Az EU védelmi miniszterei meghosszabbították az EUMAM ukrán kiképzési misszió mandátumát, és megvitatták a hibrid támadások elleni „vészhelyzeti protokollt”
Az EU védelmi miniszterei szeptember 28-án Brüsszelben üléseztek, és két évvel meghosszabbították az EUMAM ukrán kiképzési misszió mandátumát. Hollandia 10 millió eurót ajánlott fel két ukrán kiképzőközpont modernizálására Németország, Írország, Dánia és Luxemburg támogatásával. A miniszterek nem jutottak megállapodásra további légvédelmi elfogórakéták szállításáról, és megvitatták a hibrid támadásokra adandó közös uniós válasz mechanizmusát, az úgynevezett „vészhelyzeti protokollt”.
Legfontosabb tudnivalók
- Az EU-tagállamok két évvel meghosszabbították az EUMAM ukrán katonai kiképzési misszió mandátumát.
- Hollandia 10 millió eurót ajánlott fel két ukrán kiképzőközpont modernizálására Németország, Írország, Dánia és Luxemburg közreműködésével.
- A miniszterek nem tudtak megállapodni Ukrajna számára további légvédelmi elfogórakéták szállításáról.
- Kaja Kallas javaslatot tett egy „vészhelyzeti protokollra” a fegyveres agresszió küszöbe alatti hibrid támadásokra adandó közös uniós válasz érdekében.
- Az EU már jóváhagyott 28,3 milliárd euró értékű védelmi beszerzési tervet a 90 milliárd eurós ukrán hitel keretében, beleértve a Patriot elfogórakéták jövőbeli amerikai gyártásból történő vásárlását.
- A feltöltött 6,6 milliárd eurós Európai Békekeretből 900 millió eurót az EUMAM-hoz, 1 milliárd eurót pedig Ukrajna támogatására irányoztak elő.
- Az EU műveletének részeként hat gyanús hajó ellenőrzését hajtották végre az elmúlt hónapokban a Fekete-tengeren, válaszul az orosz „árnyékflottára”.
Miért fontos
A döntés 2028-ig biztosítja az EU fő ukrán katonai kiképzési csatornáját, és a stratégiai felülvizsgálat első lépéseként jelzik a misszió hosszú távú fenntartása melletti elköteleződést. A holland, német, ír, dán és luxemburgi hozzájárulás a két ukrán kiképzőközpont finanszírozási hiányának megszüntetésével a képzési infrastruktúrát fizikailag is Ukrajnába helyezi át. Ugyanakkor a légvédelmi elfogórakétákról szóló megállapodás hiánya rávilágít az EU-s konszenzus korlátaira a közvetlen katonai támogatásban, annak ellenére, hogy a 90 milliárd eurós hitel keretében már 28,3 milliárd eurós beszerzési tervet hagytak jóvá. A NATO 4. cikkelye mintájára javasolt „vészhelyzeti protokoll” az EU-nak saját mechanizmust adna a szabotázs, a kibertámadások és más, a fegyveres agresszió küszöbe alatti hibrid műveletekre adandó válaszok összehangolására, válaszul arra, hogy a hírszerzési adatok szerint Oroszország új szabotázsakciókat tervez Európában az ukrajnai támogatás gyengítésére.
Mi történt
Az EU védelmi miniszterei szeptember 28-án Brüsszelben üléseztek a Külügyi Tanács védelmi formátumában, Kaja Kallas főképviselő vezetésével. A tanácskozás fő döntése az EUMAM ukrán katonai kiképzési misszió mandátumának két évvel történő meghosszabbítása volt, amelyet a misszió stratégiai felülvizsgálatának első lépéseként jellemeztek. A miniszterek bejelentették, hogy Hollandia, Németország, Írország, Dánia és Luxemburg közösen finanszírozzák két ukrajnai katonai kiképzőközpont modernizálását, miután Hollandia 10 millió eurós felajánlása – Dilan Yeşilgöz-Zegerius holland védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint – bezárta a finanszírozási rést. A tanácskozáson nem született megállapodás Ukrajna számára további légvédelmi elfogórakéták szállításáról, annak ellenére, hogy Kallas a 90 milliárd eurós ukrán hitelkeretből már jóváhagyott 28,3 milliárd eurós beszerzési tervre hivatkozott, amely magában foglalja a Patriot rendszerekhez szükséges rakéták jövőbeli amerikai gyártásból történő vásárlását. Kallas bejelentette egy „vészhelyzeti protokoll” javaslatát is, amely a fegyveres agresszió küszöbe alatti hibrid fenyegetésekre – kibertámadások, szabotázs, gyújtogatás – adna közös uniós választ; az elképzelést Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök szeptember 16-i, az Unió helyzetéről szóló éves beszédében ismertette a NATO 4. cikkelyének uniós megfelelőjeként. A megbeszélésen több résztvevő – köztük Pål Jonson svéd és Sebastian Hartmann német parlamenti államtitkár – a 2027-re tervezett 90 milliárd eurós hitel egy részének előrehozatalát szorgalmazta. Az ukrán védelmi miniszter, Jevhenij Hmara videókapcsolaton keresztül vett részt az ülésen, és ismertette Ukrajna elsődleges védelmi szükségleteit, beleértve a készletekből átadott Patriot-elfogórakétákra vonatkozó felhívást.
Miben térnek el a beszámolók
A források között eltérés mutatkozik a tanácskozás dátumát illetően: egy ukrán forrás a Külügyi Tanács védelmi miniszteri ülését és az EUMAM-meghosszabbítás bejelentését szeptember 18-ra teszi, míg a források többsége – köztük az Ukrinform, a Novinarnya, a Liga.net LB.ua, az Evropejszka pravda és a Rádió Szvoboda – szeptember 28-ra. A rendelkezésre álló anyag túlnyomó része a szeptember 28-i dátumot támasztja alá.
Háttér
Az EUMAM-ot 2022 novemberében hozták létre, és mandátumát 2024 novemberében 2026. november 15-ig hosszabbították meg; a misszió keretében eddig 24 tagállam közreműködésével mintegy 97 ezer ukrán katonát képeztek ki. Az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-i beszédében mutatta be a „vészhelyzeti protokoll” ötletét a NATO 4. cikkelyének uniós megfelelőjeként. Szeptember 25-én az EU-tagállamok megállapodtak az Európai Békekeretből Ukrajnának szánt 6,6 milliárd euró feltételeiről, amelyből 900 millió euró az EUMAM-hoz, 1 milliárd euró pedig Ukrajna szélesebb támogatásához kerül. A stratégiai felülvizsgálat szerint Ukrajna nyugati részén már három kiképzőközpont létezik, de nem működnek teljes kapacitással a megfelelő infrastruktúra és képzett külső oktatók hiánya miatt, és a képzés ukrajnai áthelyezése tűzszünetet vagy más jellegű fegyvernyugvást feltételezne. Augusztusban Volodimir Zelenszkij elnök Ukrajna 2026-os védelmi költségvetésének hiányát 27 milliárd euróra becsülte; szeptember 18-án Ukrajna 3,3 milliárd eurót kapott az EU-tól drónok és rakéták beszerzésére.