Az EU megállapodott az Ukrajnának szánt 6,6 milliárd eurós békealap-forrás feltételeiről
Az EU tagállamai megállapodtak az Ukrajnának szánt 6,6 milliárd euró felhasználásának feltételeiről az Európai Békekeretből (EPF). A döntést Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelentette be szeptember 25-én. A források zöme – 900 millió euró a katonai segítségnyújtási misszióra (EUMAM), 1 milliárd euró új közös beszerzésre, 4,7 milliárd euró pedig a tagállamok korábbi katonai segélyeinek megtérítésére – az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás különböző formáit finanszírozza.
Legfontosabb tudnivalók
- Az EU tagállamai megállapodtak a 6,6 milliárd euró Ukrajnának szánt, az Európai Békekeretből (EPF) származó forrás felhasználásának feltételeiről.
- A bejelentést Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tette az X-en szeptember 25-én.
- 900 millió eurót a Katonai Segítségnyújtási Misszióhoz (EUMAM Ukraine) irányítanak.
- 1 milliárd eurót új közös katonai felszerelés-beszerzésre fordítanak.
- 4,7 milliárd euró a tagállamok által korábban Ukrajnának nyújtott katonai segítség költségeinek megtérítésére szolgál.
- A forrásokat 2023 tavasza óta blokkolta Magyarország vétója Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt; a vétót Magyar Péter kormánya kampányígéretként oldotta fel.
- A végleges döntést az EU védelmi minisztereinek a Tanács hétfői ülésén kell hivatalosan meghozniuk.
Miért fontos
A megállapodás több mint két évnyi blokkolás után jelentős katonai és védelmi finanszírozást tesz elérhetővé Ukrajna számára, és egyben felszámolja a magyar vétóhoz kötődő legfőbb uniós belvillongást. Kaja Kallas szavai szerint a döntés azt jelzi, hogy az EU a folytatódó orosz hibrid nyomás ellenére is kész fenntartani, sőt növelni Ukrajna támogatását.
Mi történt
Az EU tagállamai szeptember 25-én megállapodtak a 6,6 milliárd eurós, az Európai Békekeretből Ukrajnának szánt csomag felhasználási feltételeiről. A bejelentést Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tette az X-en. A csomagból 900 millió euró az EUMAM Ukraine katonai segítségnyújtási missziót finanszírozza, 1 milliárd eurót új közös katonai felszerelés-beszerzésre fordítanak, 4,7 milliárd euró pedig a tagállamok Ukrajnának korábban nyújtott katonai segítségeinek megtérítésére szolgál. A források 2023 tavasza óta voltak blokkolva Magyarország vétója miatt, amelyet a magyar kormányváltás után Magyar Péter miniszterelnök oldott fel. A megállapodás jelenleg politikai egyezség; a végleges, jogilag is kötelező döntést az EU védelmi minisztereinek a Tanács hétfői ülésén kell meghozniuk.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások egységesen áttörésként mutatják be a megállapodást: az „oldódik”, „megállapodás született” és „védelmi célú allokáció” kifejezések több kiadványban is visszaköszönnek. Az ukrán média Kaja Kallas „rossz hír Oroszországnak, jó hír Ukrajnának” keretezését emeli át, és kiemeli a magyar kormányváltás szerepét a megállapodás lehetővé tételében. Az ukrán források a döntést az ukrán védelmi finanszírozás – köztük a védelmi minisztérium költségvetési hiánya és a drónbeszerzési igények – szempontjából vizsgálják.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nem ukrán nyelvű források körében egyetlen angol nyelvű, hongkongi kiadvány szerepel, amely ugyanazt a döntést közli, de címében dollárban (7,5 milliárd USD) adja meg az összeget, míg minden más forrás euróban (6,6 milliárd EUR) és az Európai Békekerethez kapcsolja azt.
Miben térnek el a beszámolók
Az egyik cikk (South China Morning Post) címében 7,5 milliárd dollárként hivatkozik az összegre, míg az összes többi forrás 6,6 milliárd euróként, az Európai Békekerethez kapcsolva tünteti fel. A tárgyalások során Németország azt javasolta, hogy a feloldott teljes 6,6 milliárd eurót közvetlenül Ukrajnának utalják át, ezt azonban nem minden tagállam támogatta; júniusban Lengyelország ellenezte a német javaslatot, és a keretből nyújtott 450 millió eurós segítsége teljes megtérítését követelte.
Háttér
Az Európai Békekeret (EPF) egy 17 milliárd eurós, uniós költségvetésen kívüli alap, amelyet 2021 márciusában hoztak létre a közös kül- és biztonságpolitika finanszírozására. A 2022. februári orosz inváziót követően a keretet először alkalmazták halálos fegyverek és katonai eszközök harmadik, támadás alatt álló országnak történő szállítására. A kifizetésekhez valamennyi uniós tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Az Ukrajnának szánt EPF-forrásokat 2023 tavasza óta blokkolta Magyarország vétója Orbán Viktor kormánya alatt; a vétót Magyar Péter kormánya kampányígéretként oldotta fel, miután a választásokon legyőzte Orbánt. Szeptember 18-án az Európai Bizottság külön 3,3 milliárd eurót különített el Ukrajnának drónok és rakéták beszerzésére. Ukrajna védelmi minisztériuma állítólag 27 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal küzd, amely a drónbeszerzést is veszélyeztetheti; a Bizottság és az IMF tárgyalásokat folytat a helyzet rendezéséről.