Új ötlet a befagyasztott orosz vagyonok felhasználásáról: az EU szintjére helyeznék a kezelést, megkerülve Belgiumot
Európai szakértői körökben olyan javaslat kering, amely a Belgiumban, az Euroclear letétkezelőnél tartott befagyasztott orosz vagyonokat egy új, EU-ellenőrzésű kezelőhöz helyezné át. Ezzel egyrészt megoldódna Belgium jogi kockázatokra hivatkozó ellenállása, másrészt Ukrajna kapna egy újabb forrást a 2026-os, 27 milliárd dolláros védelmi költségvetési hiány fedezésére. Ukrajna már konkrét javaslatot küldött Brüsszelnek, az EU azonban egyelőre csak elméleti lehetőségként tekint az elképzelésre.
Legfontosabb tudnivalók
- Az elképzelés az Euroclear belga letétkezelőnél lévő orosz vagyonokat egy új, EU-ellenőrzésű kezelőhöz helyezné át.
- Ha a vagyon kezelője EU-szintű struktúra lesz, a jogi felelősség Belgiumról az EU-ra szállna át, megkerülve a belga kifogásokat.
- Ukrajna Pénzügyminisztériuma konkrét javaslatot küldött Brüsszelnek egy európai szintű mechanizmus létrehozására.
- A Külügyminisztérium szóvivője, Georgij Tyihij szerint a források felhasználásáról – védelem, ellenállóképesség, újjáépítés – az uniós kormányok közösen, megosztott felelősséggel döntenének.
- Az EU egyelőbb elméleti lehetőségként kezeli az ötletet: nincs jogszabálytervezet, és a jogi-pénzügyi mechanizmus kidolgozatlan.
- 2025 decemberében az EU vezetői elutasították a „reparációs hitel” javaslatot, és helyette 90 milliárd eurós kölcsönről állapodtak meg a 2026–2027-es ukrajnai támogatásról.
- Ukrajna 2026-ra 27 milliárd dolláros védelmi költségvetési hiányt jelentett be; Volodimir Zelenszkij augusztus 24-én hivatalosan is megerősítette a forráshiányt.
Miért fontos
A javaslat az eddig elutasított utat kerülhetné meg: Belgium korábban a jogi kockázatokra hivatkozva blokkolta a befagyasztott orosz vagyonok felhasználását, 2025 decemberében emiatt bukott el az Európai Bizottság „reparációs hitel” terve is. Ha a vagyon kezelője belga helyett uniós szintre kerülne, a felelősség és a peres kockázat is szétoszlana a tagállamok között. Ukrajna számára ez azért sürgős, mert a 2026-os védelmi költségvetésben 27 milliárd dolláros hiányt jelentett be, és a decemberben megszavazott 90 milliárd eurós uniós hitel csak egy tartalék megoldás.
Mi történt
Európai szakértői körökben olyan új javaslat körvonalazódik, amely a befagyasztott orosz eszközöket nem csupán más módon használná fel, hanem a tárolás helyét és intézményét is megváltoztatná: a Belgiumban működő Euroclear letétkezelőnél lévő vagyon egy új, EU-ellenőrzésű kezelőhöz kerülne. Ezzel a felelősség Belgiumról az EU egészére szállna át, ami kikerülné a belga kormány által hangoztatott jogi aggályokat. Ukrajna támogatja az elképzelést: a Külügyminisztérium továbbította a megvalósításról alkotott vízióját Brüsszelbe, a Pénzügyminisztérium pedig konkrét javaslatot küldött egy európai szintű mechanizmus létrehozására. A Külügyminisztérium szóvivője, Georgij Tyihij hangsúlyozta, hogy a források Ukrajna védelmére, ellenállóképességére és újjáépítésére való felhasználásáról az uniós kormányok közösen, megosztott felelősséggel döntenének. Az EU oldaláról azonban egyelőre csak elméleti lehetőségről van szó: nincs jogszabálytervezet, a jogi és pénzügyi mechanizmus kidolgozatlan, és az Európai Bizottságnak kellene javaslatot tennie a jogalapra, a kezelő struktúrára, a működési szabályokra, valamint a veszteségek és a felelősség orosz pernyertesség esetén való megosztására.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források az ukrán fél kezdeményező szerepét hangsúlyozzák: a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium már konkrét javaslatokat juttatott el Brüsszelbe. A tudósítások az elképzelést a „belga vétó megkerülésének” mechanizmusaként mutatják be, és Ukrajna saját diplomáciai, valamint pénzügyi hozzájárulását helyezik előtérbe. Kiemelt hangsúlyt kap a 2026-ra bejelentett 27 milliárd dolláros védelmi költségvetési deficit, mint a sürgetés legfőbb oka.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi szintérről az ukrán források azt emelik ki, hogy Svédország, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország közös levélben szólította fel az EU-t a befagyasztott orosz szuverén vagyonok felhasználásáról szóló munka újraindítására. Az uniós tagállamok külügyminisztereinek szeptember eleji informális találkozója után Kaja Kallas, az EU fő külügyi képviselője megerősítette, hogy a téma a megbeszélések része marad.
Háttér
A kérdés előzménye, hogy 2025 decemberében a brüsszeli csúcstalálkozón az EU vezetői – Belgium ellenállása miatt – elutasították az Európai Bizottság reparációs hitelre vonatkozó javaslatát. Helyette arról állapodtak meg, hogy az EU 90 milliárd eurót vesz fel a pénzpiacokon, az uniós költségvetés garanciájával, és ezt 2026–2027-ben Ukrajnának nyújtja. Bár a konstrukció formálisan hitel, a szabályok szerint Kijevnek csak akkor kell visszafizetnie, ha Oroszország háború utáni jóvátételt fizet – ami a várakozások szerint sosem következik be. Ukrajna augusztus eleje óta jelzi a partnereknek a forráshiányt, amelyet Volodimir Zelenszkij augusztus 24-én nyilvánosan is megerősített.