.
Miben térnek el a beszámolók
A források két ponton térnek el egymástól. Egyrészt másként írják le, ki kezdeményezte a vezetőváltásra vonatkozó felhívást: az APA és a ZN.UA, Szuspilne, Rádió Szvoboda, Ukrajinszka Pravda egy része úgy mutatja be, hogy Trump egy Peszkovval folytatott beszélgetésben fejezte ki személyes véleményét, míg más megfogalmazások szerint Trump nyilvánosan „követelte” vagy „javasolta” Ukrajnának, hogy válasszon új államfőt. A másik eltérés az orosz energetikai csapások időzítésében van: egyes források Trump október 11-i tűzszüneti bejelentése utánra teszik a CHP-5 hőerőmű és a kijevi erőmű elleni támadást, míg más források Trump egy korábbi nyilatkozatához kötik; a célpontok (CHP-5 Harkivban, egy kijevi erőmű) következetesen ugyanazok, de a kiváltó eseményt másképp keretezik.
Háttér
Október 9-én Trump bejelentette, hogy Putyinnal beszélt, és megállapodtak az orosz dízelüzemanyag amerikai és világpiaci szállításáról, először több mint 300 ezer tonna, novemberben további 500 ezer tonna, majd egymillió tonna mennyiségben. Október 10-én Trump nyilvánosan azt mondta, ideje új ukrán elnököt választani, és Zelenszkijt a békekötésre tett erőfeszítések hiányával vádolta, mindezt a magas amerikai gázolajárakhoz kötve. Médiajelentések szerint ehhez a lépéshez az is hozzájárult, hogy Zelenszkij nem reagolt hat amerikai kérésre, amelyek az ukrán olajfinomítók elleni csapások leállítását szorgalmazták. Zelenszkij ezeket a csapásokat az ukrán energetikai infrastruktúra elleni évek óta tartó orosz támadásokra adott válasznak nevezte, és jelezte, hogy Ukrajna kész leállítani azokat, ha Oroszország is beszünteti az ukrán energetikai célpontok támadását. Október 11-én Trump azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország azonnali energetikai tűzszünetben állapodott meg; Zelenszkij szerint ezt követően Oroszország a CHP-5 hőerőművet Harkivban és egy kijevi erőművet csapott. Október 12-én Kaja Kallas a luxembourgi EU Külügyi Tanács ülése előtt kijelentette, hogy nem látja Oroszországot betartani az energetikai tűzszünetet, és a nyomás folytatását sürgette.