Szibiha a befagyasztott orosz vagyon azonnali felhasználását sürgeti Ukrajna javára
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólította az európai országokat, hogy a befagyasztott orosz szuverén vagyont azonnal Ukrajna védelmének és újjáépítésének finanszírozására fordítsák. Az ukrán tárcavezető arra hivatkozik, hogy Oroszország 2027-es katonai költségvetése rekordszintet ér el, és a magasabb ár jelenti a gyorsabb béke lehetőségét. Javaslata szerint a vagyon kollektív uniós ellenőrzés alá kerülne, hogy a döntés és a felelősség is európai, ne pedig kizárólag belga legyen.
Legfontosabb tudnivalók
- Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a befagyasztott orosz vagyon azonnali felhasználását kérte Ukrajna védelmére és újjáépítésére.
- Szibiha szerint Oroszország 2027-es katonai költségvetése rekordot jelentő 180 milliárd eurót tesz ki, több mint 40%-kal haladva meg a 2026-os szintet.
- Szibiha azt írta: „Ezek a számok azt mutatják, hogy Oroszország háborút akar. Minél magasabb az ár Moszkva számára, annál hamarabb jön el a béke."
- Augusztus végén Svédország, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország az Európai Bizottsághoz fordult a befagyasztott orosz vagyon teljes körű felhasználásáról szóló vita újraindításáért.
- A 2022-ben befagyasztott mintegy 300 milliárd eurós orosz jegybanki tartalékból körülbelül 210 milliárd euró az EU-ban van, nagy részük a belgiumi Euroclear letétkezelőnél.
- Az ukrán Pénzügyminisztérium azt javasolta, hogy a vagyont kollektív uniós ellenőrzés alá helyezzék, hogy a döntés és a felelősség is európai legyen, ne pedig kizárólag belga.
- Szeptemberben Belgium még nem támogatta az Euroclear-nél lévő vagyon uniós ellenőrzés alá helyezését.
Miért fontos
Szibiha nyilvánosan sürgeti Európát, hogy a befagyasztott orosz vagyon egyszerű tárolása helyett aktívan használják fel azt Ukrajna finanszírozására. Az ukrán miniszter a 2027-es rekordméretű orosz katonai költségvetést a háború folytatásának szándékaként mutatja be, és egy konkrét jogi megoldást kínál: a vagyon kollektív uniós ellenőrzés alá helyezését, hogy a felelősség ne Belgiumra háruljon. A kérdést egyben a közelgő európai választások előtti politikai akaraterő-próbaként is keretezi, miközben négy uniós tagállam már az Európai Bizottsághoz fordult a vita újraindításáért.
Mi történt
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az EU-tagállamok külügyminiszteri tanácsának luxembourgi ülését követően felszólította Európát a mintegy 210 milliárd eurónyi, az EU-ban befagyasztott orosz jegybanki tartalék azonnali, Ukrajna védelmét és újjáépítését szolgáló felhasználására. Érvelésében Oroszország 2027-es, rekordszintű 180 milliárd eurós katonai költségvetésére hivatkozott, amely több mint 40%-kal haladja meg a 2026-os szintet, és úgy fogalmazott, hogy „ezek a számok azt mutatják, hogy Oroszország háborút akar". Augusztus végén Svédország, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország az Európai Bizottsághoz fordult a vagyon teljes körű felhasználásáról szóló tárgyalások újraindításáért, és Szibiha üdvözölte ezt a kezdeményezést. A befagyasztott vagyon legnagyobb része a belgiumi Euroclear letétkezelőnél van, ezért Szibiha hangsúlyozta, hogy a döntésnek nem szabad egyetlen tagállamot, különösen Belgiumot aránytalan kockázatnak kitennie, és javasolta, hogy a vagyont kollektív uniós ellenőrzés alá helyezzék. Kiemelte azt is, hogy ukrán javaslatuk nem végleges elkobzás, nem kizárólag belga döntés és nem precedens mások számára, mivel az ENSZ Közgyűlésének 2022. novemberi állásfoglalása szerint csak egyetlen állam felel meg a feltételeknek. Az ukrán tárcavezető jelezte, hogy egy ilyen lépés a közelgő európai választási évben a szkeptikus polgárok számára is egyértelmű jelzés lenne.
Miben térnek el a beszámolók
Szibiha elutasítja azt a félelmet, miszerint az orosz vagyon lefoglalása a nyugati vagyont érintő orosz megtorláshoz vezetne, és rámutat, hogy Oroszország 2022 óta amúgy is zárolja a nyugati eszközöket. Ezzel szemben egy belga tisztviselő kijelentette, hogy bármilyen döntésnek teljes mértékben védenie kell mind magát a vagyont, mind az Euroclear és a belga állam orosz jogi igényekkel szembeni kötelezettségeit, ami tükrözi Belgium vonakodását a kockázatvállalástól.
Háttér
2022-ben a G7-országok mintegy 300 milliárd euró orosz jegybanki tartalékot fagyasztottak be, amelyből körülbelül 210 milliárd euró az EU-ban található. 2024-ben a G7 egy 50 milliárd dolláros, a befagyasztott orosz tartalékok jövőbeli rendkívüli nyereségére alapozott hitelt nyújtott Ukrajnának. 2025 decemberében az EU a befagyasztást határozatlan időtartamúvá tette. A legtöbb befagyasztott eszköz a belgiumi Euroclear letétkezelőnél van, és Belgium szeptemberben még nem támogatta az eszközök uniós szintű ellenőrzés alá helyezését. Szibiha a 2022. novemberi ENSZ-közgyűlési állásfoglalásra hivatkozik, amely elismerte Oroszország kártérítési kötelezettségét, és hangsúlyozza, hogy az ukrán javaslat visszafordítható: a jogi címzettség egy európai struktúránál marad, Ukrajna finanszírozást kap, és a konstrukció akkor szűnik meg, ha Oroszország fizet.