Az EU Törvényszéke elutasította Magyarország keresetét a befagyasztott orosz vagyonokból származó bevételek felhasználása ügyében
Az EU Törvényszéke – az EU második legfelsőbb bírói fóruma – elutasította Magyarország keresetét, amelyet a befagyasztott orosz jegybanki eszközök hozamának az Ukrajnának nyújtott katonai segítség finanszírozására történő felhasználása ellen nyújtott be. A bíróság hatáskör hiányára hivatkozva döntött, megállapítva, hogy az ügy az EU közös kül- és biztonságpolitikájához tartozik, amelyet a bírói felülvizsgálat alól nagyrészt kivonnak.
Legfontosabb tudnivalók
- Az EU Törvényszéke hatáskör hiányára hivatkozva elutasította Magyarország keresetét a befagyasztott orosz jegybanki eszközök hozamának katonai segítségre fordítása ügyében.
- Magyarország 2025 júliusában nyújtotta be keresetét a 2024. május 21-i tanácsi határozat és a 2025. márciusi Európai Békeügyi Alap (EPF) bizottsági döntés megsemmisítéséért.
- A bíróság 2025. augusztus 25-én vette nyilvántartásba a keresetet, mielőtt azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
- A bíróság indokolása szerint az ügy az EU közös kül- és biztonságpolitikájához tartozik, amely a szerződés kivételein kívül esik a bírói felülvizsgálat alól.
- Az EPF mechanizmusán keresztül Ukrajna évente 3–5 milliárd eurót kap; a teljes befagyasztott orosz jegybanki vagyon az EU-ban és a G7-országokban meghaladja a 200 milliárd eurót.
Miért fontos
A döntés eltávolít egy magyar jogi akadályt a befagyasztott orosz szuverén eszközök hozamának az Európai Békeügyi Alapon keresztül Ukrajnának nyújtott katonai támogatásba történő továbbítása elől. Ugyanakkor megerősíti, hogy az ilyen bevételek felhasználásáról szóló döntések a közös kül- és biztonságpolitika területéhez tartoznak, amely a bírói felülvizsgálat alól nagyrészt ki van zárva. A keresetet az előző, Orbán Viktor vezette kormány nyújtotta be; az új, Péter Magyar vezette kormány jelezte a politikai irányváltást Ukrajna támogatása és Oroszország fenyegetésként való elismerése felé.
Mi történt
Az EU Törvényszéke – az EU második legmagasabb bírói fóruma – elutasította Magyarország keresetét, amelyet a befagyasztott orosz jegybanki eszközök hozamának az Ukrajnának nyújtott katonai segítség finanszírozására való felhasználása ellen indított. A bíróság hatáskör hiányát állapította meg, mondván, hogy az ügy az EU közös kül- és biztonságpolitikájához tartozik, amely a szerződéses kivételeken kívül esik a bírói felülvizsgálat hatálya alól, így a bíróság nem vizsgálta a mechanizmus jogszerűségét érdemben.
Magyarország 2025 júliusában nyújtotta be a keresetet a 2024. május 21-i tanácsi határozat – amely szabályokat állapított meg a befagyasztott orosz eszközök rendkívüli bevételeinek Ukrajna támogatására történő továbbításáról – és a 2025. márciusi Európai Békeügyi Alap bizottsági döntésének megsemmisítéséért. A bíróság 2025. augusztus 25-én vette nyilvántartásba a keresetet, mielőtt hatáskör hiányában végül elutasította. Budapest azzal érvelt, hogy az eszközökből származó bevételek felhasználásáról szóló mechanizmusról szóló szavazáskor történő tartózkodása nem jelentett hozzájárulást a pénzeszközöknek az Európai Békeügyi Alapon keresztül, a magyar támogatás nélkül történő további felhasználásáról szóló későbbi döntésekhez. Az EU álláspontja szerint Magyarország nem blokkolhatja e bevételek felhasználását, mivel a mechanizmus elfogadásakor tartózkodott, nem pedig ellene szavazott.
Háttér
Az Európai Békeügyi Alapot (EPF) az EU Tanácsa 2021-ben hozta létre a közös kül- és biztonságpolitika területén hozott uniós intézkedések finanszírozására. 2022 és 2024 között az EU 6,1 milliárd eurót mozgósított az EPF-en keresztül Ukrajna sürgős katonai és védelmi szükségleteire; 2024-ben az EPF pénzügyi keretét 5 milliárd euróval megemelték, és az Ukrajnának nyújtott teljes támogatás 11,1 milliárd euróra nőtt.
A befagyasztott orosz jegybanki eszközök teljes volumene az EU-ban és a G7-országokban meghaladja a 200 milliárd eurót; ezek nagy része európai joghatóság alá tartozik, és jelentős részük a belga Euroclear letétkezelőnél van. A nyugati országok továbbra is tárgyalnak az orosz eszközök teljes konfiskálásának vagy az Ukrajna Hitel-együttműködési Mechanizmus keretében történő felhasználásuknak lehetőségéről, amely Ukrajna akár 45 milliárd eurós finanszírozását is lehetővé tenné.
A keresetet az előző, Orbán Viktor vezette magyar kormány nyújtotta be, amely szoros kapcsolatokat ápolt Moszkvával és blokkolta az EU ukrajnai támogatását. A 2026. áprilisi parlamenti választásokat követően a Péter Magyar vezette új kormány felülvizsgálta az ország külpolitikai doktrínáját, amely immár Oroszországot fenyegetésként ismeri el, és támogatja Ukrajna területi integritását. Szeptember 8-án Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki "elfogadhatatlan tevékenység" miatt; Moszkva elítélte a döntést.