Bolgár elnökválasztás: a Radev-párti Yotova vezet a felmérésekben
Október 25-én tartják a bolgár elnökválasztás első fordulóját, amelyben Iliana Yotova, a hivatalban lévő ügyvivő államfő és a miniszterelnök Rumen Radev korábbi helyettese a legesélyesebb. Legfőbb kihívója Andrey Gyurov, egykori, Ukrajnát támogató kormányfő. A közvélemény-kutatások a Yotova–Vilchev párost 44–47%-on, a Gyurov–Kandev párost 24–26%-on mérik; az Alfa Research szerint a szavazók mintegy 30%-a még változtathatja döntését a választás napján.
Legfontosabb tudnivalók
- Az elnökválasztás első fordulója október 25-én esedékes.
- Iliana Yotova jelenleg ügyvivő államfő, Rumen Radev korábbi helyettese, és Kirill Vilchevvel közösen indul.
- Fő kihívója Andrey Gyurov, korábbi, Ukrajna-barát miniszterelnök, aki Georgi Kandevvel párosban indul.
- A legutóbbi felmérések szerint Yotova 44–47%-on, Gyurov 24–26%-on áll.
- Az Alfa Research szerint a választók körülbelül 30%-a még változtathatja a voksát.
- Radev miniszterelnökként is folytatja politikáját; a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Yotova nyeri az elnökválasztást.
- Elemzők szerint Yotova győzelme esetén Radev nagyobb mozgástérhez jutna a személyes hatalom erősítéséhez és az EU-s szankciós csomagok blokkolásához.
Miért fontos
A választás azért számít, mert a Radev-kormány az elmúlt időszakban átvette a korábbi magyar kormányfő, Orbán Viktor szerepét az EU szankciós csomagjainak akadályozásában: a Patriarcha Kirill és a volt Lukoil-vezér Vagit Alekperov elleni szankciókat végül kivették a csomagból. Ha Yotova nyer, Radev belpolitikai befolyása tovább erősödhet, és Bulgária még inkább hátráltathatja a Kijevet támogató „coalition of the willing” kezdeményezést. Gyurov győzelme ugyanakkor egy nyugatbarát ellensúlyt hozhatna, bár a külpolitikai irány teljes megfordulására kevés az esély.
Mi történt
Október 25-én tartják a bolgár elnökválasztás első fordulóját. A legesélyesebb jelölt Iliana Yotova, aki Rumen Radev volt elnök és jelenlegi miniszterelnök korábbi helyetteseként jelenleg ügyvivő államfői jogokat gyakorol; Kiril Vilchevvel közösen indul. Fő kihívója Andrey Gyurov, korábbi, Ukrajna-barát miniszterelnök, Georgi Kandev társaságában. A legutóbbi közvélemény-kutatások a Yotova–Vilchev párost 44–47%-on, a Gyurov–Kandev párost 24–26%-on mérik. Az elemzők szerint a választók hozzávetőleg 30%-a még változtathat a szavazatán. A legvalószínűbb forgatókönyv Yotova győzelme, ami Radevnek nagyobb mozgásteret adna a belpolitikai hatalom koncentrálásához és az EU-s szankciós csomagok blokkolásához, miközben teljes kilépés az EU-ból vagy a NATO-ból nem várható.
Miben térnek el a beszámolók
Két eltérő beszámoló is ismert a bolgár kormány ukrajnával kapcsolatos lépéseiről. A július 15-i, Ukrajna–Délkelet-Európa formátumú csúcsonyi deklaráció aláírását egyes források megerősítik, míg Radev miniszterelnök azt állítja, hogy a bolgár külügyminiszter nem írt alá semmit. Hasonló ellentmondás merült fel szeptemberben New Yorkban: Kaja Kallas, az EU külpolitikájának vezetője szerint Bulgária csatlakozott a Ukrajna melletti szolidaritási nyilatkozathoz, miközben Yotova ügyvivő államfő kijelentette, hogy nem szignózott semmit.
Háttér
Bulgária 2021 óta szinte folyamatos politikai instabilitással küzd, ismétlődő előrehozott választásokkal. 2026-ban Rumen Radev akkori elnök idő előtt lemondott, és megalapította az új Progresszív Bulgária pártot, amely a 2026. áprilisi választásokon a 240 parlamenti helyből 131-et szerzett meg, kiszorítva a GERB-t (Bojko Boriszov), a DPS-t (Deljan Peevszki) és a PP-DB-t (Aszen Vaszilev, Ivajlo Mircsev, Bozidar Bozhanov), és ezzel az elmúlt évek első egypárti többségére épülő stabil kormányát hozva létre. Radev kormánya ellenállt a Patriarcha Kirill és a volt Lukoil-vezér Vagit Alekperov elleni EU-szankcióknak, és végül ezek kikerültek a szankciós csomagból. A tervezett Rheinmetall-lőpor- és lőszergyárak építését költségvetési okokra hivatkozva visszafogták, a védelmi minisztérium pedig MiG-29-es gépeket és szovjet korabeli alkatrészeket próbál beszerezni, hangsúlyozva, hogy a bolgár légtér védelme fontosabb az ukrán igényeknél. Radev július 14-én elutasította a „coalition of the willing”-hez való csatlakozást; másnap a bolgár külügyminiszter aláírt egy, a kezdeményezést támogató nyilatkozatot, amit Radev utóbb cáfolt.